Az emésztőrendszer a szájnyílástól a végbélnyílásig tart, felépítését tekintve pedig elő-, közép- és utóbélre tagolható. Az előbél részei közé soroljuk a szájüreget, a garatot, a nyelőcsövet és a gyomrot. A középbél (vékonybél) a tápcsatorna leghosszabb része, ami 3 szakaszra osztható: patkó-, éh- és csípőbélre. Az utóbélbe kerülnek a vékonybél számára emészthetetlen anyagok. Ennek szakaszai a vak-, a vastag- és a végbél.
A vastagbél a hasüregben helyezkedik el, a csípőbéltől a végbélnyílásig, és több szakaszból áll. A vastagbél betegségei rendkívül gyakoriak Magyarországon, ezek közül a vastagbél-, illetve végbélrák halálozási számai a legrosszabbak: évente egy kisvárosnyi emberéletet követel.
Cikkünkben közelebbről bemutatjuk a vastagbél feladatait, problémáit, azok kialakulásának okait és kezelési módjait.
Mi a vastagbél feladata?
A vastagbél a Bauhin-billentyűnél kezdődik, ami az alhas jobb oldalán található. Ez a billentyű az utolsó vékonybél szakasz (csípőbél) átmeneténél van, és megakadályozza, hogy a béltartalom visszajusson a csípőbélbe. A vastagbél először felfelé halad, egészen a máj alsó részéig, majd keresztben átmegy a törzs bal oldaláig, végül lefelé halad a végbélnyílásig. A vastagbél teljes szakasza kb. 1 méter. A vastagbél több részre osztható, melyek a következők: vakbél, felszálló-, haránt-, leszálló vastagbél, illetve szigma- és végbél.
A vastagbélben nem történik emésztés, sokkal inkább a só és víz felszívódásáért felel: ezen a szakaszon 1 literről 100-200 milliliterre csökken az ételmaradékok víztartalma. Ez azt jelenti, hogy a víz 80-90 százaléka és majdnem az összes elektrolit bejut a véráramba. Ezen kívül a bélfalban található mirigyek váladékot termelnek, melyektől könnyebben haladnak tovább az ételmaradékok.
A vastagbélben számos mikroorganizmus él, ezek képezik a bélflórát. Feldolgozzák a nehezen emészthető anyagokat, így elengedhetetlenek az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. A bél mikrobiom egyéb funciói is jelentősek, melyek pontos felderítése érdekében jelenleg számos kutatás folyik. A bélflórában kárt tehetnek az antibiotikumok, az édesítőszerek vagy a rostmentes étrend, aminek következtében zavar léphet fel az emésztésben.
A vastagbél leggyakoribb problémái
A vastagbélnek a vastagbélgyulladáson kívül számos betegsége van. Tekintsük át néhány mondatban a legfontosabbakat!
Polipok
A vastagbél nyálkahártyája pár nap alatt teljesen megújul, azonban korunk előrehaladtával egyre nagyobb annak az esélye, hogy rendellenes kinövések, polipok keletkeznek rajta. Ezek olyan szövetnövedékek, melyek a bél falából nőnek ki. A polipok alapvetően jóindulatú elváltozások, azonban folyamatos figyelmet igényelnek, ugyanis néha rosszindulatú daganatokká alakulhatnak át. Leginkább akkor okoznak tüneteket, ha kezelés nélkül nőnek. Ilyen esetben hasmenés, székrekedés, véres széklet, vashiány és vérszegénység jelentkezhet.
A kezelés megkezdését megelőzően ki kell deríteni, hogy milyen állapotú és méretű az elváltozás, de általában szükséges azokat eltávolítani (kolonoszkópia segítségével).
Daganatok
A vastagbélrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, ami a vastagbél bármelyik szakaszán kialakulhat. Alapvetően a nyálkahártya egyik sejtjéből indul ki, de egy polipból is kifejlődhet. A daganat mélyen belenőhet a bélfalba, innen továbbterjedhet, áttéteket adhat a májba és a tüdőbe, illetve egyéb szervekbe is. Ha korai stádiumban diagnosztizálják, akkor jó eséllyel gyógyítható, de pár hónap vagy év elteltével ismét kialakulhat. Annak ellenére, hogy ez az egyik legjobban diagnosztizálható betegség, hazánkban az évente 7500 új esetből 5000 halálos kimenetelű.
Kezelését tekintve a műtéti beavatkozás elengedhetetlen, hiszen így akár teljesen eltávolítható a daganat, de az esetleges áttétek kezelése is szükséges. A műtétet kemoterápiával vagy sugárkezeléssel szokták kiegészíteni.
A magas halálozási számok leginkább a prevenciós szűrések elhanyagolásával magyarázhatók. A szűrésekkel még időben elkezdhető a kezelés, ami így nagyobb eséllyel sikeres kimenetelű. Ezen kívül a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás, illetve a rendszeres testmozgás csökkenti a vastagbélrák kialakulásának esélyét.
Bélelzáródás
A bélelzáródást több dolog is okozhatja: kizáródott sérv, elváltozások a belekben, korábbi műtétek miatti összenövések, bélfalcsavarodás, de akár súlyos székrekedés is. Sok esetben sürgős műtéti beavatkozást igényel, de ha nincs teljes elzáródás, akkor a gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.
IBS
Az irritábilis bélszindróma az emésztőrendszer funkciózavara, ami krónikus panaszokkal jár. Kialakulásának okai még ismeretlenek, de a szakemberek úgy vélik, hogy az agy és a bél közötti információcsere zavara okozza.
Vastagbélgyulladás
A vastagbélgyulladás érintheti a vastagbél és/vagy a végbél különböző hosszúságú szakaszait vagy akár az egészét is. Általában kínzó panaszokat okoz. Több fajtája ismert, ide tartozik például a Crohn betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.
A vastagbélgyulladás kialakulása és okai
A legtöbb esetben baktériumok, vírusok, gombák, paraziták vagy férgek okozzák a vastagbélgyulladást, aminek lefolyása időben behatárolt, és gyógyszeres kezeléssel gyógyítható. Ezeken kívül azonban gyógyszerek, keringési zavarok, mérgezések, műtétek vagy más szervi betegségek is kiválthatják.
A krónikus gyulladásos bélbetegségek kialakulásának pontos okai még ismeretlenek, de a szakemberek úgy vélik, hogy egyfelől örökletes, másfelől a szervezet védekezőrendszerében fennálló zavar okozza, így egy folyamatos, szabályozatlan gyulladásos reakció alakul ki, ami akár teljesen megsemmisíthet bizonyos bélszakaszokat. A védekezőrendszer zavara a stresszre vezethető vissza, ami felborítja a bélflóra egyensúlyát. A vastagbélgyulladásnak számos fajátja ismert, melyeket az alábbiakban részletezünk.
Krónikus fekélyes vastagbélgyulladás
A colitis ulcerosa a vastagbél krónikus gyulladása, ami rohamszerűen tör rá az érintettekre. Ez azt jelenti, hogy a panaszmentes időszakokat olyan szakaszok váltják, melyek során tünetek jelentkeznek. Egy ilyen roham jellegzetes panaszai közé soroljuk a véres, nyálkás hasmenést, amihez görcsös hasi fájdalom társul, ezeken kívül étvágytalanság, puffadás és vérszegénység is jelentkezhet. Általában a vastagbél utolsó szakaszát érinti, de akár más részekre is kiterjedhet, aminek következtében a panaszok is súlyosabbá válnak. Kialakulásának okaira még nem derült fény, de úgy vélik, hogy a genetika felelős érte. Jelenleg mindössze tüneti kezelésre van mód speciális gyógyszerekkel, illetve komplikáltabb eseteknél műtéti beavatkozással kiegészülve.
Crohn betegség
A Crohn betegség a gyomor- és bélrendszer krónikus gyulladásos megbetegedése, ami szintén rohamokban tör rá a betegekre. A tünetek közé soroljuk a görcsös hasfájást és súlyos hasmenést, így a kiszáradás is fenyegeti a beteget. Jelenleg még nem létezik rá gyógymód, mindössze tüneti kezelésre van lehetőség. A Crohn betegség a teljes emésztőrendszert érintheti, a szájtól egészen a végbélnyílásig. Lefolyása egyénileg változó.
A betegség kialakulásában genetikai tényezők játszanak meghatározó szerepet, továbbá nagy valószínűséggel egyfajta zavar áll fenn a bélfal védekezőrendszerében. A lehetséges szövődmények közé sorolandó a bélelzáródás, amit a gyulladt bélszakaszok gyógyulásával kialakuló hegek okozhatnak, de akár epekő, vesekő vagy vérszegénység is kialakulhat. Gyakori a sipolyképződés is.
Diverticulitis, divrticulosis
A vastagbél fala nem sima, hanem kissé hullámos, néhol előboltosuló. Ha az előboltosulás kis zsákocskához válik hasonlatossá, akkor beszélünk diverticulumról. Ha ebből sok fordul elő a vastagbélben, divrticulosis betegség a neve. Ezekben a kis zsákocskákban hajlamosak megtapadni az apróbb magvak (pl. lenmag, szezámmag, málna-, eper- és fügemag), amelyek gyulladást, diverticulitist is okozhatnak. Ha nem kezeljük, súlyos következménye is lehet a gyulladásnak – például átlukadhat a bélfal.
Álhártyás vastagbélgyulladás
Ezt a fajta betegséget általában antibiotikumok szedése okozza. Ezek némelyike tönkreteszi a normál bélflórát, és ebben a konkrét esetben egy speciális kórokozó szaporodik el a vastagbélben. A vastagbélgyulladás tünetei megegyeznek az előbbi betegségek panaszaival, azonban ezek sokkal enyhébbek, és speciális kezelésre általában elmúlnak. Ritkán azonban krónikussá is válhatnak. Utóbbi esetében elhúzódó, néha súlyosabb tünetek jelentkeznek, így a kezelés is kissé eltérő. Az enyhébb panaszok sajnos nem azt jelentik, hogy nem alakulhatnak ki súlyos szövődmények, ugyanis akár a bélfal átszakadása is bekövetkezhet, ami életveszélyes hashártyagyulladáshoz vezethet.
A vastagbélgyulladás diagnosztizálása
A vastagbélgyulladást rendkívül nehéz diagnosztizálni, hiszen a tünetek nagyban hasonlíthatnak más bélbetegségek esetén jelentkező panaszokra, például vírusfertőzésre, gyomorfekélyre vagy hasnyálmirigy-gyulladásra. Alapvető vizsgálat a hasi ultrahang, amit belgyógyászati vizsgálatok követnek. A további vizsgálatok közé soroljuk a vér- és székletvizsgálatot, a vastagbéltükrözést, a röntgent, a CT-t és az MR-t. A tükrözés során egy kamerás eszközzel a teljes vastagbelet meg tudják vizsgálni.
A vastagbélgyulladás kezelése, megelőzése
Orvosi kezelések
Vastagbélgyulladás esetén általában gyógyszeres kezelés hozhat javulást, de bizonyos betegségeknél akár a műtét is szóba jöhet. A megfelelő gyógyszert a szakorvos, a betegségnek megfelelően, a tünetek súlyossága alapján, egyénre szabottan választja ki. Csak felsorolásszerűen – és nem betegségenként csoportosítva – nézzük az alkalmazott gyógyszereket
- 5-aminoszalicilátok;
- kortikoszteroidok,
- immunodulátorok,
- biológiai terápiás szerek
- hasfogók.
- antibiotikumok
A kezelés során cél a gyulladás csökkentése, illetve megszüntetése, a szövődmények megelőzése, illetve ha bakteriális fertőzésről van szó, a baktériumok elpusztítása.
Végső esetben műtéti beavatkozás is szükségessé válhat, ami képes megszüntetni a vastagbélgyulladást, de ez azzal jár, hogy el kell távolítani az érintett bélszakaszt, vagy akár a teljes vastag- vagy végbelet.
Életmódváltás, étrend-diéta
Étkezéssel és életmódváltással is enyhíthetünk a panaszokon, de sajnos nincs olyan bevett diéta, ami minden betegnek segítene. Az orvosok általában azt javasolják, hogy az érintettek minél több növényi rostot fogyasszanak, méghozzá az oldhatatlanokat, ugyanis ezek felszívják a vastagbélben a vizet. Ezeket a típusú rostokat főleg teljes kiőrlésű gabonából készült termékekkel és zöld levelű zöldségekkel tudjuk bejuttatni a szervezetbe. A mértékre azért ajánlott figyelni, nehogy ezek okozzanak hasmenést. A húsokból a sovány fajtákat ajánlott fogyasztani, továbbá próbáljunk minél kevesebb fűszert használni. Az alkohol és a kávé, illetve a dohányzás kerülendő.
Számos olyan élelmiszerrel vagy étrendkiegészítővel is támogathatjuk a belek működését, melyek természetes összetevőket tartalmaznak.
Alternatív gyógymódok, lehetőségek
Az étrend megváltoztatásán és a többi kezelési módon kívül a pro- és prebiotikumok szedése is javasolt, továbbá egyes gyógynövényekből készült főzetek is segíthetnek. Ez utóbbiakat csak az orvossal történt megbeszélés szerint használjunk!
Összegzés
Mivel az emésztőrendszernek rendkívül fontos szerepe van életünkben, hiszen többek között ez felel a tápanyagok szervezetbe jutásáért, az emésztésért, eltávolítja a salakanyagokat, továbbá védelmet nyújt a környezet káros hatásaival szemben, fokozottan figyelnünk kell egészséges működésére. Ezt számos olyan élelmiszerrel vagy étrendkiegészítővel támogathatjuk, melyek természetes összetevőket tartalmaznak és segítik az emésztést, így az ellenállóbbá válik. Ide tartoznak többek között a pre- és probiotikumok, a gyógyvizek és laktáz enzimek is. A túlzott alkohol-, illetve kávéfogyasztás, valamint a dohányzás kerülendő, míg az oldhatatlan növényi rostok kimondottan kedvezőek.