A véroxigén szintjének ismerete és mérése bizonyos állapotok, betegségek esetén életmentő lehet. Ismerje meg a BENU cikkéből!
Az oxigén egy átlátszó, ízetlen és szagtalan gáz, amely létfontosságú számunkra, a bolygó és az élővilág számára. Az oxigénre szükségünk van ugyanis ahhoz, hogy az anyagcsere során energiát nyerjünk. A levegőben található oxigén majdnem teljes egészét a növényeknek köszönhetjük, melyek fotoszintézissel széndioxidból, vízből, továbbá a napfény segítségével fontos tápanyagokat állítanak elő, melynek során oxigént termelnek.
Azt az oxigént, amire nincs szükségük a növényeknek, leadják a környezetüknek, ahonnan az emberek és az állatok lélegzik be, majd széndioxidot bocsátanak ki. Utóbbiból pedig ismét oxigént termelnek a növények. Tehát ez egy körforgás az emberek, állatok és növények között. Oxigén nélkül nincs élet, hiszen a szervezet akkor tud optimálisan működni, ha 98 százalékos a véroxigéntartalma. Cikkünkben közelebbről is bemutatjuk az oxigén és a véroxigénszint jelentőségét.
Az oxigén maga az élet
Az oxigén létfontosságú. Annak érdekében, hogy fenntartható legyen a sejtek energiatermelése, a teljes emberi szövetnek szüksége van a folyamatos oxigénellátásra. Belégzéskor az oxigén a nagyobb légutakon keresztül a tüdő legkisebb légútjaiba, a tüdőhólyagocskákba is eljut. Az oxigén parciális nyomása a tüdőhólyagocskákban magas, az azt körülvevő kapillárisokban viszont alacsony, és ez a nyomáskülönbség az oxigént a kapillárisokba viszi. Ezt követően a testszövetekbe kerül az oxigén, ahol bejut a sejtekbe, és egy olyan láncreakcióban vesz részt, ami energiát ad.
Az oxigénen kívül a víznek is fontos szerepe van a szervezetünkben. A víz az oxigén és a hidrogén kémiai kapcsolata. Egy felnőtt szervezet 50-65 százalékban vízből áll, míg egy újszülött esetében ez az érték 70-80 százalék. Amennyiben nem pótoljuk a folyadékot a szervezetünkben, az nem tud rendesen működni.
A vörösvértestek szállítják az oxigént és a fontos tápanyagokat a sejtekbe, ezzel biztosítva a szervek optimális működését. Minden levegővétellel fél liter oxigén jut a tüdőbe, illetve a tüdőhólyagocskákba. Utóbbiak falán átjutnak az oxigénrészecskék, melyek így bekerülnek a véráramba.
Az oxigén szintjét a szervezetünkben külső és belső hatások is befolyásolhatják. Ha például egy magas hegyen vagyunk, akkor pontosan érezzük, hogy ott vékonyabb a levegő, így a szervezetünk kevesebb oxigénhez jut. Ezen kívül különféle légzési problémák is ronthatnak az oxigénszinten, de akár egy asztmaroham is okozhatja. Amennyiben valamilyen idegentest kerül a légutakba, akkor szintén kevesebb oxigén jut a tüdőn át a vérbe. Az is előfordulhat, hogy ugyan elegendő levegő kerül a tüdőbe, azonban az oxigén nem jut el a vérbe. Ennek oka lehet, ha a kötőszövetekben víz gyülemlik fel.
Ha romlik a tüdők vérkeringése, akkor szintén nem kerül elegendő oxigén a vérbe, aminek tüdőembólia is lehet a következménye. Ilyen esetekben az érintetteknél fejfájás, hányinger, szédülés, fáradtság, levertség és légszomj szoktak fellépni, illetve szintén gyakori jelenség a kimerültség kicsi fizikai megterhelés esetén.
Amennyiben csökken a szervezet oxigénszintje, akkor egy oxigénmaszk segítségével juttathatunk be többet belőle, de léteznek speciális mozgásterápiák és légzésgyakorlatok is. A megfelelő kezelés függ a panaszokat kiváltó betegségtől is. Természetesen mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy növeljük a szervezetünk oxigénszintjét. Ehhez járjunk gyakran a természetbe, sétáljunk a friss levegőn, továbbá figyeljünk a szellőztetésre, portalanításra, folyadékpótlásra, és mondjunk le a dohányzásról. Ha ezekre odafigyelünk, akkor észrevehetően javulni fog a közérzetünk, az anyagcserénk is felgyorsul, továbbá szellemileg is fittebbek leszünk.
Ahogy a túl alacsony, úgy a túl magas oxigénszint is okozhat súlyos problémákat – így például légzési elégtelenséghez, szívinfarktushoz, szívritmuszavarokhoz és szervleálláshoz vezethet. Ezért annyira fontos, hogy a 100 százalékot ne haladja meg.
A véroxigénszint és jelentősége
Normál véroxigénszint
Az emberek normál véroxigénszintje, más néven véroxigén telítettsége vagy szaturációja 90-99 százalék között van. Ez az érték azt mutatja, hogy mennyi oxigén található a hemoglobinban. Ezt számos faktor befolyásolhatja, például a vér pH-értéke és a széndioxid koncentrációja. A normál véroxigénszintre nincs befolyással se az életkor, se a nem.
Ezzel ellentétben a vér oxigén parciális nyomására már hatással vannak ezek a tényezők: a fiatal felnőttek esetében ez az érték 96 Hgmm. A korunk előrehaladtával ez egyre csökken, egy 80 évesnél például ez az érték már csak 75 Hgmm. Tudni kell, hogy a kisbabák vérkeringése a szülés után azonnal átáll, így az 50 százalékos véroxigénszint a születést követő 10 percben felmegy 60-65 százalékra, majd 90-96 százalékra.
A vér oxigénszintjét nagyban befolyásolja annak pH-értéke, a parciális nyomás, a hőmérséklet és a vörösvértestek biszfoszfoglicerát koncentrációja. A hemoglobin könnyebben adja le az oxigént, ha alacsony a pH-érték, magas a széndioxid koncentráció, magas a biszfoszfoglicerát koncentráció a vörös vértestekben. Ezen kívül az oxigénmegkötésre a hemoglobin fajtája is befolyással van.
Mitől csökkenhet le a vérben az oxigén mennyisége?
Amennyiben túl alacsony a vérben az oxigén mennyisége, akkor hipoxémiáról vagy hipoxiáról beszélünk. Előbbi esetében az artériás vérnek alacsony az oxigéntartalma, míg utóbbi esetén a teljes szervezetben nincs elegendő oxigén. Ennek tünetei közé soroljuk a félelmet, a nyugtalanságot, a légszomjat, a szapora szívverést és a magas vérnyomást. Az alacsony véroxigénszintnek több oka is lehet: ehhez vezethetnek különféle tüdőbetegségek.
Ezen kívül olyan zavar is fennállhat, amelynek következtében nem működik rendesen a tüdőhólyagocskák és a kapilláris erek közötti gázcsere. Ezek mellett a vér különböző betegségei is – például anémia vagy vérzési rendellenesség – megakadályozhatják az oxigén szállítását. Bizonyos szív- és érrendszeri problémák – így például szívelégtelenség – okozhatnak olyan érszűkületeket, melyek hatására nem jut elegendő oxigén a szervekhez. A betegségeken kívül környezeti hatások, a légszennyezettség is befolyásolhatják, de akár a sport vagy a gyógyszerekkel, kábítószerekkel vagy szénmonoxiddal történő mérgezés is kiválthatja.
Alacsony véroxigénszint tünetei
Ha a vérnek alacsony az oxigénszintje, akkor olyan tünetek szoktak jelentkezni, mint a légszomj, mellkasi fájdalom, hirtelen verejtékezés, remegés, szédülés, koncentrációs zavar, látásromlás, hányinger, émelygés vagy hányás.
Néma oxigénhiányos állapot
A hipoxémia egy nagyon speciális formája leginkább a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatban lépett fel. Ennél az úgynevezett néma oxigénhiányos állapotnál, a betegeknél akkor sem lép fel légszomj vagy szapora légzés, amikor a véroxigénszintjük 70 százalék alá esik. Ez azért veszélyes, mert a tünetek hiánya ellenére a tüdő dekompenzációja egyre csak nő, így életveszélybe kerül a beteg.
Teendők, ha nem kielégítő a véroxigénszint
Amennyiben nem megfelelő a véroxigénszintünk, akkor speciális oxigénterápia válhat szükségessé, amely során egy maszk segítségével juttatnak oxigént a szervezetünkbe. Súlyos esetben akár az intubálás is szükségessé válhat. Ennél az eljárásnál egy csövet vezetnek az érintett légcsövébe, amelyen keresztül mesterségesen lélegeztetik. Természetesen a problémát kiváltó betegséget is kezelni kell. Szerencsére egyszerűbb lépésekkel is javíthatunk az értéken, például helyes légzéstechnikával, testmozgással vagy szellőztetéssel.
Mikor szükséges mérni a véroxigénszintet?
A véroxigénszintet egy ujjra csíptethető mérő készülék, egy pulzoximéterrel méri meg az orvos. Főképp a kórházak intenzív osztályain és az altatásban lévő betegeken használják, de a mentősöknél is szokott lenni ilyen. Ezen kívül bizonyos krónikus tüdőbetegségek nyomon követése során is alkalmazzák, illetve olyan gyógyszerek szedésekor, melyek befolyásolhatják a légzést.
Hogyan működik a pulzoximéter?
A pulzoximéter az arteriális vér oxigénszintje és a pulzusszám megállapításával életet menthet. Az alacsony véroxigénszintet szemmel csak akkor vesszük észre, amikor már rendkívül súlyos az érintett állapota, azaz kékes színűek lesznek a nyálkahártyái és a bőre. Ezzel az eszközzel azonban sokkal előbb észrevehető a baj, ami jó hír többek közt azoknak, akik szívelégtelenségben, krónikus tüdőbetegségekben vagy alvási apnoéban szenvednek. Utóbbiak alvás közben is mérhetik vérük oxigéntelítettségét.
A pulzoximétert helyezzük az ujjunk végére, kisbabák esetén a sarokra. Az eszköz vörös és infravörös fényt bocsájt ki, melyek átjutnak a szöveteken, majd a pulzoximéter másik oldalán található érzékelőhöz érnek. Annak köszönhetően, hogy az oxigénben gazdag hemoglobinnak és az oxigénben szegénynek más a színe, másképp nyeli el a fénysugarakat is. Utóbbi mértékéből az eszköz ki tudja számítani, hogy mennyi az érintett vérének az oxigénszintje. Az eredményt százalékban kapjuk meg.
A mérés során arra figyeljünk, hogy nyugalmi helyzetben legyünk. Ideálisabb esetben maradjunk mozdulatlanok a pulzoximéter használata során. A beszélgetést és a gesztikulálást is mellőzzük, továbbá a körömlakk vagy műköröm viselése sem javasolt, ugyanis az is torzíthatja a mérés eredményét.
Optimális tartomány
Egészséges emberek esetén az optimális véroxigénszint 96-98 százalék közötti. A 95 százalék alatti érték utalhat valamilyen betegségre, így ajánlott egy orvos felkeresése. A normális pulzusszám függ a személyek korától és edzettségétől, de általánosságban az alábbi értékeket tartják optimálisnak:
- 1 év alatti gyerekek: 100-160 ütés per perc
- 1-10 év közötti gyerekek: 80-120 ütés per perc
- 10 feletti személyek: 60-100 ütés per perc
- Atléták: 40-60 ütés per perc
Ha valamilyen tüdőbetegségünk van, asztmások vagyunk, alvási apnoéban szenvedünk, esetleg pilóták vagy hegymászók vagyunk, akkor ajánlott a véroxigénszintünk rendszeres ellenőrzése. A szakemberek úgy vélik, hogy nem árt, ha minden otthonban van egy ilyen eszköz, hiszen ezzel egyszerűen és gyorsan megállapíthatjuk szédülés, émelygés és sok más tünet esetén, hogy alacsony vagy megfelelő-e a véroxigénszintünk.
Sportolóknak szintén ajánlott egy olyan okosóra beszerzése, amely tudja mérni a vér oxigénszintjét, hiszen így azonnal tudni fogják, ha csökken az érték. Ez főleg hegymászók esetében fontos.
Manapság már a legtöbb okosórában található oxigénszint-mérő. A készülékbe be van építve egy LED-lámpa és egy optikai szenzor. Előbbiből vörös és infravörös fény áramlik ki, amely átjut a bőrön egészen az vérerekig. A bejutó fényt másképp abszorbálja az oxigéndús és oxigénszegény vér, aminek mértékét egy dióda méri meg, és az alapján állapítja meg a százalékos értéket. Tény, hogy ezekkel az eszközökkel nem tudjuk kiváltani az orvosi szakértelmet, de legalább jelzik, ha valami probléma van.
COVID-19 és a véroxigénszint
A Covid köztudottan a tüdőben súlyos károsodást okozhat. COVID-19 fertőzésben azért ajánlott rendszeresen mérnünk a véroxigénszintünket, mert életveszélybe kerülhetünk, ha néma oxigénhiányos állapot lép fel, azaz csökken a vérünk oxigénszintje, de nem jelentkeznek erre utaló jelek. Ez az állapot pedig gyakori a covidos betegeknél. Zömében nem küzdenek légszomjjal, tudnak beszélni, enni és inni, sőt a séta sem fárasztja le őket, ennek ellenére már károsodik a tüdejük.
Összegzés
Amennyiben fáradékonyak vagyunk, gyakran szédülünk, émelygünk, esetleg fejfájás és légszomj gyötör minket, akkor nagy valószínűséggel időt kell fordítanunk a véroxigénszintünk ellenőrzésére, hiszen minél előbb tudjuk meg, hogy alacsonyabb az optimális értéknél, annál előbb kapunk segítséget. Ebből a célból ajánlott egy pulzoximéter otthoni beszerzése is. Amennyiben sportolunk, akkor használjunk olyan okosórát, amelynek van ilyen funkciója, ha pedig valamilyen tüdő- vagy szívbetegségben szenvedünk, akkor ajánlott a rendszeres mérés.