A pulzus, amit a csuklónkon tudunk a legjobban kitapintani, a percenkénti szívverésünket mutatja. Erre az értékre nagy befolyással lehet azonban az idegállapotunk, különböző külső behatások, gyógyszerek, betegségek, de akár a napszak is. Felnőttek esetében a nyugalmi pulzus 60-80 szívverés közötti, újszülötteknél 120-160, kisgyermeknél 80-120, nagyobb gyermeknél 70-110, tinédzsereknél 60-100, idős személyeknél pedig 60-80 közötti érték számít normálisnak. Mivel a pulzusnak nagy jelentősége van, cikkünkben bemutatjuk, hogyan kell helyesen megmérni, továbbá az is kiderül, hogy milyen problémákra utalhatnak a normálistól eltérő értékek.
A pulzus és a vérnyomás kapcsolata
Mi a pulzus?
A pulzus árulja el, hogy a szívünk milyen sebességgel pumpálja a testünkbe a vért. A nyugalom, az idegeskedés, betegségek és számos külső tényező befolyásolhatja ezt az értéket. A pulzushullámok, melyeket a legjobban a csuklónknál tudunk kitapintani, minden egyes szívverés esetén nekinyomódnak az artériák falának. Alapvetően a pulzus megegyezik a szívfrekvenciával, azaz a percenkénti szívveréssel. Az olyan típusú betegségeknél, mint a szívritmuszavarok különböző fajtái, eltérhet a mérhető pulzus a szívveréstől. Az orvosok ilyenkor pulzusdeficitről beszélnek. A pulzus normál értékeit mindig nyugalmi állapotban, tehát ülve vagy fekve, határozzák meg. Ebben az esetben beszélünk nyugalmi pulzusról.
A pulzus normál értéke
Felnőttek esetében a normális pulzus 60-80 ütés közé tehető, de ezt az értéket befolyásolhatja az időjárás és a napszak is. A sportolóknak például gyakran alacsonyabb a nyugalmi pulzus, ugyanis a szívük olyan edzett, hogy egy szívveréssel több vért tud az artériákba pumpálni. A gyógyszerek és különféle szívbetegségek szintén okozhatnak alacsonyabb értékű nyugalmi pulzust. A percenként 40 pulzus már nagyon alacsonynak számít, ha pedig ehhez az értékhez még szédülés, légszomj vagy ájulás is társul, akkor komoly veszélyben van az érintett.
A magas pulzust – amit másnéven tachikardiának is hívnak – okozhatja a koffein, a stressz vagy különféle betegségek is állhatnak a háttérben. A nyugalmi pulzus például láz vagy pajzsmirigy betegségek esetén szokott megemelkedni. Mivel ez azonban egy veszélyes szívritmuszavar előjele is lehet, a szakemberek a rendszeres pulzusmérést javasolják, hiszen ki kell deríteni, hogy állandó-e a magas pulzus. 100 feletti nyugalmi pulzusszám esetén mindenféleképpen keressünk fel egy orvost. Természetesen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a pulzus normál értéke az életkortól és a nemtől is függ – nők esetében például magasabb.
Mi a szabálytalan szívverés?
Általában kijelenthető, hogy normális esetben percenként 60-90 szívverést tudunk számolni. Egy nap átlagosan 100.000-szer ver a szívünk, és minden egy szívverés következtében kb. 60 ml vért pumpál a testünkbe, így látva el azt oxigénnel és tápanyagokkal.
Annak érdekében, hogy ez zavartalan legyen, a szív pitvarainak és kamráinak együtt kell dolgozniuk, azaz összehangolva kell összehúzódniuk és kitágulniuk. Ennek ritmusát a jobb pitvarban elhelyezkedő szinuszcsomó irányítja. Ez elektromos impulzusokat képez, azok tovább haladnak a AV-csomónak nevezett sejtekhez, melyeknek koordináló szerepük van. Így jutnak a jelek a pitvarokból a kamrákig, és ez utóbbiak vért pumpálnak a tüdőnkbe és a testünk többi részébe.
Akkor beszélünk szívritmuszavarról, ha a szívünk túl lassan, túl gyorsan vagy szabálytalanul ver. Ha a szinuszcsomóból rendszeresen leadott elektromos impulzus lassan vagy gyorsan jut el a szívkamrákba, akkor a szívünk is lassabban vagy épp ellenkezőleg, gyorsabban fog verni.
A pulzus és a vérnyomás összefüggései
A pulzus és a vérnyomás összjátéka szabályozza a test keringését, és tartja fenn a szövetek és sejtek oxigénellátását. A megfelelő pulzus és a vérnyomás biztosítja testünk vérellátását. Míg a pulzus a szívverés számát adja meg, addig a vérnyomás az artériás erekben található nyomást. Ha az erek összeszűkülnek, akkor megnő a vérnyomás, de a pulzus nem. Ha azonban több vérre van szükségünk, akkor a szívünknek gyorsabban kell vernie, vagyis megnő a pulzusunk.
Míg utóbbit a csuklón, addig a vérnyomást a felkaron szokás megmérni. Egészséges felnőttek nyugalmi vérnyomása 120/80 Hgmm. A vérnyomás azonban számos ok miatt megváltozhat. Alapvetően elmondható, hogy minél több vér kering a szervezetünkben, annál magasabb értéket ad. Ez azt is jelenti, hogy ha sokat ittunk, akkor a vérnyomásunk is megnő. A vérben található folyadékmennyiségen kívül számos más faktor is befolyásolja a vérnyomást.
A pulzus, a vérnyomás és a fizikai aktivitás kapcsolata
Testmozgással meglepő módon nem csak megemelni, de csökkenteni is tudjuk a vérnyomásunkat. Fontos tudni, a vérnyomás megemelése csak rövidtávú. Intenzív sportolással megemelkedik a vérnyomásunk, azonban minél rendszeresebben mozgunk, annál kisebb annak az esélye, hogy hosszútávon magas legyen a vérnyomásunk. A szívfrekvenciánk a dinamikus izommunka következtében felgyorsul és magasabb pulzusszámot generál a statikus izommunkánál, vagyis például súlyzós edzés esetén. Mindkét testmozgásra igaz azonban, hogy a terhelés után akár 22 órán át alacsonyabb lehet a vérnyomásunk a megszokottnál.
Így kell megmérni a pulzust
Pulzusunk megmérésére több típusú készülék is létezik, de természetesen a manuális mérés is teljesen megfelelő.
Manuális mérés
A nyugalmi pulzus megméréséhez üljünk vagy feküdjünk le, majd 2-3 ujjunkat helyezzük a csuklónkra, méghozzá a hüvelykujjunk felöli oldalra, és 30 másodpercig számoljuk az ütéseket. A kapott számot szorozzuk meg kettővel, így megkapjuk a percenkénti pulzusunkat. A legjobb eredményt a reggeli órákban kapjuk, nem sokkal felkelés után. Napközbeni mérést megelőzően pár percig üljünk vagy feküdjünk teljes nyugalomban.
Készülékek
Mechanikus vérnyomásmérő
Ennél a típusú készüléknél egy mandzsettát helyezünk a felkarunkra, majd azt a várható szisztolés vérnyomás fölé pumpáljuk. Ezután a pulzus megjelenését a könyökhajlatban hallgatjuk. A vizsgálat kezdetekor az ér elszorítása miatt a pulzus nem hallható. Fokozatosan csökkentve a nyomást megjelenik a pulzus hang és az ekkor észlelt nyomás érték felel meg a szisztolés nyomásnak, majd a pulzus elhalkulásakor leolvasott nyomás mutatja a diasztolés értéket.
Elektronikus vérnyomásmérő
Az ilyen típusú készülékek két verzióban kaphatóak: vannak felkarra és csuklóra rögzíthetők. Nincs más teendőnk, mint a leírás alapján felhelyezni a mandzsettát, majd bekapcsolnia a készüléket. A mérés teljesen automatikus.
24 órás vérnyomásmérés
A hosszútávú vérnyomásméréshez a páciens egy olyan speciális készüléket kap, amit folyamatosan viselnie kell, hogy az 15-30 percenként meg tudja mérni automatikusan a vérnyomást. Ennek köszönhetően pontos képet kapnak az orvosok a vérnyomás alakulásáról. Ennek a módszernek az az előnye, hogy kikapcsolható az orvosi vizsgálat során fellépő pszichés feszültség vérnyomás-emelő hatása, és mérni tudjuk a nappali és éjszakai vérnyomások közötti különbséget is. Normális körülmények között az éjszakai értékek alacsonyabbak, mint a nappaliak.
Általában a felkarra tehető mandzsettás készülékek használatát szokták javasolni a szakemberek, ugyanis ezek sokkal pontosabbak, azonban a csuklóra tehető készülékek egyszerűbben kezelhetőek. Tehát mindegyiknek van előnye és hátránya.
Az utóbbi években egyre kedveltebbek az okos-, illetve fitnesz órák, melyek szintén alkalmasak a pulzusmérésre. Ezek nagy előnye, hogy sportolásnál sem zavarók, így egész nap viselhetjük ezeket, a kapott adatokat pedig könnyedén továbbíthatjuk a telefonunkra, számítógépünkre vagy bármilyen más készülékre, így az orvosunknak is bármikor el tudjuk küldeni a mért pulzust.
A pulzoximéter szintén egyre több háztartásban megtalálható, amellyel nem csupán a véroxigénszintünket, hanem a pulzusunkat is meg tudjuk mérni.
Mit jelent, ha a normál pulzustól eltérő értéket mérünk?
A szapora pulzus lehetséges okai
A szapora pulzus sokszor teljesen ártalmatlan, ha a szív azonban nyugalmi állapotban is gyorsan ver, akkor nagyon le van terhelve, ez pedig súlyos következményeket is eredményezhet. Ha a nyugalmi pulzus 120 felett van, akkor már jelentősen nagyobb a korai halálozás rizikója. A túl szapora szívverés nagyon megterheli a szívizmot, amivel gyengíti azt. A szapora pulzust a legtöbb esetben az alábbiak okozzák:
- Egészségtelen életmód (például: dohányzás, sok kávé- vagy alkoholfogyasztás)
- Túlsúly
- Mentális stressz
- Magas vérnyomás
- Pajzsmirigy túlműködés
- Hormonális megbetegedések
- Gyógyszer mellékhatások
- Súlyos szívproblémák
- Szív- és érrendszeri problémák
- Fertőzések, gyulladásos megbetegedések
A szapora pulzus veszélyei
A gyors pulzus hosszútávon nagyon megterheli a szívizomzatot, a kamrákat és a pitvarokat is. Amennyiben az utóbbiak is érintettek, akkor pitvarfibrilláció is kialakulhat, ami gyors, szabálytalan és egyben gyenge szívverést okozhat. Ennek pedig akár stroke is lehet a következménye, továbbá gyengeségre, légszomjra, fáradtságra, szédülésre, ájulásra, mellkasi fájdalomra, szorongásra is szoktak panaszkodni az érintettek. Abban az esetben is komoly figyelmet kell szentelni ezeknek a panaszoknak, ha csak időnként jelentkeznek, hiszen szövődmények úgy is kialakulhatnak.
Amennyiben a szívkamrák érintettek, akkor ennek szintén komoly következményei lehetnek, hiszen a kamrák nem tudnak pihenni, nem tudnak normális mértékben megtelni vérrel, így nem is tudják megfelelően pumpálni a vért. Ennek hatására csökken a vérnyomás, ami szívelégtelenséghez, súlyos esetben pedig akár szívleálláshoz is vezethet.
A szapora szívverés továbbá rontja az agy vérellátását, aminek eszméletvesztés lehet a következménye, továbbá jelentősen romlik a koncentrációképesség.
Az alacsony pulzus lehetséges okai
Akkor beszélünk alacsony pulzusról, ha annak értéke 60 vagy annál alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy az érintettek szíve percenként 60-szor vagy annál ritkábban ver. Amennyiben tartósan alacsony a pulzusunk, akkor ennek számos oka lehet, de leginkább valamilyen betegség állhat a háttérben. Utóbbi esetében bradikardiáról beszélünk. A szinuszcsomó adja a szívverés megfelelő ritmusát, amihez figyelembe veszi az aktuális szükségleteket – hiszen például alvásnál ritkábban ver a szívünk, míg sportolás közben gyorsabban.
Lassú szívverés esetén valamilyen zavar keletkezett a szinuszcsomónál. Az alábbiak a legelterjedtebbek:
- A szinuszcsomó hibásan működik és ritkábban küld jeleket.
- Terhelés esetén a szív nem képes növelni a frekvenciát.
- A nyaki verőér tágult része túl magas vérnyomást jelez az agynak.
Ezen kívül a pajzsmirigy csökkent működését okozó betegségek, az elektrolitháztartás zavarai, a pulzust lassító gyógyszerek, érelmeszesedés és öröklött betegségek is okozhatnak alacsony pulzust.
Az alacsony pulzus alapvetően nem veszélyes, továbbá gyógyszerekkel kezelhető, azonban akkor okozhat problémákat, ha hirtelen jelentkezik, hiszen ekkor nem megfelelő az agy vérellátása.
Tippek a normál pulzus eléréséhez
Életmódbeli változás
A 70-es nyugalmi pulzus teljesen normális. A felnőttek pulzusa 60-80 közé tehető, az idősebbek és a gyerekek pulzusa ennél magasabb, a sportolóké pedig alacsonyabb. Utóbbi jelenség azzal magyarázható, hogy a sportolók szíve alkalmazkodik a fizikai megterheléshez, így erősebb és picit nagyobb, ezeknek köszönhetően pedig kevesebb szívveréssel képes ellátni a szervezetet a szükséges vérrel. Tehát sporttal, főleg az állóképességet növelő mozgásformákkal csökkenthetjük a pulzusunkat.
A sportolás természetesen nem elegendő, ha amellett nem figyelünk a kiegyensúlyozott étkezésre, illetve nem hagyjuk el a káros szenvedélyeket. Fogyasszunk minél több zöldséget, gyümölcsöt és mogyorót vagy teljes kiőrlésű termékeket, kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
Légzésgyakorlatok
Ilyen típusú gyakorlatokkal segítjük a szervezetünk megnyugtatását, relaxálását, ugyanis így csökkenteni tudjuk a feszültségünket. Ehhez keressünk egy hangulatos helyet, ahol kényelmesen le tudunk feküdni. A kezeinket tegyük a hasunkra, és tudatosan lélegezzünk: 1 percig lassan és mélyen szívjuk be és fújjuk ki a levegőt, így ugyanis teljesen meg tud telni levegővel a tüdő.
Alvási szokások
A pihentető alvás szintén rendkívül fontos, ugyanis a vérnyomás csak akkor csökken le alvás közben, ha semmilyen alvászavar nem áll fenn. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a pulzus sem lassul le 50-60-ra.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a pulzusunk nyugalmi helyzetben is több mint 100, vagy olyan panaszok jelentkeznek, mint a rossz közérzet, a légszomj, mellkasi fájdalom vagy szédülés, esetleg rendszertelen a magas pulzus, akkor mindenféleképpen keressünk fel egy orvost. A szakember először fel fogja venni az anamnézist, majd többek közt készít egy szívultrahangot és egy EKG-t. Szükség lehet 24 órás EKG vizsgálatra is, elsősorban a ritmuszavarok felismerésére, mert egy rövid felvételen nem mindig jelennek meg ezek a kóros jelenségek. Ez Holter-monitorozásnak hívják.
Összegzés
A szív működési zavarainak megelőzésében kiemelten fontos, hogy mozogjunk, étkezzünk kiegyensúlyozottan, kerüljük a stresszt, és figyeljünk a pihentető alvásra. Emellett a megfelelő vitaminbevitelre is ügyeljünk, illetve az ásványi anyag készleteink szinten tartásáról se feledkezzünk meg. Ezeken kívül vezessünk be hétköznapjainkba a különféle légzési és relaxációs gyakorlatokat.