A vizesedés – vagyis az ödéma – viszonylag gyakori probléma. Gyakorlatilag folyadékvisszatartás miatti duzzanatot jelent, ami a térdet, a bokát és a lábfejeket ugyanúgy érintheti, mint az arcot vagy a kezeket. A szövetek közötti folyadék szaporulat éppúgy lehet átmeneti körülmények következménye, mint kezelést igénylő betegség jele.
Szerencsére többféle megoldás is létezik a vizesedés kezelésére: vannak természetes vízhajtók, amelyek főleg gyógynövényekből készülnek – teakeverékek és vény nélkül kapható készítmények –, valamint orvosi rendelvényre kapható vényköteles gyógyszerek is. Azt, hogy kinek melyik a legerősebb vízhajtó, elsősorban szakember tudja mérlegelni.
Cikkünkben elmagyarázzuk, mi történik pontosan, amikor vizesedik a test, mi okozhatja ezt, miért veszélyes, milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, és hogyan hatnak a gyakran használt leghatékonyabb vízhajtó teák.
Minden a vízhajtásról
A következőkben igyekszünk választ adni arra, hogy milyen gyakori okai vannak a vizesedésnek, miért jelent gondot a jelenség, és milyen megoldásokkal lehet fellépni ellene.
Mi történik, amikor vizesedik a test?
A folyadék természetes útja a szervezetünkben, hogy a vérből a szövetekbe áramlik, majd a nyirokrendszer kivezeti, hogy visszakerüljön a véráramba. Amikor ez a kivezetés nem történik meg akadálytalanul, akkor ödéma, vagyis vizesedés jelentkezik. A folyadékvisszatartásnak alapvetően kétféle típusa van: a testszerte megjelenő általános ödéma és a helyi ödéma, amiben csak bizonyos testrészek érintettek.
A vizesedés tünetei közé tartozhat az érintett testrészek duzzanata (gyakran a lábfej, a boka vagy a kéz), az ott jelentkező fájdalom, az ízületi merevség, a gyors súlygyarapodás és a látszólag indokolatlan súlyingadozás. Az ödéma jellegzetessége lehet, hogy ha az érintett területeken megnyomjuk a bőrt, a nyomás helyén bemélyedés keletkezik néhány másodperc erejéig, ám olyan fajtája is létezik, ahol ez a tünet nem áll fenn.
Mi okozhatja?
- Folyadékhiány. A vizenyő egyik leggyakoribb oka a nem megfelelően hidratált test. Ha túl keveset iszunk, akkor a szervezetünk „takarékos üzemmódra kapcsolva” elraktározza a benne lévő folyadékot. Ödéma jelentkezése esetén éppen ezért érdemes végiggondolni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot viszünk-e be.
- Tápanyaghiány vagy nem megfelelő táplálkozás. A fehérjében vagy B1-vitaminban szegény étrend vizesedéshez vezethet, mint ahogy a sóban és szénhidrátban gazdag táplálkozás is.
- Gravitáció. Túl sokáig tartó ülés vagy állás esetén a gravitáció is okozhat ödémát a láb alsó részében, ami megnehezítheti a mindennapi munkavégzést, de akár hosszabb utazás során is problémát jelenthet.
- Kánikula. Sokan csak a nyári hónapokban tapasztalnak vizesedést, mert hőségben a nyirokrendszer kevésbé hatékonyan tudja eltávolítani a folyadékot a szövetek közül.
- Hormonális változások. Sok nő tapasztal vizesedést a ciklus második felében, vagyis a menstruáció előtti két hétben. A terhesség vagy egyes fogamzásgátló tabletták ugyancsak okozhatnak ödémát.
- Égési sérülések. A szövetek között felhalmozott folyadék a szervezet természetes válasza lehet az égési sérülésekre.
- Gyógyszerek. Számos gyógyszer okozhat vizesedést, így például a magas vérnyomás elleni készítmények és a nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők.
- Krónikus vénás elégtelenség. Amennyiben nem áramlik megfelelően a vér a vénákban – vagyis visszaáramlás figyelhető meg –, akkor vizesedés jelentkezhet.
- Elhízás. A jelentős túlsúly ödémával járhat akár az egész testen.
- Szívelégtelenség. Ha a szív működésében zavar lép fel, így az nem tud elegendő vért pumpálni, akkor ödéma alakulhat ki a tüdőben vagy a végtagokon.
- Amikor a szervezet allergén anyagot érzékel, hisztamin szabadul fel, aminek következtében folyadék áramlik a hajszálerekből a környező szövetekbe, átmeneti duzzanatot és gyulladást okozva.
- Fertőzés. Bizonyos fertőzések az általuk kiváltott gyulladásos reakció révén fokozzák a kapillárisok áteresztőképességét, ami ödémához vezet.
- Nyirokrendszeri problémák. A nyirokrendszer kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében és a folyadékháztartás egyensúlyában is. Sérülések, fertőzések, egyes daganatok és azok helyi kezelése is okozhat nyirokkeringési zavart, ami duzzanatot okoz.
Miért veszélyes?
A fenti felsorolásból is látszik, hogy komoly betegség is állhat a vizesedés hátterében, például vesebetegség, szívbetegség vagy keringési zavar, ezért mindenképpen kivizsgálást igényel.
Milyen megoldások vannak rá?
A megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel (lehetőleg vízből vagy gyógyteából), a rendszeres mozgás, a folyadékban gazdag ételek (friss zöldségek, gyümölcsök), valamint a különböző gyógyszerek és gyógyteák hatékonyan segíthetnek a vizesedés leküzdésében.
Így működnek a vízhajtó teák
Mielőtt belekezdünk egy kúrába, érdemes orvosi segítséget kérni, és sort keríteni egy általános kivizsgálásra. Egy vízhajtó teakúra általában legfeljebb 30-120 napig tart, ami után legalább 1 hónapos szünetet kell tartani.
Bizonyos szempontból minden gyógytea vízhajtó, mert a fogyasztásuk mellett gyakoribb a vizelés, némelyik hatásosabban elősegíti a folyadék kiválasztását, míg mások pedig a vérkeringést serkenti vagy a vesére hat.
A gyógyteához egy-másfél evőkanálnyi szárított teakeverék szükséges, amit általában egy liter forrásban lévő vízzel kell leforrázni. Lefedve hagyjuk állni 5-10 percig, szűrjük le, majd a nap folyamán több adagban (naponta 1-2 csészével) igyuk meg. Mellette naponta legalább 2-2,5 liter víz fogyasztása ajánlott.
A gyógyteák vízhajtó hatásának köszönhetően eredményesen csillapíthatóak az ödémás tünetek, így például jók a lábdagadásra.
A legjobb vízhajtó teák, amiket érdemes kipróbálni
Felsoroljuk a legjobb vízhajtó tulajdonsággal rendelkező teákat, amelyek nem vényköteles készítmények, így mindenki kiválaszthatja közülük a számára legmegfelelőbbet. Amellett, hogy hatékony vízhajtók, az érrendszernek és a veseműködésnek is jót tesznek, és a fogyást is elősegítik.
- Csalán. Az egyik leggyorsabb vízhajtó. A növény levelei olyan összetevőket tartalmaznak (pl. szilícium-dioxidot), amelyek csökkentik a vízvisszatartást.
- Gyermekláncfű, pitypang. Hatása a bendrofluazid hatóanyagtartalmú vérnyomás csökkentőkhöz hasonlítható, hiszen képes mérsékelni a véráramban keringő felesleges víz mennyiségét. A tea előnye viszont, hogy nem okoz hányingert és gyomorbántalmakat.
- Citromfű. A nyugtató hatásáról is ismert citromfű vízhajtó és izzasztó is egyben. Levelei és virágzó hajtásai egyaránt hasznosak.
- Tőzegáfonya. A húgyúti megbetegedések legismertebb természetes gyógymódja a tőzegáfonya fogyasztása étrendkiegészítő vagy gyógytea formájában. A vízháztartás egyensúlyának helyreállításában és megtartásában is segít.
- Aranyvessző. Húgyúti és vesét érintő problémák ellen is használják, éppen a vízhajtó hatása miatt, ám epeserkentőnek és májtisztítónak is kiváló. Az egyik legnépszerűbb házi praktika vizesedés ellen, mert serkenti a vizelettermelést. Jelentősen növeli termelődő vizelet mennyiségét, hatékonysága ráadásul hasonlít a mesterséges vízhajtókéhoz.
- Édeskömény. Vízhajtó hatásának köszönhetően az egyik legjobb magas vérnyomás és húgyúti problémák elleni gyógynövény.
- Zsurló. A népi gyógyászatban évezredek óta használják vízhajtásra.
- További vízhajtó teák: csipkebogyó, galagonya, borsmenta
Ellenjavallatok
Súlyos kiszáradás, anuria (24 órán belül 100 ml-nél kevesebb vizeletmennyiség), elektrolit-háztartási rendellenesség, vízhajtó gyógynövényre való érzékenység, alacsony káliumszint vagy nátriumszint esetén nem javasolt vízhajtó gyógytea fogyasztása. Fontos, hogy a kúra előtt minden esetben konzultáljunk szakemberrel!
Összegzés
A vizesedés esete – vagyis az ödéma – viszonylag gyakori probléma. Folyadékvisszatartás miatti duzzanatot jelent, ami a térdet, a bokát és a lábfejeket ugyanúgy érintheti, mint az arcot vagy a kezeket. A vizesedés tünetei közé tartozhat az érintett testrészek duzzanata (gyakran a lábfej, a boka vagy a kéz), az ott jelentkező fájdalom, az ízületi merevség, a gyors súlygyarapodás és a látszólag indokolatlan súlyingadozás. Komoly betegség is állhat a vizesedés hátterében, például vesebetegség, szívbetegség vagy keringési zavar, ezért mindenképpen kivizsgálást igényel.
Többféle megoldás is létezik a vizesedés kezelésére: vannak természetes vízhajtók, amelyek főleg gyógynövényekből készülnek – teakeverékek és vény nélkül kapható készítmények –, valamint orvosi rendelvényre kapható vényköteles gyógyszerek is. Mielőtt belekezdünk egy kúrába, érdemes orvosi segítséget kérni, és sort keríteni egy általános kivizsgálásra. Egy vízhajtó teakúra általában legfeljebb 30-120 napig tart, ami után legalább 1 hónapos szünetet kell tartani.
A leghatékonyabb vizesedés elleni gyógyteák közé tartozik a csalán, a gyermekláncfű, a citromfű, a tőzegáfonya, aranyvessző, petrezselyem. hibiszkusz, édeskömény és a zsurló. A gyógyteák vízhajtó hatásának köszönhetően eredményesen csillapíthatóak az olyan ödémás tünetek, mint például a lábdagadás.