A rendszeres fürdetés, krémezés és a bababőr gondos ápolása mellett is előfordulhat, hogy száraz foltok jelennek meg a kicsi bőrén, vagy egyéb bőrtünetek jelentkeznek. A csecsemőkori bőrproblémák leggyakoribb oka, hogy az újszülöttek bőre még nem elég „érett” a környezeti tényezőkkel szembeni védekezésre, ezért érzékenyebben is reagál azokra.
A legtöbbször előforduló panaszok közé tartozik a bőrszárazság mellett a melegkiütés, a pelenkadermatitisz, a bőrhámlás, a fehér-sárga kiütések megjelenése, a koszmó, a köldök és a köldökcsont körüli gyulladás vagy gomba, valamint az ekcéma. Szerencsére egy kis odafigyeléssel, néhány óvintézkedéssel – és szükség esetén orvosi segítséggel – ezek mind megoldhatóak.
Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen bőrgyógyászati eltérések alakulhatnak ki csecsemőkorban, mik ezeknek a fő okai, hogyan lehet őket otthoni megoldásokkal enyhíteni, illetve mi a teendő a leggyakoribb tünet – vagyis a száraz, viszkető foltok megjelenése – esetén.
Milyen bőrproblémák alakulhatnak ki csecsemőkorban?
Bőrünk fontos szerepet játszik a hőszabályozásban, a külső hatásokkal és a fertőzésekkel szembeni védelemben, illetve a külvilághoz való alkalmazkodásban. Az újszülöttek azonban olyan bőrrel jönnek a világra, ami még nem képes maradéktalanul ellátni ezeket a feladatokat.
A babák ugyanis csak pár hetes korukban kezdenek el izzadni, a verejtékmirigyek pedig 7-8 hónap után tekinthetőek teljesen kifejlettnek. Emiatt a kicsik könnyebben fáznak, amit márványos kék szín jelez a bőrükön. Ráadásul a fertőzésekre is fogékonyabbak, mert a faggyúmirigyeik ugyancsak éretlenek, így még nem alakult ki a bőr felszínén az a jótékony baktériumflóra, amit akár „védőrétegnek” is nevezhetünk. Ez azt jelenti, hogy a káros anyagok is hamarabb felszívódhatnak a csecsemők bőrén keresztül, tehát nemcsak, hogy minél kevesebb adalékanyagot tartalmazó termékekkel érdemes ápolni a bőrüket, hanem a gyógyszerek és a vegyszerek használatával is óvatosabbnak kell lennünk.
A babák bőre jóval puhább, mint a felnőtteknek, ennek magyarázata, hogy egészséges csecsemőknél a bőr alatti zsírszövet jól fejlett, a bőr víztartalma magasabb, kevesebb pigmentet tartalmaz, keskenyebb a szaruréteg, emellett pedig sokkal lazább a hám- és a kötőszövetek kapcsolata.
Mely bőrgyógyászati eltérések alakulhatnak ki a csecsemőknél?
Bár a baba bőrén jelentkező eltérések – érthető módon – aggodalmat váltanak ki a szülőkből, érdemes tudni az újszülöttek nagyjából kétharmadánál(!) jelentkezik valamilyen bőrgyógyászati eltérés, ami azonban nem feltétlenül jelent bőrbetegséget.
Ezek közül a leggyakoribbak:
- Fehér-sárga kiütések
- Melegkiütés
- Bőrhámlás
- Köldökcsonk gyulladás
- Köldök körüli gombásodás
- Mongolfolt, tejeskávé folt, tűzfolt
- Köldökcsonk leesésekor keletkező seb
- Karotinaemiás bőr
- Pelenkadermatitisz
- Koszmó
- Ekcéma
A fehér vagy sárga fejű, nem viszkető kiütések jellemzően a születés utáni első három hétben jelentkeznek a csecsemő orrán és arcán. Ezek oka a verejtékmirigyek fent említett fejletlensége, tehát normál esetben a probléma „magától” megoldódik 2-3 hónapos korban. A kiütéseket nem szabad nyomkodni, hiszen nem pattanásokról van szó, így ez csak a fertőzésveszélyt növelné.
A melegkiütés – ahogyan a neve is elárulja – párás és meleg környezet vagy láz hatására jelentkezik, néhány milliméteres kis hólyagok formájában, amit hintőporral és szellős ruházattal lehet megoldani amellett, hogy odafigyelünk a környezet hőmérsékletére és páratartalmára is. Kezelést csak elfertőződés esetén igényel, akkor viszont antibiotikumra lehet szükség.
A bőrhámlás inkább túlhordott újszülötteknél gyakori, náluk viszont természetes, és 2-3 hetes korra megszűnik. A később jelentkező hámlás viszont a bőr kiszáradásáról árulkodik, aminek különböző okai lehetnek.
A koszmó olyan bőrgyulladás, amit a faggyú túltermelődése okoz. Zsíros lerakódás formájában jelenik meg a szemöldökön, a homlokon, a kutacs tájékán vagy akár a fül mögött. Speciális koszmó elleni olajjal kezelhető.
Mire utalnak a száraz foltok a baba bőrén?
A leggyakoribb panasz: a gyerekkori ekcéma
A leggyakoribb panaszt, a száraz foltok megjelenését gyerekkori ekcéma (más néven atópiás dermatitisz vagy atópiás ekcéma) is okozhatja, mely a kicsik leggyakoribb bőrgyógyászati diagnózisa is egyben: becslések szerint a gyerekek 10-20%-át érinti enyhe, mérsékelt vagy súlyos mértékben.
Az ekcéma lényege, hogy öröklött módon a bőr nem tud kellő mennyiségű nedvességet és zsiradékot termelni (tehát víz- és lipidhiányban is szenved), amitől egyszerűen kiszárad, kipirosodik, kiütések és olyan repedések jelenhetnek meg rajta, amelyek akár a bőr mélyebb rétegeit is érinthetik. Az ekcémás foltok jellemzően a baba fejbőrén, arcán, karjain, lábain és popsiján mutatkoznak először – 2-3 hónapos kor környékén –, hogy aztán később, egy éves kor után esetleg áthúzódjanak a testhajlatokra, a száj környékére és a kézfejre.
Az atópiás ekcémára való hajlam lehet örökletes, emellett pedig a már említett környezeti tényezők jelenlététől is függhet a betegség kialakulása, ami egyébként – és ezt fontos kiemelni – nem fertőző. Hideg időjárás esetén nagyobb eséllyel jelentkezhetnek a tünetek, hiszen ekkor gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt nagyobb feladat a bőr nedvességtartalmának megőrzése.
Az atópiás ekcéma fázisai és tünetei
Ennek a bőrbetegségnek két fázisa van: fellángolások és nyugalmi időszakok váltják egymást. Fellángolásnál eleinte rózsaszín foltok jelennek meg a bőrön, amik idővel kivörösödnek és viszketni kezdenek. A viszketés miatti vakarózás sajnos növeli a kisebesedés és a fertőzés veszélyét. Váladékozás és duzzanat (ödéma) is előfordulhat. A gyulladáscsökkentő kezelés (ami általában kortikoszteroidok alkalmazását jelenti) hatására megnyugszik a bőr, halványodnak a foltok, ám a szárazság megmarad – ez már a nyugalmi szakasz. A viszketés még ekkor is erőteljes lehet a szárazság miatt. Kulcsfontosságú a napi szintű megfelelő hidratálás, ami táplálja a száraz bababőrt, lehetővé téve az ismeretlen okból bekövetkező fellángolás időbeli kitolását.
Mik az ekcéma okai?
Könnyen lehet, hogy valamilyen allergia áll a hátterében, ám ilyenkor többnyire nem egy bizonyos allergén elleni reakcióról van szó, hanem fokozottan érzékeny bőrről, ami több környezeti tényezőre is így reagál. A babaekcémát kiváltó leggyakoribb allergének a nem megfelelő időben bevezetett táplálékok (a tehéntej, a tejtermékek vagy a tojás), az anyatejben lévő esetleges allergének, az allergénekben (pl. háziporatkában) gazdag környezet, a nem megfelelő – vegyi anyagokat is bejuttató – bőrápolás, valamint más irritáló anyagok jelenléte a környezetben, vagy éppen a babaszoba túl száraz levegője. Ronthatja a helyzetet, ha nem megfelelő a baba-mama testkontaktus.
Az ekcéma kapcsán örökletes hajlamról is beszélhetünk: ha az egyik szülő ekcémás, akkor a gyermeknél 30% a betegség kialakulásának esélye, míg mindkét szülő érintettségének esetén már 70%.
Hogyan kezeljük a babaekcémát?
Ha a csecsemő bőre rendkívül száraz az arcán és a karján, esetleg hámlik, és vörös foltok is megjelennek rajta, akkor fennáll az ekcéma gyanúja. A viszketés okozta vakarózás, az alvási problémák és a nyűgösség is erről árulkodhat. Az atópiás ekcéma más, mint a már említett koszmó, ami faggyú-túltermelődés miatt alakul ki. Nem tévesztendő össze az ótvarral sem, ami gennyes váladékozással járó bakteriális fertőzés, és többnyire az arcon, az orrlyukak és a száj környékén, illetve a füleken és a kezeken jelentkezik.
A tünetek kezelése otthon
Az ekcéma szerencsére nem fertőző, ám a szárazsággal sújtott, hámló és viszkető bőrfelületen olyan sebek alakulhatnak ki a vakarózás hatására, melyek elfertőződhetnek. Ilyenkor a helyzet súlyosságától függően a gyulladáscsökkentő készítmények mellett akár antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.
Csecsemőkori ekcéma esetén fontos a megfelelő, kifejezetten a babák érzékeny bőrének kifejlesztett hidratálókrém használata rögtön fürdés után, a limitált fürdési idő meleg vízben (ami semmiképp ne legyen forró), és bababarát mosószer használata a ruhákhoz. A vakarózás ellen hatékony a rendszeres körömvágás, illetve ha szükség esetén kesztyűt húzunk a kezükre. A babaszoba levegőjének páratartalmára is érdemes odafigyelni, hogy optimális legyen. Fontos az is, hogy ne legyen a baba ruhája túl szűk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mivel az ekcéma figyelmeztető tünet is lehet – allergiahajlamot jelezhet –, mindenképpen érdemes gyermekorvoshoz fordulni vele, és kivizsgáltatni, mi állhat a hátterében. Éppen ezért a hozzátáplálás kapcsán lényeges, hogy új élelmiszerek bevezetése csakis az ekcéma megfelelő kezelése mellett történjen, különben súlyosbodhatnak a bőrtünetek.
Amennyiben súlyosbodnak az ekcémás panaszok, tehát a bőrön sebek jelennek meg, vagy a szárazság és a viszketés látható diszkomfortérzetet okoz a gyermeknek, akkor indokolt bőrgyógyászhoz fordulni, aki gyulladáscsökkentő helyi készítményt írhat fel a panaszok csillapítására.
Kinőhető-e az ekcéma?
Az ekcéma szerencsére kinőhető: a gyermekkori ekcémások jelentős része felnőttkorára tünetmentes lesz.
Mire figyeljünk a csecsemők bőrápolásánál
A babák bőrének ápolása szó szerint gyerekjáték lehet a megfelelő minőségű, kifejezetten nekik készült termékekkel – főleg azután, hogy a szülők már a gyermekorvostól és a védőnőtől kapott tanácsok és a saját tapasztalataik nyomán megszerezték a kellő rutint.
Bőrápolás kívül-belül
Babáknál a bőrirritáció leggyakoribb okai a különböző szennyeződések. Éppen ezért fontos, hogy tisztán tartsuk a bőrüket, ugyanakkor a túl gyakori fürdetés is ártalmas lehet. A legjobb, ha speciális, kifejezetten babáknak készült, lehetőleg illatanyag- és tartósítószermentes fürdetőszert választunk a napi fürdetéshez, kellemesen meleg vízzel. Fürdés után, vagy akár naponta többször is használhatunk az ő érzékeny bőrükre való babaolajat, hidratálókrémet – a popsira külön krémmel, ami segít a pelenkakiütés megelőzésében. Csak olyan popsitörlő használata javasolt, ami csak tiszta vízzel nedvesített.
A legalább hat hónapos korig javasolt anyatejes táplálás, szükség esetén a különböző tápszerek, valamint a megfontolt hozzátáplálás biztosítják a bőr egészségéhez is nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat és folyadékbevitelt.
Védelem télen-nyáron
A bőrápoláshoz hozzátartozik a fényvédelem is: a babák bőre legalább 50-es faktorszámot igényel az UVA és UVB sugarak ellen, és eleinte érdemes inkább fizikai szűrőt tartalmazó készítményt választani. Télen védeni kell a csecsemő érzékeny arcbőrét a széltől és a hidegtől, amiben a hidratálókrém mellett a réteges öltözködés és a megfelelően védett babakocsi is segít. A fejbőrt évszaktól függően kis sapkával vagy kalappal célszerű óvni.
Jól szellőző ruhák és ágynemű
A nem megfelelő anyagú ruházat, takaró és ágynemű is okozhat bőrirritációt. Puha, légáteresztő anyagok választásával viszont kiküszöbölhető ez a probléma. A pamut azért is praktikus választás, mert könnyen tisztítható és jól szellőzik.
Babaúszás és bőrápolás
A babaúszás remekül fejleszti a mozgáskoordinációt, ráadásul a kicsik kimondottan szeretik a vizet. Az ilyen célra használt medencék klórtartalmára általában odafigyelnek, hogy ne legyen irritáló, de még így is előfordulhat érzékenységi reakció. Ha tehát ilyen programra kerül sor, érdemes fokozottan figyelni a bőr medencehasználat utáni lemosására, óvatos és alapos áttörlésére, majd ügyeljünk arra is, hogy megfelelően hidratáljuk azt.
Összegzés
Az atópiás ekcéma a gyermekek leggyakrabban előforduló bőrbetegsége: 10-20%-ukat érinti. Csecsemőknél az arcon és karon megjelenő bőrszárazság, hámlás és néha vörös foltok tanúskodnak róla, hogy fennáll az ekcéma gyanúja. A vakarózás, az alvási problémák és a nyűgösség is árulkodó jelek lehetnek. A fellángolási és nyugalmi szakaszok váltakozásából álló ekcéma tüneteit elsősorban megfelelő, adalékanyagoktól mentes bőrápolással, jól szellőző textíliák használatával és körültekintő táplálással lehet enyhíteni, ám ezek mellett előfordulhat, hogy bőrgyógyászati kezelésre is szükség van.