A lábikragörcs nem más, mint hirtelen fellépő, intenzív, akaratlan izomösszehúzódással járó vádli fájdalom, ami éppúgy lehet ártalmatlan, mint komoly betegség jele is – így mindenképpen érdemes ismernünk a lehetséges okait.
Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mi az az éjszakai lábikragörcs, mit érzünk pontosan ilyenkor, meddig tarthat, milyen életmódbeli okok vagy súlyosabb problémák állhatnak a hátterében, illetve mit tehetünk ellene. A megelőzési és kezelési lehetőségek mellett szót ejtünk arról is, hogy mikor érdemes vele orvoshoz fordulni.
Mi az éjszakai lábikragörcs?
A lábikragörcs éjszaka gyakoribb, bár nap közben is előfordulhat, akár nyugalmi helyzetben, akár testmozgás alatt. Gyakorlatilag bárkinél előfordulhat, ám vannak, akiket nagyobb eséllyel érint. Az idősebb korosztálynál kifejezetten gyakori, hiszen a 60 év fölöttiek egyharmada legalább kéthavonta átéli, míg becslések szerint a gyerekek 7%-a számára sem ismeretlen. Várandós kismamáknál sem ritka: nagyjából 40%-uk tapasztalja legalább egyszer a terhesség alatt. Sportolók is szép számmal számolnak be róla.
A lábikragörcs lényegének megértéséhez először is jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az izomrostokban idegek futnak. Agyunk ezeken az idegeken keresztül küld jeleket az izomösszehúzódásra, amit normális esetben elernyedési fázisnak kellene követnie. Ha azonban más idegi ingerlés érkezik, akkor az érintett izom – jelen esetben a vádliizom – nem tud elernyedni. Ekkor beszélünk a köznyelvi megfogalmazás szerint begörcsölt vádliról vagy lábikragörcsről.
A hirtelen, fájdalmas, akartunkon kívüli izomösszehúzódás időtartama néhány másodperctől akár több percig is elhúzódhat. Utána is sokáig érzékeny, fájdalmas maradhat a terület. Ez különösen kellemetlen lehet a nap bármely szakában, ám éjjel még a pihenésünket is megzavarja.
Mi miatt alakulhat ki?
Első olvasásra talán meglepő, hogy mi minden okozhat éjszakai lábikragörcsöt.
Ártalmatlanabb okok
Az éjszakai lábikragörcs komplikációmentes terhesség velejárója is lehet, különösen a későbbi szakaszokban, vagyis a második és a harmadik trimeszterben. A lábikragörcs terhesség alatt valószínűleg az elektrolit-háztartás átmeneti zavarának vagy a fokozott szükséglet miatti kalcium-, esetleg magnéziumhiánynak tudható be.
Az ártalmatlan okok közé tartozhat, ha nem nyújtottunk megfelelően edzés után: egyszerűen megfeledkeztünk róla, vagy nem voltunk elég alaposak. A lábikragörcs kialakulása ugyancsak természetes következménye még a dehidratációnak, tehát a folyadékhiánynak vagy kiszáradásnak – jó hír, hogy ilyenkor folyadék- és ásványisó-pótlás nyomán helyreáll az egyensúly.
A lábikragörcs okai közül a leghétköznapibbak és legegyszerűbben kiküszöbölhetőek közé tartozik még a magnéziumhiány, aminek megfelelő magnéziumpótlással tudjuk elejét venni.
Életmódbeli tényezők
Célszerű végig gondolnunk, hogy milyen testhelyzetben töltjük a legtöbb időt a nap során, illetve mennyit mozgunk. A hosszabb ideig tartó ülés ugyanis éppúgy okozhat izomgörcsöt az alsó végtagokban, mint az, ha sokat állunk kemény padlón. A rossz testtartás szintén problémát okozhat, ám mindez viszonylag egyszerűen orvosolható, ha figyelünk a testtartásunkra és a lábunk megfelelő átmozgatására nap közben.
Az izmok túlzott igénybevétele is előidézhet görcsöket – legyen szó akár az amatőr és a profi sportolókat egyaránt sújtó túledzésről, akár kemény fizikai munkáról. Megfelelő bemelegítéssel és nyújtással, illetve tudatos táplálkozással és folyadékpótlással felkészíthetjük izmainkat a fokozott igénybevételre.
Fontos megemlítenünk, hogy a túlzott alkoholfogyasztás is okozhat izomgörcsöket, mivel hátrányosan befolyásolja a folyadék- és elektrolitháztartást.
Egyes gyógyszerek
Ha a vádli görcs éjszaka gyakori „vendégünk”, érdemes átnéznünk az általunk szedett gyógyszerek betegtájékoztatóját. Bizonyos hatóanyagcsoportok ugyanis viszonylag gyakran okozhatnak mellékhatásként izomgörcsöket. Ilyenek például a konjugált ösztrogének, a vízhajtók és bizonyos daganatos megbetegedések esetén alkalmazott terápiás szerek is. Fontos megemlíteni, hogy különösen az 50 év feletti korosztályban gyakran alkalmazott statinok – amelyek csökkentik a koleszterin szintézist és így jelentős szerepet játszanak a kardiovaszkulári betegségek prevenciójában – okozhatnak izomgörcsöt, főként a vádliban. Ezért fontos olyan készítményeket forgalomba hozni, amelyeknél ez a mellékhatás ritkábban fordul elő, mert egyébként a betegek nagyrésze abbahagyja a statin szedését.
Komolyabb problémák
Azért sem érdemes legyintenünk a visszatérő izomgörcsökre, mert súlyosabb – mielőbbi orvosi kezelést igénylő – probléma tünetei is lehetnek. Ezek közé tartozik például a veseelégtelenség, a cukorbetegség miatti idegkárosodás (diabéteszes neuropátia), a krónikus ásványianyag-hiány, a bármilyen okból fennálló vérkeringési problémák vagy érrendszeri betegségek, a májzsugor, a testszerte kiterjedt izomfájdalommal járó fibromyalgia, a pajzsmirigy megbetegedése és az ezzel együtt járó hormonális problémák, a Parkinson-kór vagy a krónikus fertőzések.
Az ok gyakran ismeretlen
Amennyiben a panaszainknak meghatározható oka van, másodlagos lábikragörcsről beszélhetünk. Olykor viszont nem sikerül beazonosítani a kiváltó tényezőt: ezek az úgynevezett idiopátiás görcsök. Ezek történhetnek akaratlan idegkisülések miatt. Az izomgörcs lelki okai között mindenképpen érdemes megemlíteni a tartós stresszt. Persze, az is előfordulhat, hogy egyszerűen nem megfelelő a vérellátás az izmokban, vagy alvás közben abnormális idegrendszeri aktivitás lép fel ismeretlen okból kifolyólag. Okozhatja rossz álomból való hirtelen ébredéskor jelentkező félelem is.
Mit tegyünk ellene?
Mit tehetünk a görcs megszüntetéséért, a fájdalom enyhítéséért? Hogyan kerülhetjük el a problémát, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Szüntessük meg a görcsöt otthon!
A pihenés és az óvatos nyújtás általában segíteni szokott a begörcsölt izmok ellazításában. A jóleső nyújtást akár a napi rutinunkba is beépíthetjük – nemcsak edzés után, hanem attól függetlenül is –, esetleg jóleső masszázzsal kombinálva, ami serkenti a helyi vérkeringést. A hideg vagy meleg helyi kezelés (borogatás, jegelés, fűtőpárna használata) ugyancsak rengeteget segíthet, mint ahogyan a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók használata is.
Előzzük meg a kialakulást!
Amennyiben azt gyanítjuk, hogy a fenti említett életmódbeli okok közül legalább egy fennáll nálunk, igyekezzük változtatni! A rendszeres, minőségi folyadékpótlás és a napi szintű testmozgás például nemcsak az izomgörcsök ellen segíthet, hanem számos egészségügyi problémát megelőzhetünk vele.
Noha kifejezetten, „lábikragörcs gyógyszer” nem létezik, izomgörcs ellen vitamin készítmények is hatásosak lehetnek, főleg a magnézium és B-vitamin komplexet tartalmazó készítmények. A keringés javítása szintén kulcsfontosságú, ha szükséges.
A lábikragörcs lelki okainak felszámolásához elengedhetetlen a tudatos stresszkezelés – szükség esetén szakember iránymutatásai alapján –, illetve a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés.
Ha valamilyen betegség áll a hátterében, annak megoldására kell fókuszálnunk. Például, ha baj van a keringésünkkel, akkor a gyógyszer szedése és az orvos utasításainak követése hatékony lehet a nappali és éjszakai lábikragörcs megelőzésére.
Forduljunk orvoshoz!
Ha az izomgörcsök gyakran jelentkeznek, vagy rendszeresen megzavarják az éjszakai pihenésünket, akkor érdemes orvoshoz fordulnunk a panaszainkkal, mert kivizsgálással feltárható a probléma háttere. Akkor is célszerű orvoshoz mennünk, ha hétköznapi okot gyanítottunk az éjszakai lábikragörcseink hátterében, ám a fenti életmódbeli változtatások sem hoztak javulást.
Ha már olyan tünetek jelentkeznek, mint a súlyos izomgyengeség, a nem múló csomó az érintett izmok környékén, a láz vagy bármilyen – látszólag megmagyarázhatatlan – panasz, szintén esedékes a mielőbbi kivizsgálás.
Összegzés
Az éjszakai lábikragörcs az izomgörcsök speciális fajtája, ami a vádliizmot érinti. A hirtelen fellépő, intenzív, akaratlan izomösszehúzódással járó fájdalom megnehezíti a pihentető alvást.
Sok esetben ártalmatlan, de akár komoly betegség jele is lehet. Elkönyvelhető komplikációmentes terhesség velejárójaként, az edzés után elmaradt nyújtás eredményeként, vagy éppen átmeneti folyadékhiánytüneteként.
Hátterében gyakran magnéziumhiány, túlzott igénybevétel, túl sok ülés vagy állás, esetleg rossz testtartás áll. Az éjszakai lábikragörcs egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet. Súlyosabb lehetséges okai közé tartozik a veseelégtelenség, a cukorbetegség miatti idegkárosodás, a bármilyen okból fennálló vérkeringési probléma, a májzsugor, a pajzsmirigybetegség vagy a Parkinson-kór. Előfordulhat, hogy a lábikragörcs okát nem sikerül beazonosítani, ilyenkor idiopátiás görcsről beszélünk.
A pihenés és az óvatos nyújtás általában segíteni szokott a begörcsölt izmok ellazításában. Megelőzés gyanánt szedhetünk magnéziumot és B-vitamin komplexet, illetve gondoskodhatunk a lábunk rendszeres átmozgatásáról, ám gyakori panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulnunk.
