A sárga szem nem csupán esztétikai probléma: akár súlyos betegség is állhat a hátterében, ezért nem szabad halogatni a probléma forrásának felderítését és a betegség kezelését. Cikkünkben bemutatjuk a sárga szem leggyakoribb kiváltóját, a sárgaságot, illetve annak leggyakoribb okait és kezelési lehetőségeit. Fontos, hogy a szemfehérje sárgás elszíneződése mögött meghúzódó diagnózis általában orvosi ellátást – fizikális vizsgálatot és gyógyszeres kezelést – igényel, amelynek hiányában akár életveszélyes mértékben felhalmozódhatnak a méreganyagok a szervezetben. Nem érdemes házi megoldások után kutatni a sárga szem észlelése esetén!
Mi az a sárgaság?
A sárgaság (icterus) egy olyan jelenség, pontosabban kóros állapot, ami többféle egészségügyi probléma vezető tünete is lehet. Nevét a bőr és a szem normálisan fehér ínhártyájának sárgás elszíneződéséről kapta.
A sárgaság definíciója
Valódi sárgaságról akkor beszélünk, ha a szervezetben felszaporodó epefesték (bilirubin) nagymértékben lerakódik, és sárgás elszíneződés tapasztalható a bőrön és a szemfehérjén, valamint a nyálkahártyákon is. A sárgaság a szem ínhártyáján kívül a szemhéjakon és a szempillákon, illetve az íriszen – a pupilla körüli színes szivárványhártyáján – is jelentkezhet. Egészséges újszülöttekben is előfordulhat mérsékelt fokú sárgaság, ami általában a második-harmadik életnapon lép fel. Egyrészt az okozza, hogy a magzati vörösvérsejtek szétesnek (hemollizálnak), és a még éretlen máj nem tudja a bilirubint nagyobb mennyiségben vízben oldódó formává alakítani, ami képes az epeutakon kiürülni. A vörösvértestek nagyarányú szétesésével járó állapotok az élet folyamán bármikor okozhatnak sárgaságot. A sárgaság nagyon gyakran májbetegség következménye.
A sárgaság hátterében meghúzódó túl magas bilirubinszint, más néven hiperbilirubinémia szerencsére egyszerű vérvétellel kimutatható: a laborleleten „Bi” mutatóval jelzik az értéket, és csillaggal a normálistól való eltérést. Érdekesség, hogy a totál bilirubin normálértéke 22 umol/l, ám a szemsárgaságot még szemész szakorvosok is legalább 50-es értéknél veszik észre. A szem egyébként még mindig csekélyebb bilirubinszint mellett kezd el sárgulni, mint a bőr, tehát a sárgás bőr már magasabb bilirubin szintet jelez.
A sárgaság kísérőtünetei
A sárgaság állapota jellemzően a következő panaszokkal járhat együtt:
- sárgás szemfehérje
- sárgás bőr
- sárgás nyálkahártya
- hasi görcs
- hasfájás
- láz
- sötét vizelet
- hasmenés
- hányás
- hányinger
- étvágytalanság
- fáradtság
- viszketés
- fejfájás
Amennyiben a sárgás elszíneződés hasi görccsel vagy lázzal egyidejűleg jelentkezik – tehát e három tünetből kettő fennáll –, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulni, hiszen sebészeti ellátást igénylő betegség is lehet az oka, elsősorban az epeutak elzáródás. Az elzáródás fokozatosan is kialakulhat, ebben az esetben akár fájdalommentesen létrejöhet a sárgaság állapota. A hirtelen jelentkező elzáródás viszont rendkívül erős fájdalommal jár.
A sárga szem okai
A sárgaságot – okának pontos helye szerint – alapvetően háromféle típusba lehet sorolni. A máj előtti fázis működésének zavara (prehepaticus icterus) okozza a sárgaságot, tehát nem magában a májban keresendő a probléma. Ilyenkor a megszokottnál nagyobb mértékű vörösvértest-pusztulás történik, és ezek az elpusztult vörösvértestek növelik a bilirubin szintet. A második típusba tartozik a máj eredetű (parenchymás) sárgaság, amikor a májsejtek működési zavaráról van szó, amit főleg májgyulladás (hepatitisz) okoz. Ezeken kívül létezik még a máj utáni fázis okozta sárgaság, amit a már korábban említett epeút elzáródása okoz (elzáródásos ikterus). A vízben oldódó bilirubin lassult kialakulásának a következménye a nagyjából minden huszadik embert érintő kezelést nem igénylő Gilbert kór. Vérképzőszervi és immunbetegség jele is lehet.
Májbetegség
A sárgaságot a máj működési zavaraival szokták összefüggésbe hozni a köztudatban. Nem véletlenül, hiszen gyakran az epevezeték elzáródása, vírusos májgyulladás, túlzott alkoholfogyasztás okozta májkárosodás vagy májrák (hepatocellularis carcinoma) okozza.
A vírusos májgyulladás lehet krónikus vagy akut, méghozzá hasonló panaszokkal, ám a sárgaság többnyire késői tünetnek számít, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van.
Az alkohol a máj szöveti károsodásához vezet, ami becslések szerint az összes májbetegség nagyjából felét teszi ki. Három stádiumát különböztethetjük meg egymástól: a tiszta zsírmájat, a gyulladásos zsírmájat és a májzsugort (májcirrózist), ami súlyos következményekkel – például magas vérnyomással – jár az egész szervezetre nézve. Éppen ezért a sárgaságot az idült alkoholizmus egyik jeleként tartják számon, noha számos más oka is lehet, ráadásul májkárosodás korántsem mindig az italfogyasztás miatt alakul ki, hanem más méreganyagok vagy külső-belső tényezők is okozhatják.
Epekő
Ha az epekő jelentős szűkületet vagy elzáródást idéz elő az epeutakban, akkor felhalmozódik a vérben a sárgaságot okozó epefesték. Ebben a stádiumban általában mielőbbi sebészeti megoldásra, vagyis az epekő műtéti eltávolítására van szükség.
Hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis)
Az akut hasnyálmirigygyulladás leggyakoribb oka, hogy a kiválasztódott epekövek elakadnak a hasnyálmirigy-vezeték (Oddi-záróizom) környékén, ami megakadályozza az emésztőnedvek elvezetését. Hasnyálmirigygyulladás az esetek döntő többségében epekő vagy túlzott alkoholfogyasztás miatt alakul ki. Jellemző a kórképre a köldök környéki fájdalom, a bűzös és világos színű széklet. A hasnyálmirigygyulladás az enzimeket termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár; szövődménye az inzulintermelő sejtek pusztulása esetén akár cukorbetegség is lehet.
Hasnyálmirigyrák (pankreász karcinóma)
A hasnyálmirigy daganata esetén gyakran fizikai akadály jön létre az epeutaknál, így a már átalakult bilirubin nem jut el az epevezetékig, nem tud kiürülni. Veszélyes betegségként tartják számon, mert csak késői stádiumban jár tünetekkel, amikor már gyakori az áttétképződés. Jellemző tünete – a sárgaság mellett – a jelentős fogyás és a kisugárzó felhasi fájdalom.
Nyirokcsomó-duzzanat
A májkapuban található nyirokcsomók gyulladás vagy tumoros áttét miatt történő megnagyobbodása is eredményezhet epeúti elzáródást.
Malária (váltóláz)
A szúnyogok által terjesztett fertőző betegség elsősoran trópusi tájakon fordul elő, javarészt Afrikában és Ázsiában. A vírushordozó rovarok a csípés során nemcsak vért szívnak, hanem a nyálukat is bejuttatják az emberi szervezetbe, így a kórokozók a vérárammal együtt eljutnak a májba, ahol megfertőzik és elpusztítják a májsejteket, sárgasághoz vezető májelégtelenséget okozva.
Vérszegénység (anémia)
A B12-vitamin hiánya miatt kialakuló vérszegénység is eredményezhet sárgaságot, főleg idősebb korban. A vörösvérsejtek különböző okokból kialakuló fokozott szétesése is sárgasághoz vezet a fokozott hemoglobin felszabadulása következtében képződő nagymennyiségű bilirubin miatt.
Gyógyszermellékhatás
Sárgaság bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat. Fájdalomcsillapítók, szteroidok, fogamzásgátlók és penicillin okozhatnak sárgaságot eredményező átmeneti májműködési zavarokat. Ha felmerül a gyanú, hogy gyógyszermellékhatás-eredetű sárgaságról van szó, akkor a kezelőorvos döntése alapján általában változtatni kell a terápián.
Hogyan kezelhető a sárgás szemfehérje?
Mivel a sárgás szemfehérje mögött súlyos betegség is állhat, elengedhetetlen, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljunk, így fény derüljön a probléma forrására, majd megfelelő kezelésben részesüljünk a tünetek enyhítése és a gyógyulás érdekében.
Mindezt figyelembe véve az első és legfontosabb teendő a diagnózis felállítása, vagyis a háttérben meghúzódó ok azonosítása. Először tehát magát a sárgaságot (és vele együtt a sárgás szemfehérjét) okozó betegséget szükséges felderíteni. Ez többnyire fizikális vizsgálatot jelent, többek között a szemfehérje megtekintésével, amit laborvizsgálat követ a májenzimek és a májfunkciós értékek ellenőrzésével, valamint a retikulocita-szám mérésével, ami a vörösvértestek még fiatal, éretlen alakját jelenti. Gyakran hasi ultrahangra is sor kerül.
A feltárt betegség típusától függően kell az étrenden és az életmódbeli szokásokon változtatni, esetleg gyógyszeres kezelést alkalmazni, de akár műtét szükségessége is felmerülhet.
Ha kiderül például, hogy a vörösvértestek szétesése okozza a sárgaságot, akkor a következő lépésben fel kell térképezni, hogy mitől következik be ez az szétesés, és gyógyszeresen vagy másféleképpen (pl. csontvelő-átültetéssel) kezelni a kiváltó kórképet. Elképzelhető, hogy a sárgaságot B12-vitamin hiány okozza, ekkor annak pótlására és a felszívódását esetlegesen gátló betegségek szűrésére van szükség.
Epekő esetén tükrözéses beavatkozással vagy epehólyag-eltávolító műtéttel lehet megszüntetni a problémát, míg hepatitis B vagy C esetén gyógyszeres kezelést szoktak javasolni. (A hepatitis A és B egyébként megelőzhető védőoltással.) Ha hasnyálmirigydaganat okozza a sárgaságot, akkor sajnos a prognózis már nagyon rossz, mert ilyenkor már előrehaladott stádiumban van a betegség.
Összegzés
A sárgaság egy olyan kóros állapot, amely a nyálkahártyák, a bőr és a szemfehérje sárga elszíneződésével jár együtt. Közvetlen kiváltó oka a sárga epefesték felhalmozódása a szervezetben, aminek többféle betegség is állhat a hátterében. Sárgaság esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hiszen akár súlyos, de leggyakrabban kezelést igénylő diagnózis húzódik meg mögötte. Ez lehet májbetegség (májgyulladás vagy májkárosodás), hasnyálmirigy betegség, epeút-elzáródás, vírusfertőzés, vérszegénység vagy gyógyszermellékhatás is.