A cink egy létfontosságú nyomelem, aminek azonnal jelzi a hiányát a szervezetünk. Többek között hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, az anyagcsere-folyamatokhoz, a sebgyógyuláshoz, valamint a látáshoz, az ízleléshez és a szagláshoz is. Noha változatos étrenddel általában biztosítható a megfelelő cinkbevitel, hiánya népbetegségnek számít, így a cinktartalmú vitaminok és étrendkiegészítők nagy népszerűségnek örvendnek.
Cikkünkben bemutatjuk a cinkkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a cinkhiány tüneteit és leggyakoribb okait, a probléma megelőzésének lehetőségeit, illetve azt is, hogy mikor érdemes a panaszokkal orvoshoz fordulni.
Bár a cinkről talán ritkábban esik szó más ásványi anyagokhoz – vagy akár a vitaminokhoz – képest, valójában igen fontos, hiszen a második legnagyobb mennyiségben megtalálható nyomelem a szervezetünkben a vas után. Nagyjából száz enzim működéséhez járul hozzá.
Szerepet játszik például a DNS-képződésben, a sejtnövekedésben, a sejtanyagcserében, a fehérjeszintézisben, az immunfunkciókban, valamint a test normál fejlődésében. Utóbbi azt jelenti, hogy éppúgy nélkülözhetetlen a magzatnak terhesség idején, mint a gyermekeknek, a serdülőknek és a felnőtteknek.
A napi ajánlott cinkbevitel nemtől és életkortól is függ. Gyerekeknél 3 éves korig 2-3 milligramm a szükséglet, 4-8 éves korban 5 mg, 9-13 éves korban pedig 8 mg. Serdülőknél már különbség mutatkozik a fiúk és a lányok cinkigénye között: előbbieknél 11 mg-ról, utóbbiaknál pedig 9 mg-ról beszélhetünk. Felnőtt férfiaknak napi 11 mg cink pótlásáról kell gondoskodni, nőknek pedig 8 mg-éról, ami alól kivételt képez a várandósság és a szoptatás időszaka, amikor 11-13 mg szükséges belőle.
Fontos, hogy a napi cinkbevitel egyenletes legyen, hiszen a szervezetünk nem tudja tárolni ezt a nyomelemet.
A következőkben kifejtjük, milyen módokon jelezhet a szervezetünk, ha cinkhiánytól szenvedünk.
Mivel a cink kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, az immungyengeségre utaló tünetek enyhébb vagy súlyos cinkhiány jelei lehetnek. A gyakori megfázás és a fertőzések elkapására való megnövekedett hajlam is erről árulkodhat. Mivel a cinkhiány az asztma tüneteit is súlyosbíthatja, pótlása különösen fontos azoknak, akik ebben a krónikus légzőszervi betegségben szenvednek.
Noha ennek az összefüggésnek az okát még nem sikerült pontosan tisztázni, úgy tűnik, hogy a cinkhiány étvágytalansághoz is vezethet. Elképzelhető, hogy a nyomelem túl alacsony szintje olyan agyi területek működésére is kihat, amik az éhségérzet irányításáért felelősek – ilyen például az amygdala. A csökkent táplálékbevitelhez ilyenkor hasmenés is társulhat.
Az étvágytalansággal kapcsolatban állhat a csökkent szag- és ízérzékelés, valamint az is, ha másnak (általában gyengébbnek) érezzük a korábban is fogyasztott ételek és italok megszokott illatát és ízét. Ennek a hátterében az áll, hogy a szaglásban és az ízlelésben kulcsszerepet játszó egyik enzim működéséhez nélkülözhetetlen a cink.
A cink és a hallás közötti összefüggés is összetett, viszont tény, hogy a nagyothallók cinkszintje gyakran alacsonyabb. Előfordulhat, hogy a cink úgy járul hozzá a hallás megőrzéséhez, hogy antioxidáns hatása révén csökkenti a fülben az oxidatív stresszt.
A hajhullás a cinkhiány egyik leglátványosabb tünete. Ha túl kevés van a szervezetünkben ebből a nyomelemből, az a fejbőr sejtjeinek és a hajhagymáknak a gyengüléséhez vezethet. A hajszálak kiszáradása és töredezése ugyancsak erre a problémára utalhat. A cinkszint közvetetten is kihathat a haj állapotára, mivel a pajzsmirigy nem megfelelő működéséhez vezethet, ami szintén okozhat hajhullást.
A cink hiánya nem csupán a hajhagymákat, hanem az összes szőrtüszőt sújtja. Bár a test egyes területein ez nem feltétlenül jelent nem kívánt következményt, a szemöldök és a szempillák ritkulását vagy elvékonyodását már a legtöbben kellemetlenségként élik meg.
A cink befolyásolja a bőr kollagéntartalmát, ami kulcsszerepet játszik a bőr rugalmasságának megőrzésében és a sebgyógyulásban, ráadásul közvetetten védi a bőrt a szabad gyököktől és az UV-sugárzástól. Cinkhiány esetén lassan gyógyuló sebekkel, száraz viszkető bőrrel és töredezett körmökkel lehet számolni. Akár pattanások vagy ekcémás tünetek is jelentkezhetnek – nem véletlen, hogy a cink fontos összetevője a bőrproblémák elleni készítményeknek.
Miután a cink enzimekre és hormonokra gyakorolt hatása nem elhanyagolható az érzelmi egyensúlyunk szempontjából, nem meglepő, hogy hiánya súlyosbíthatja a krónikus stressz, a szorongás és a depresszió tüneteit. A levertség, a rosszkedv, az ingerlékenység és a hangulatingadozások is utalhatnak cinkhiányra.
Sajnos a kognitív funkcióink is sérülhetnek a cinkhiány következtében. Ha nehezebben megy a koncentráció – legyen szó munkáról, tanulásról vagy más mindennapi teendőkről –, könnyen lehet, hogy túl alacsony a cinkszintünk. A cinkhiány az olyan degeneratív idegrendszeri problémákat is súlyosbíthatja, mint amilyen a demencia.
Az imént már említettük, hogy a cink nélkülözhetetlen a mentális és érzelmi egyensúlyhoz. Ennélfogva törvényszerű, hogy a hiánya általános kedvetlenséghez és motivációhiányhoz vezethet. Ha tehát nem tudjuk olyan lelkesedéssel végezni a teendőinket, mint eddig, akkor akár cinkhiányra is lehet gyanakodni.
A retinában jelentős mennyiségű cink található. Cinkhiány esetén olyan súlyos látászavarok alakulhatnak ki, mint a farkasvakság (másnéven a szürkületi gyengénlátás) vagy éppen az ideghártya sejtjeinek pusztulásával járó időskori makuladegeneráció.
Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mi minden jelenthet kockázati tényezőt a cinkhiány kapcsán.
Az elsődleges rizikófaktor általában a nem elég kiegyensúlyozott táplálkozás. A vegetáriánus vagy vegán étrend is problémát okozhat, mivel a húsok (különösen a máj és a vörös húsok) és a tenger gyümölcsei remek cinkforrásnak számítanak. Az is árnyalhatja a helyzetet, hogy a túl sok vas, kalcium és réz gátolja a cink felszívódását, ami szintén hiányállapotot idézhet elő. Az olyan káros szenvedélyek is akadályozzák a cink megfelelő hasznosulását, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, tehát ezekkel is érdemes felhagyni cinkhiány gyanúja esetén.
A fentiekből már egyértelmű lehet, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás a megfelelő cinkbevitel kulcsa. A már említett vörös húsokon, tenger gyümölcsein és májon kívül az olajos magvak, a hüvelyesek, a halak és a brokkoli is elsőrangú cinkforrásnak számítanak – csakúgy, mint a tojás, a tejtermékek és a teljes értékű gabonafélék. Amennyiben ezek mindennapi fogyasztására nincs lehetőség, megfontolandó étrendkiegészítők szedése a cink pótlására.
A nikotin és az alkohol elkerülése már rövid távon is képes javítani a bevitt cinkmennyiség felszívódását.
A cinkhiány vérvétellel mutatható ki egyértelműen. Éppen ezért a tünetek jelentkezése esetén eleve érdemes orvoshoz fordulni. Várandósság vagy szoptatás idején különösen fontos a megfelelő cinkbevitel és az állandó orvosi kontroll – mind a kismama, mind pedig a baba egészségének szempontjából. Makuladegeneráció esetén is érdemes lehet ellenőriztetni a cinkszintet, illetve minden olyan emésztőrendszeri betegség esetén, ami gátolhatja a tápanyagok megfelelő felszívódását.
A cink létfontosságú nyomelem, aminek hiánya hamar tüneteket okozhat, hiszen mindennap be kell vinnünk belőle a megfelelő mennyiséget, mert a szervezetünk nem tudja tárolni. Többek között hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, az anyagcsere-folyamatokhoz, a sebgyógyuláshoz, valamint a látáshoz, az ízleléshez és a szagláshoz is.
A napi ajánlott cinkbevitel nemtől és életkortól is függ. Felnőtteknél a férfiak cinkszükséglete napi 11 mg, a nőké pedig 8 mg (várandósság és szoptatás idején 11-13 mg).
A cinkhiány jellegzetes tünetei közé tartozik az immunrendszer gyengülése, a fertőzésekre való fogékonyság, az étvágytalanság, a csökkent szaglás és ízlelés, a hallásproblémák, a hajhullás, a szemöldök és szempilla elvékonyodása, a bőrproblémák (lassúbb sebgyógyulás, viszketés, szárazság, pattanások), a pszichés zavarok, a koncentrációs nehézségek, a kedvetlenség és a motivációhiány, illetve a látásproblémák.
A cinkhiány leggyakoribb oka a nem elég kiegyensúlyozott táplálkozás, a vegetáriánus vagy vegán étrend, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A cink hiány a vérszérum cink alacsony koncentrációjával mutatható ki, így gyanú esetén vérvétel szükséges. Ilyen esetben tehát forduljunk mielőbb orvoshoz