Félelem, depresszió, szorongás – egyre többen szenvednek ilyen és ezekhez hasonló mentális betegségekben. Ennek egyik oka, hogy sokkal stresszesebb az életünk, mint még pár évtizeddel ezelőtt, az elvárások egyre csak nőnek, folyamatosan képeznünk kell magunkat, hogy ne maradjunk le a fejlődésről és az újdonságokról. Ezekhez még anyagi nehézségek is társulnak, miközben a munkahely elvesztése, különféle konfliktusok, családi problémák vagy bármilyen más nemű aggodalmak tovább tetézhetik az állandó feszültséget. A depresszió gyakorisága 1990 óta 50 százalékkal nőtt a világban!
Egy idei kutatás során kiderült, hogy Magyarországon a mentális betegségek száma kiemelkedően magas, így ezeknek minél előbb nagyobb figyelmet kellene szentelni! A depresszió a nők, azon belül is főleg az alacsonyan képzettek körében elterjedt. Esetükben háromszor magasabb az előfordulási arány, mint a más európai országokban élő, hasonló képzettségi szinttel bíró nőknél. Magyarországon egy év alatt kb. 700 ezer ember lesz depressziós, és a betegek átlagéletkora egyre csak csökken: a betegség kezdete 20-30 év közé tehető. A pandémia sajnos nagy valószínűséggel tovább ront ezeken a számokon, hiszen az egyedüllét, a bezártság, a társas kapcsolatok hiánya, a munka elvesztésének veszélye és az állandó feszültség tovább kedvez a depresszió kialakulásának. Sajnos fokozza a depresszió előfordulását az is, hogy csak kevesen tudják a sokasodó konfliktusokat és nehézségeket megfelelően kezelni.
A depresszió egy súlyos mentális betegség, amely bármilyen életkorban kialakulhat. Az érintettek levertek, elveszítik az érdeklődésüket, és gyakran fáradtnak, motiválatlannak érzik magukat. Alapvetően bárki lehet depressziós, de a nők esetében világszerte sokkal elterjedtebb ez a betegség. Az életkort figyelembe véve pedig 55 és 74 év között a leggyakoribb, de mint azt fentebb említettük, fiatalokban, sőt serdülőkben is növekszik az előfordulási gyakorisága.
A legújabb tanulmányok szerint a depresszió kialakulásában genetikai tényezőknek is szerepe van, hiszen gyakrabban alakul ki depresszió azokban, akiknek az egyenes ági rokonainál is jelentkezett ez a betegség.
Unipoláris depresszió
A depresszió leggyakoribb fajtája legalább egyszer, de akár többször is felléphet. A depresszív időszakok alatt az érintettek kb. 2 héten át panaszkodnak levertségre, boldogtalanságra, érdektelenségre és motiválatlanságra. A szakemberek különbséget tesznek az enyhe, a közepes és a súlyos depresszió között.
Míg egyes betegek arról számolnak be, hogy szomorúak, belső ürességet érzenek, vagy esetleg nem éreznek semmit, addig másokat aggodalmak és félelmek gyötörnek, továbbá reménytelenek, értelmetlennek találnak mindent, és bűntudatuk van. Ezekkel együtt alvási és koncentrációs problémák, továbbá étvágytalanság is jelentkeznek. Közepes és súlyos depresszióban szenvedők gyakran küzdenek öngyilkossági gondolatokkal is.
Bipoláris (mániás) depresszió
A mániás depresszió során folyamatosan váltakoznak a mániás és depresszív epizódok. Ezek az extrém hangulatingadozások az aktuális élethelyzettől függetlenül jelentkeznek. A mániás fázis során fantasztikusan érzik magukat a betegek, rendkívül aktívak lesznek, nagyon ingerlékenyek, euforikusak, majdhogynem megalománok. A következő fázisban teljesen megváltozik a hangulatuk: levertek, motiválatlanok, boldogtalanok, és ilyenkor megfelelő kezelés nélkül a betegek egy része öngyilkos lesz. Ez a típusú depresszió krónikus, azaz egy életen át tartó kezelést igényel. A bipoláris zavar lefolyása és formái egyénenként változók.
A depresszió sokban hasonlít számos más betegségre: ha ismerjük a tüneteket, akkor előbb lehet megkezdeni a kezelést, azaz javulnak a gyógyulási esélyek. Annak érdekében, hogy minél előbb felismerjék a betegséget, a szakemberek meghatározták a depresszió 6 fokozatát.
#1 – Perfekcionizmus
Az érintetteknek rendkívül magas elvárásaik vannak magukkal szemben. Amennyiben ezeknek nem tudnak megfelelni, úgy érzik, hogy teljesen elbuktak.
#2 – Visszaesés
Amennyiben nem érik el a céljukat, akkor ezt nem kis csalódásként élik meg, hanem teljes kudarcként.
#3 – Egyhelyben állás
Alapesetben mindenki tudja, hogy néha lehet hibázni. Egy depressziós személy azonban nem így gondolkozik: ő sokkal inkább visszahúzódik, egy kudarc után nem próbálkozik újra, inkább teljesen feladja.
#4 – Közömbösség
Az érintettek ekkor minden olyan impulzust kivédenek, amely aktivitásra buzdítaná őket. Már nem tesznek különbséget fontosságuk szerint a különböző tevékenységek között
#5 – Letargia
Mivel ekkor a betegek már teljesen visszahúzódnak, gyakran olyan tanácsokat adnak nekik, mint a „Szedd már össze magadat!”. Az ilyen és ehhez hasonló mondatok azonban épp ellenkező hatást váltanak ki. A betegek ekkor már alig vesznek tudomást a körülöttük levő világról, és csak a saját problémájukkal vannak elfoglalva.
#6 – Lemondás a gyógyulásról
Az érintettek úgy vélik, hogy őket nem lehet meggyógyítani, így mindössze a tüneteket kezdik el kezelni. Gyakran évekig is eltart, amíg végre felkeresnek egy szakembert. Saját maguk próbálnak enyhíteni a tüneteken, sok esetben alkohollal vagy kábítószerrel, és az öngyilkosság veszélye is magas.
A szorongás során a félelmek dominálnak, az érintettek azonban tudnak jókedvűek és boldogok lenni. Egy depressziós beteg ezzel ellentétben levert és nem tud semminek örülni. Ezeken kívül bűntudattal, koncentrációs zavarral vagy negatív gondolatokkal küzdenek.
A helyzet akkor lesz igazán komplikált, amikor a depresszív fázis során szorongás is jelentkezik. Ennél a viszonylag gyakori jelenségnél pánikrohamok is kialakulhatnak. Ezek általában a depresszióval vannak összefüggésben, pontosabban annak következményei. Ilyen esetben először a depressziót kell kezelni, hiszen annak hatására többnyire elmúlnak a félelmek.
Szorongásból is alakulhat ki depresszió, ha például a félelmeink miatt már nem tudunk olyan dolgokat csinálni, amelyek fontosak a számunkra. A depresszióban szenvedőknél megfigyelhető, hogy ilyenkor visszahúzódnak és nem ápolják társas kapcsolataikat. Ebben az esetben először a szorongást kell kezelni, hiszen az állapot javulásával nagy valószínűséggel a beteg kedve is jelentősen javul.
A depresszió pontos kialakulása a mai napig nem teljesen ismert a szakemberek előtt, de úgy vélik, hogy több tényező is közre játszhat benne – külsők és belsők egyaránt. Ide sorolunk biológiai, genetikai és pszichoszociális okokat egyaránt.
Különböző tanulmányok arra a megállapításra jutottak, hogy genetikai gyökerei is lehetnek a depressziónak. Ennek bizonyítéka, hogy olyan egyénben, akinek valamelyik elsőfokú rokona depresszióban szenvedett, ötven százalékkal magasabb a kockázata, hogy kialakuljon benne ez a betegség. Tehát ha egy anyuka depressziós, akkor a gyermeke is veszélyeztetett. Amennyiben az egypetéjű ikrek közül az egyik beteg lesz, akkor az esetek 40 százalékában a másiknál is kialakul a depresszió.
A sebezhetőség azt mutatja, hogy mennyire hajlamos egy személy a mentális zavarok kialakulására. A magas sebezhetőséggel rendelkező embereknél már a csekély mértékű stressz is válthat ki depressziót. Ha azonban alacsony a sebezhetőség, akkor a nyomasztó élményeket is jól tudják kezelni az érintettek.
Az agyban található idegsejtek különböző ingerek hatására és neurotranszmitterekkel kommunikálnak. Több arra utaló jel van, hogy depresszió során megváltozik az agy anyagcseréje, aminek következtében felborul a noradrenalin és a szerotonin koncentrációja és egymáshoz viszonyított aránya, ami fontos tényező a depresszió kialakulásában. Ha ezek a neurotranszmitterek nincsenek egyensúlyban, akkor az zavart okoz az idegsejtek kommunikációjában, ami pedig hatással van az érzelmekre és a gondolatokra.
A stressznek döntő szerepe van a depresszió kialakulásában, de utóbbi is okozhatja előbbit, hiszen a betegség hatására romolhat az életminőség, az érintettek nem tudnak dolgozni vagy feszültebbé azválnak a társas kapcsolataik.
Bizonyos életszakaszok több stresszel járnak, ide soroljuk például a serdülőkort vagy a nyugdíjba vonulást, így ekkor nagyobb a depresszió kialakulásának az esélye.
A nagyon meghatározó életesemények is vezethetnek depresszióhoz. Ide tartoznak például olyan negatív élmények, mint egy munkahely elvesztése, párkapcsolati szakítás vagy súlyos betegség. Mindezek mellett azonban a pozitív események is okozhatnak stresszt: egy előléptetés, egy gyermek születése, de akár egy esküvő is megnövelheti a depresszió kialakulásának az esélyét.
Nem mindig a sors vagy a gének felelnek a depresszióért, az élethez való hozzáállásunk is befolyásolja ennek a betegségnek a kialakulását. A pesszimista emberek, akik mindenben a rosszat látják, sokkal inkább depresszívek, míg az optimisták sok esetben védve vannak ettől.
A nők kétszer olyan gyakran lesznek depressziósak, mint a férfiak. Ez leginkább azoknak a hormonális változásoknak tudható be, melyek végbe mennek a női szervezetben. Ezek jellemzően a menstruáció vagy a várandósság során jelentkeznek. Utóbbival összefüggésben sok esetben szülés utáni depresszió is kialakulhat.
A rossz anyagi helyzet és az alacsony iskolázottság szintén megnöveli a depresszió kialakulásának az esélyét, különösen a nők körében. Ezeken kívül a férfiaknál azért is alacsonyabb a diagnosztizált depressziós esetek száma, mert ők kevésbé szeretnek gyengének mutatkozni, így segítséget sem kérnek szívesen.
Egyes betegségek szintén kedvezhetnek a depresszió kialakulásának – ilyenek az agy megbetegedései és a hormonháztartásban fellépő zavarok. Utóbbiba tartozik többek közt a pajzsmirigy alul-, illetve túlműködése és a Cushing-szindróma is.
A súlyos és krónikus betegekben, így daganatban, diabéteszben vagy szív- és érrendszeri kórképekben szenvedőkben, gyakori a depresszió előfordulása.
A depresszió a szomatoform zavaroknak is kedvez. Ezek olyan krónikus panaszok, melyekre a szakemberek nem találnak magyarázatot és semmilyen szervi okot. Ezek a zavarok gyakran hát-, has- vagy ízületi fájdalmak formájában jelentkeznek, de az emésztési-, szív- vagy légzési problémák is ide sorolhatók.
A depresszió kialakulása hátterében akár gyógyszerek is állhatnak. Hepatitisz, malária vagy akné elleni készítményeknek lehet ilyen mellékhatásuk, de az antidepresszánsok is növelhetik az öngyilkosságra való hajlamot. Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügynökség (FDA) szerint ötven olyan gyógyszerészeti hatóanyag létezik, amely ilyen mellékhatást képes kiváltani.
A kábítószerek, az alkohol és minden olyan anyag, amely befolyással van a pszichénkre, elősegítheti a depresszió kialakulását.
Testi tünetek
A depresszió számos testi panaszt is okozhat, de ezeknek a legtöbb esetben nincsen szervi okuk, azaz szomatikusak. Az alábbiak tartoznak ide:
* Szív- és érrendszeri panaszok
* Fej- és hátfájás
* Gyomor- és bélproblémák
* Alvászavar
* Étvágytalanság
* Reggeli levertség
* Csökkent szexuális vágy
Egyes esetekben annyira előtérbe kerülnek ezek a panaszok, hogy a depressziót nem egyszerű azonnal diagnosztizálni. A tünetek ilyenkor meghatározott időközönként jelentkeznek, és a depresszió kezelésével egyidőben elmúlnak. Amennyiben az orvos nem talál semmilyen szervi okot, akkor tud egy esetleges depresszió után kutatni.
Három fő tünet
1. Nyomott hangulat: Az érintettek rossz, nyomott hangulatuktól szenvednek, ami legalább két hétig fennáll.
2. Belső üresség és érdektelenség: A depresszió egyik nagyon jellemző tünete, hogy az érintettek nem éreznek örömöt, de semmilyen más érzelmet sem. Belsőleg üresnek érzik magukat. Nem érdeklik őket a társas kapcsolatok, a munka és a hobbijuk sem. Sőt mi több, a pozitív élmények sem javítják a hangulatukat. Minden reménytelennek tűnik a számukra.
3. Motiválatlanság és fáradtság: A depresszív személyek alig vagy el sem tudják végezni a hétköznapi teendőket. Lelkileg és testileg is kimerültnek érzik magukat, még a reggeli felkeléshez is sok erőt kell gyűjteniük.
A depresszió melléktünetei
* Súlyos önbizalomhiány
* Bűntudat
* Koncentrációszavarok
* Extrém alvásigény vagy alvászavarok
* Nyugtalanság és belső idegesség
* A szexuális vágy elvesztése
Tünetek férfiaknál
A férfiaknál ritkábban diagnosztizálnak depressziót, aminek egyik oka, hogy esetükben ez a kórkép másképpen jelentkezik, mint a nőknél. Az agresszió, az ingerlékenység és az impulzusok irányíthatatlansága gyakran tapasztalható férfiaknál. Gyakran több alkoholt fogyasztanak, vagy a megszokottnál többet dohányoznak. Sok esetben szemrehányóak és elégedetlenek magukkal és a világgal szemben. A depresszív hangulatuk következtében pedig gyengének és férfiatlannak érzik magukat.
Tévképzetek
Egy súlyos depresszió során akár tévképzetek és hallucinációk is jelentkezhetnek. Az érintettek például üldözési mániában szenvednek. Az ilyen típusú depressziót viszonylag nehéz kezelni, ezért az antidepresszánsok mellett antipszichotikumok szedése is szükségessé válhat.
Ha azt vesszük észre, hogy egy hozzátartozónknál, barátunknál vagy akár saját magunknál már legalább két hete jelen vannak a depresszió tünetei, és ezeken nem tudunk enyhíteni, akkor minél előbb kérjünk orvosi segítséget, vagy ajánljunk egy szakembert az ismerősünknek. A depresszió korai felismerésével rendkívül magas a sikeres kezelés esélye, továbbá jelentősen csökken egy esetleges visszaesés rizikója.
Más betegségekhez hasonlóan a depresszió megállapításához is egy részletes anamnézist készít az orvos. Ekkor nem csak a beteg aktuális közérzetére kíváncsi, hanem egészségügyi előéletére, továbbá testi és lelki állapotára is.
A fizikai vizsgálatok közé tartozik a vérvétel, egyes esetekben egy CT-vizsgálat. A vérből kimutatható az alacsony vércukorszint, a B12-vitamin hiány, a kábítószerfüggőség, a pajzsmirigy alulműködés. Amennyiben a háziorvosban felmerül a depresszió alapos gyanúja, akkor a beteget pszichiáterhez irányítja.
Abban az esetben nehéz a depresszió diagnózisa felállítása, ha a testi tünetek állnak a középpontban. Sok beteg fej-, hát- vagy hasfájással megy orvoshoz, de a szív- és érrendszeri problémák is gyakoriak.
Depresszió lehetséges következményei
Amennyiben a depresszió nincs megfelelően kezelve, akkor a tünetek súlyosbodhatnak, így az érintettek állapota olyan mértékben is leromolhat, hogy nem képesek dolgozni, sőt, az olyan hétköznapi feladatokat sem képesek elvégezni, mint például a testápolás. Ilyen esetben elengedhetetlen egy speciális intézményben történő kezelés. Súlyos esetben a betegek akár gyógyszerekhez, kábítószerekhez nyúlhatnak, de az öncsonkítás és az öngyilkossági kísérlet veszélye is jelentősen megnő.
Kezelés nélkül a depresszió krónikussá válhat, és minél később kerül sor a kezelésre, annál kisebb az esély a teljes gyógyulásra. Ezeken kívül további mentális betegségek is társulhatnak a depresszióhoz, így például szorongás. A betegek elszigetelődnek, nem ápolják már a társas kapcsolataikat, pedig ezekre nagy szükségük lenne.
Az érintettek egészsége is megsínyli a kezeletlen depressziót, hiszen felborul az idegek, a hormonok és az immunrendszer kémiai egyensúlya, aminek következtében többek közt alvászavarok, de akár az emlékezőképesség romlása is megfigyelhető.
A depresszió kezelésére számos különböző módszer létezik. Egy enyhe vagy középsúlyos depresszió esetén jelentős javulást hozhat a kognitív viselkedésterápia. Sok esetben a gyógyszeres kezelés ajánlott, amely során leginkább szelektív szerotonin visszavétel-gátlók szedését javasolják, melyek hatására megemelkedik a szerotoninszint, így enyhülnek a tünetek is. Utóbbira azonban akár heteket is kell várni, ugyanis a gyógyszerek viszonylag lassan fejtik ki hatásukat. Krónikus és állandóan visszatérő depresszió esetén a gyógyszerek és a pszichoterápia együttes kombinációja hozhat javulást.
Súlyos depressziónál elkerülhetetlen a kórházi kezelés, amely során az érintettek állapota a gyógyszerek, a pszichoterápiás kezelések és a folyamatos ellátás következtében javulhat, ezek segíthetnek nekik visszatérni a hétköznapi életbe. Amennyiben fennáll az öngyilkosság veszélye, akkor a beteget akarata ellenére is be lehet utalni egy kórházba.
Ha a terápiák és a gyógyszerek nem hoznak javulást, és a betegen egyre jobban eluralkodik a depresszió, akkor sor kerülhet elektrokonvulzív kezelésre, amelynek lényege az izomrelaxálás természetesen altatásban.
Abban az esetben, ha nagyon magas a stresszhormon szint, az olyan típusú testmozgások ajánlottak, melyekkel csökkenteni lehet a feszültséget: jóga, meditáció, autogén tréning. Ezeknek továbbá hangulatjavító hatásuk is van. Természetesen más sportok is tökéletesen megfelelnek, így a futás, a tánc vagy a gimnasztika is szóba jöhet.
Gyermekek és fiatalok esetében szintén a fent említett kezelési módok állnak az orvosok rendelkezésére, de az ő esetükben speciális türelemre és megértésre van szükség. A családtagok és barátok szerepe alapvetően fontos a depresszió kezelése során, hiszen ők ismerik a legjobban a beteget, így akár az orvos segítségére is lehetnek. Ezen kívül nagyon fontos, hogy az érintett érezze, nincs egyedül. A gyógyszeres kezelés során azonban lényeges az óvatosság, ugyanis egyes antidepresszánsok a fiataloknál öngyilkossági gondolatokat ébreszthet.
A D-vitamin hiánya rendkívül gyakori depresszió esetén, így ezt kezelni kell. Akár fényterápia is segíthet, hiszen hangulatjavító hatása van, továbbá serkenti a D-vitamin termelést. A meditáció, a kineziológia és a wing-wave módszer is javulást hozhat. Utóbbival megszüntethető a teljesítménystressz, továbbá növelhető a mentális fitnesz.
A gyógynövények és illóolajok jótékony hatását is érdemes segítségül hívni. Leginkább az orbáncfű alkalmazása javasolt, ami főleg enyhe depresszió esetén hozhat javulást. Mivel azonban az orbáncfű befolyásolhatja az antidepresszáns gyógyszerek hatását, alkalmazása előtt ajánlott egyeztetni a kezelőorvossal. A kakukkfű, a bazsalikom, a rozmaring és a kapor szintén segíthet a depresszió tüneteinek az enyhítésén.
Nagyon fontos, hogy amennyiben két hét után sem múlik el az állandó levertség, motiválatlanság és közömbösség – melyek a depresszió jellemző tünetei –, keressünk fel egy szakembert, aki elkészíti az anamnézist, aminek fényében a megfelelő kezelést javasol. Amennyiben magunknál vagy egy ismerősünknél felfedezzük a depresszió lelki vagy testi tüneteit, akkor nyugodtan kérjünk segítséget a következő telefonszámon, amely a nap 24 órájában, bármely szolgáltatótól ingyenesen hívható: 116-123. Bővebb információért pedig látogassunk el erre honlapra.