Hisztamin intolerancia során a szervezet érzékenyen reagál a túl sok hisztaminra – ami egyébként természetes módon megtalálható a szervezetünkben, számos élelmiszer is tartalmazza. Az intolerancia során jelentkező tünetek nagyban hasonlítanak allergiák – például pollen-, étel- vagy állatszőr allergia – által kiváltott reakciókra, azaz viszketésről, hólyagokról, fejfájásról, valamint gyomor- és bélrendszeri panaszokról számolnak be az érintettek. Az egyéni tolerancia szintje személyenként változó. Cikkünkben közelebbről is bemutatjuk ezt az állapotot, továbbá sorra vesszük kialakulásának okait és a kezelési módokat.
A hisztaminról általában
A hisztamin minden ember szervezetében megtalálható. A szövetekben védelmet jelenthet a károsító idegen anyagokkal szemben, és az idegsejtek közötti ingerület átvitelében is szerepet játszik, mint neurotranszmitter. Az élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint, amit azonban csak akkor tapasztalunk meg, ha érzékenyen reagálunk erre az anyagra. A magas hisztamin tartalmú élelmiszerek közé soroljuk a sajtot, sok halból készült terméket és az alkoholt is. Alapvetően a szervezetünkben található enzimek képesek az így bevitt hisztamint lebontani, de egyes embereknél ez nem működik. Ilyenkor beszélünk hisztamin intoleranciáról, amely következtében allergiás reakciók lépnek fel.
A hisztaminnak fontos szerepe van a különféle gyulladásos folyamatokban és allergiás reakcióknál, ez utóbbi hatása során jelentkeznek a tipikus allergiás panaszok, mint a hólyagok, viszketés, rossz közérzet, hányás, hasmenés, asztmarohamok és fejfájás. Ezek a panaszok hisztamin intolerancia esetén is felléphetnek. A szakemberek úgy vélik, hogy a hisztamin lebontásában fennálló zavar váltja ki ezt a fajta intoleranciát. Az érintettek szervezetében így több hisztamin van, mint amennyit le tudnának bontani. Amikor átlépik a határértéket, akkor jelentkeznek a panaszok. Ez a határérték egyénenként eltérő.
Egyes esetekben bizonyos gyógyszerek (izomlazítók, fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok) is befolyásolhatják a hisztamin lebontását. Az élelmiszerrel bevitt hisztamint a diaminooxidáz enzim (DAO) bontja le, amely azonban más anyagcseretermékek lebontásáért is felel. Amennyiben bizonyos gyógyszerek szedése következtében több ilyen anyag található a szervezetünkben, akkor kevesebb hisztamint tudnak lebontani, ami azt jelenti, hogy nő ennek az anyagnak a koncentrációja. Egyes készítmények pedig épp a diaminooxidáz enzim funkcióját csökkentik, aminek nyomán szintén megemelkedik a szervezetben a hisztamin szintje.
Ezeken felül a hisztaminnak fontos szerepe van a cirkadián, vagyis a napi ritmusunk kialakításában is, ugyanis a melatonin termelést is stimulálja.
A hisztamin intolerancia okai és tünetei
A hisztamin intolerancia pontos kiváltó okaira, illetve kialakulásának folyamatára még nem derült fény. Az élelmiszerekből felszívódó hisztamint az emberek többsége hamar lebontja, ritkán azonban a hisztamint bontó enzim csökkent működése miatt a felhalmozódó hisztamin panaszokat okoz. A jelen ismeretek alapján csak nagyon ritka esetekben szenvednek az érintettek már születésüktől kezdve hisztamin intoleranciában, sokkal inkább később alakul ez ki.
A hisztamin lebontása enzimekkel
Alapvetően két enzim felelős a hisztamin lebontásáért: a diaminooxidáz (DAO) és a hisztamin-N-metil transzferáz (HNMT). Az élelmiszerekből származó hisztamin vékonybélben történő lebontásáért a DAO felel, míg a HNMT a szervezet által előállított hisztamint bontja le, ami a sejtekben található. A hisztamin intoleranciánál főleg a diaminooxidáz enzimnek van szerepe.
Az intolerancia kialakulására több teória is létezik:
- Az enzimek mennyisége: Eszerint nem termel elegendő diaminooxidáz enzimet a szervezet, azaz hiány áll fenn. Ennek következményeként nem tudjuk teljes mértékben lebontani az élelmiszerekből felvett hisztamint.
- Az enzimek aktivitása:
- Annak ellenére, hogy a szervezetünk elegendő DAO-t termel, ezeknek az enzimeknek a nagyrésze inaktív. Ez az inaktivitás a legtöbb esetben valamilyen jelenlévő betegség következményeként alakul ki. Ilyen betegségek lehetnek a következőek: élelmiszerallergia, gluténérzékenység, Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa).
- Bizonyos gyógyszerek, az alkohol és biogén aminok gátolhatják az enzimek aktivitását.
Egyes szakemberek továbbá úgy vélik, hogy a hisztamin nem megfelelő lebontása következtében a HNMT aktivitása is gátlás alá kerül, így még a saját szervezetünk által termelt hisztamin mennyisége is jelentősen megnő.
A DAO enzim működésének szintjére több tényező is hatással van: genetikai összetevők, gyógyszerek, hormonális egyensúlyhiány, gyomor- és bélrendszeri megbetegedések, vitaminhiány (C- és B6-vitamin, réz, cink), hisztaminban gazdag ételek fogyasztása, alkohol.
Hisztamin az élelmiszerekben
Számos élelmiszer tartalmaz hisztamint, így a hisztamin intoleranciában szenvedőknél számolni kell ezen ételek fogyasztása után jelentkező panaszokkal. Az ételek hisztamintartalma nem mindig ugyanannyi, a mennyiség függ az élelmiszerek tárolásától, érésétől és feldolgozásától. Épp ezért nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik étel mennyi hisztamint tartalmaz, mindössze azt lehet tudni, hogy alapvetően melyekben van sok. A következők tartoznak ebbe a kategóriába: alkohol – azon belül is leginkább a vörösbor –, érett sajt, szalámi, sokáig tárolt hal, különböző mogyorófélék, ketchup, savanyú káposzta, szójaszósz.
Bizonyos élelmiszerek nem tartalmaznak hisztamint, de képesek hisztamin kiáramlást előidézni. Igaz ez például az eperre és a csokoládéra, éppen ezért hisztamin felszabadítónak is nevezik őket. Ezt a hatást azonban eddig csak laborban lehetett kimutatni, így az még nem ismert, hogy az emberi szervezetben is bírnak-e ilyen hatással.
Hisztamin intolerancia tünetei
A hisztamin intolerancia tünetei igencsak sokfélék. Míg egyes érintetteknél mindössze egy-két panasz, például bőrpír vagy viszketés jelentkezik, addig másoknak a testük több területén alakulnak ki a legkülönfélébb tünetek. Ennek oka, hogy számos sejtre hat, így elsősorban a gyomor- és bélrendszer és a méh simaizomsejtjeire, a különféle mirigysejtekre, az immunrendszer sejtjeire, elsősorban a hízósejtekre és az idegsejtekre, a mirigysejtek, az idegsejtek, továbbá az immunrendszer sejtjei is. A hisztamin kötődik az említett sejtek hisztamin kötő receptoraihoz, aminek hatására megindul a sejtek kóros működése. Amennyiben sok hisztamin van a szervezetünkben, akkor a receptorok állandóan aktívak, és attól függően okoznak panaszokat, hogy mely szerveink sejtjeire terjed ki ez a fokozott aktiváció.
A legtipikusabb panaszok közé tartozik a hirtelen megjelenő bőrpír vagy a viszketés, de a következő tünetek is hisztamin intoleranciára utalhatnak: émelygés, hányás, hasmenés, puffadás, has- és fejfájás, orrfolyás, légszomj, rekedt hang, menstruációs görcsök, csalánkiütés. A ritkább panaszok közé tartozik az alacsony vérnyomás, szédülés, szapora pulzus, szívritmuszavarok. Amennyiben az élelmiszerek váltják ki ezeket a tüneteket, akkor az adott étel elfogyasztása után 4 órán belül jelentkeznek.
Így diagnosztizálják a hisztamin intoleranciát
Nem áll rendelkezésünkre olyan teszt, amivel teljes biztonsággal igazolni lehetne a hisztamin intoleranciát, ezért számos orvos kizárásos alapon próbálja felállítani a diagnózist. Ebben az esetben olyan betegségekre tesztelik az érintetteket, melyek ugyanolyan vagy hasonló tüneteket okoznak, mint a hisztamin intolerancia. Amennyiben ezek a vizsgálatok nem hoznak eredményt, akkor egyre valószínűbb, hogy hisztamin intolerancia váltja ki a panaszokat.
Allergiateszt
Ha fellép a hisztamin intolerancia gyanúja, akkor mindig végeznek allergia vizsgálatokat, melyekkel különböző légúti (pl. pollenek, állati szőr, poratka) és táplálékantigén (pl. tej, tojás, gabona, olajos magvak, szója) allergiára próbálnak fényt deríteni.
Panaszok vizsgálata
Az orvos természetesen a fellépő panaszok felől is érdeklődik. A vizsgálatok típusa attól függ, hogy kiütésekről, légszomjról, fejfájásról vagy gyomor- és bélrendszeri panaszokról számol-e be a beteg.
Étkezési szokások megváltoztatása
Amennyiben allergia fennállása nem igazolható, akkor a következő lépés a hisztaminban szegény diéta bevezetése egy hónapig. Ha javul az állapotuk, akkor megnő annak az esélye, hogy hisztamin intolerancia okozza a problémákat.
A hisztaminbevitel megszüntetés helyett lehetőség van egy provokációs tesztre is, de szigorúan orvosi felügyelet mellett. Ebben az esetben a beteg célzottan visz be hisztamint a szervezetébe, a kezelőorvos pedig megfigyeli, hogyan reagál rá a szervezete. Ezt a fajta vizsgálatot azonban ritkán végzik el.
Mit tehetünk hisztamin intolerancia esetén?
Gyógyszeres kezelés
Az antihisztaminok szedése enyhíthet a fellépő tüneteken, ugyanis ezek megakadályozzák, hogy a hisztamin meg tudjon tapadni a különböző sejteken és szerveken. Ennek köszönhetően még akkor sem jelentkeznek tünetek – vagy csak kismértékben –, ha megnő a hisztamin koncentrációja a szervezetben. Bizonyos esetekben hízósejt-stabilizátorok szedését javasolja az orvos, melyeket alapvetően allergiák esetén szoktak alkalmazni. Jótékony hatásuk annak köszönhető, hogy stabilizálják a hízósejtek sejtmembránját, így kevesebb hisztamint tudnak kibocsájtani.
Amennyiben kevés DAO enzim található meg a szervezetben, akkor ezt kapszulaformában is be lehet juttatni. Az ilyen DAO készítményekhez vény nélkül is hozzá lehet jutni, és az olyan ételek elfogyasztása előtt ajánlott beszedni, melyeknek nem ismerjük a hisztamintartalmát. Súlyos panaszok esetén azonban ezek nem hoznak javulást.
A C- és B6-vitamin bevitelére is fokozott figyelmet kell fordítani, ugyanis ezeknek fontos szerepük van a DAO enzim működésének szabályozásában. Az érintettek mindenféleképpen egyeztessenek a kezelőorvosukkal.
Hisztamin diéta
Ahogy már fentebb is említettük, számos olyan élelmiszer van, melyek fogyasztása nem ajánlott hisztamin intolerancia esetén, azaz figyelni kell a hisztamintól mentes diétára. Most azonban azokat szeretnénk felsorolni, melyeket nyugodtan ehetünk:
- Zöldségek: burgonya, répa, hagyma, tök, retek, brokkoli, póréhagyma, cukkini, uborka, spárga, fokhagyma, kukorica, rebarbara, cékla
- Gabonatermékek: tönkölyből, rizsből vagy kukoricából készült tészta, zabpehely, kukoricaliszt, rizsliszt
- Húsok: friss és mirelit húsok
- Friss hal, kivéve tonhal, makréla és szardínia
- Friss tojások
- Gyümölcsök: alma, cseresznye, sárgabarack, őszibarack, áfonya, dinnye, mangó, ribizli
- Tejtermékek: joghurt, túró, mozzarella, ricotta, író, tejszín(hab)
- Tejet helyettesítő termékek: kókusztej, rizstej, zabtej
- Étkezési zsírok és olajok
- Mustár és majonéz
Alapvetően elmondható, hogy azok, akik figyelnek az egészséges és kiegyensúlyozott étkezésre, automatikusan megelőzik a túl sok hisztamin bevitelét. Minél kevésbé vannak feldolgozva az élelmiszerek, annál jobb.
Összegzés
Összegezve elmondható, hogy a hisztamin intolerancia hasonló panaszokat okoz, mint egy allergia. Amennyiben arra gyanakszunk, hogy ez áll a tüneteink hátterében, keressünk fel egy orvost, aki meg fogja tudni állapítani, hogy mi okozza a szimptómákat. A személyre szabott kezelést kiegészíthetjük számos immunerősítő és allergia ellenes készítménnyel is, melyek a BENU oldalán is megtalálhatók. Alkalmazásuk előtt egyeztessünk a kezelőorvosunkkal!