Mi a hidegallergia?
A hidegallergia definíciója
A hidegre való allergia (más néven „hidegkiütés” vagy hideg urticaria) olyan különleges egészségügyi probléma, amit bár allergiának hívnak a köznyelvben, igazából a csalánkiütés egyik speciális formájáról van szó. Főleg a fiatal nőket érinti, noha férfiaknál sem szokatlan. Lefolyása átlagosan 5-7 évig tart, és más allergiás megbetegedésekhez hasonlóan akár veszélyes tünetekkel is járhat, így az érintetteknek fokozottan vigyázniuk kell magukra.
Miért különleges a hidegallergia?
Lényege, hogy úgynevezett pszeudoallergia (álallergia), vagyis nem egy allergén anyag váltja ki a panaszokat, mint például a pollenérzékenység (például a parlagfű allergia) esetében, hanem egy fizikai inger – pontosabban hideginger – hatására hisztamin szabadul fel a szervezetben. Nem egyszerű kellemetlenségről van szó, hiszen onnan lehet felismerni, hogy élénk bőrpír, erős viszketés, esetenként fájdalom, duzzanat vagy hólyagosodás jelentkezik. A betegségre való hajlamban az egyéni tényezők mellett az éghajlat is szerepet játszhat, hiszen a hidegebb időjárás fokozott kitettséget jelent a reakciót kiváltó ingereknek.
Az allergiás reakciót kiváltó hideginger nem csupán hideg (jellemzően 4°C alatti) levegő lehet, hanem akár hirtelen hőmérséklet-változás, hideg vízzel vagy hóval való érintkezés, jeges szél, hűtött ital vagy fagylalt is. A probléma gyakran jelentkezik együtt ételallergiával vagy asztmával, és akár egész testre kiterjedő, úgynevezett szisztémás tünetekkel is járhat, mint amilyen a vérnyomás-ingadozás vagy a légzési zavar. Noha a legtöbb esetben „magától” elmúló bőrtünetekről van szó, a panaszok súlyosságától függően akár sürgős orvosi ellátásra is szükség lehet – ezért is jó, ha tudjuk, milyen betegséggel állunk szemben.
Felismerését nehezíti, hogy a szokványos allergiákkal szemben, allergén anyag hiányában nem lehet vérvizsgálattal kimutatni.
A hidegallergia okai, tünetei és kezelése
A hideg hatására jelentkező allergiás tünetek okai sokfélék lehetnek, éppen ezért a tünetek skálája is széles. A folytatásban sorra vesszük a leggyakoribb kiváltó tényezőket, illetve a leggyakoribb ehhez kapcsolódó panaszokat is.
A hidegallergia leggyakoribb okai
Bár a betegség pontos oka máig nem teljesen tisztázott, sikerült beazonosítani olyan rizikófaktorokat, amelyek jó eséllyel szerepet játszhatnak a kialakulásában. Ezek többek között a következők:
- túlérzékenység
- genetikai tényezők
- ízületi betegségek
- felső légúti fertőzés
- fog- vagy mandulagyulladás
- májgyulladás
- parazitózis
- kanyaró
Valószínű, hogy a hidegallergiával élők bőrsejtjei túlérzékenyek, ami genetikai hajlam következében is kialakulhat, tehát örökletes probléma, de akár betegség is okozhatja. A speciális allergia lefolyásának lényege, hogy a hideginger hisztamin és egyéb urticariát kiváltó anyagok felszabadulását okozza, amelyek a panaszokat okozzák. Ennek hatására jelentkeznek a panaszok.
Bizonyos háttérben meghúzódó betegségek is hajlamossá tehetnek a hidegallergiára, mint amilyen például a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis), a májgyulladás (hepatitis), a parazitózis vagy a kanyaró. Ezek mind előidézhetik a fokozott érzékenységet a hidegre. Azok is fokozott veszélynek vannak kitéve, akik nemrég estek át valamilyen vírusos fertőzésen vagy gyulladásos betegségen.
Ha a hidegallergia teljes egészében öröklött hajlam miatt alakul ki – és ezt allergológus, illetve immunológus szakember is megerősíti –, akkor úgynevezett familiáris autoinflammatorikus szindrómáról beszélünk, ami fájdalmas kiütésekkel és kifejezetten influenzaszerű tünetekkel jár ebben az esetben.
Fontos megemlíteni, hogy a gyerekeknél és kamaszoknál jelentkező hidegallergia lefolyása egy kicsit más, és az érintettek általában „kinövik”, tehát 2-3 év alatt magától elmúlik. Az ő bőrük fokozott védelemre szorul a hideg ellen, ám az érzékenység megszűnésével (és az egész testre kiterjedő szisztémás tünetek hiányában) már nincs szükség különösebb óvintézkedésekre.
A hidegallergia tünetei
Említettük már, hogy a hidegallergiának bőrtünetei és szisztémás tünetei is lehetnek. A betegség jellemzően a következő panaszokkal járhat:
- heves bőrpír
- erős viszketés
- fájdalom
- duzzanat
- hólyagosodás
- hidegrázás
- rosszullét
- erős fejfájás
- szívritmus-zavar
- vérnyomás-ingadozás
- légzési zavar
- ájulás
Noha a bőrtünetek viszonylag könnyen megelőzhetőek és kezelhetőek, nagyobb bőrfelület esetén már a mindennapi életvitelt akadályozóak is lehetnek, súlyos esetben pedig akár orvosi kezelést is igényelhetnek. Hidegallergia esetén természetesen elsősorban a hidegingernek kitett bőrfelületen jelentkeznek a tünetek: ebből a szempontból főleg a fedetlen arc és a kesztyű nélküli kezek veszélyeztetettek. Előfordul, hogy a beteg késleltetve, a hideginger után 9-18 órával tapasztal tüneteket, ami ugyancsak megnehezíti a kiváltó tényező pontos beazonosítását.
Ráadásul a panaszok nem csupán a bőrön jelentkezhetnek, hanem akár nyálkahártyán is (általában a nyelőcsőén vagy a légutakén), és mivel az ott kialakuló duzzanat akár fulladáshoz is vezethet, az érintetteknek különösen vigyázniuk kell a hideg ételekkel és italokkal, valamint a hideg levegő közvetlen belélegzésével.
Amennyiben nagyobb bőrfelület vagy nyálkahártya is érintett, nagy mennyiségű hisztamin szabadulhat fel a szervezetben, ami erős fejfájást, szívritmus-zavart, vérnyomás-ingadozást vagy légzési problémákat válthat ki, sőt akár anafilaxiás sokkhoz is vezethet. Ez az allergiás reakciók legsúlyosabb formája, mely során csakis mielőbbi gyógyszeres beavatkozással lehet megszüntetni az életveszélyes állapotot.
A hidegallergia kezelése
A hirtelen jelentkező viszketés, bőrpír és a kiütéses tünetek csillapíthatóak bőrnyugtató és hidratáló krémekkel, kenőcsökkel. Egyéni igényektől függ, hogy könnyebb krémre vagy zsírosabb kenőcsre van szükség. Mivel minden allergiás reakciónál az egy vagy több kiváltó ok feltárása a legfontosabb, a bőrtünetek megjelenésekor érdemes végiggondolni, milyen ételeket fogyasztottunk aznap, illetve milyen vegyszerekkel érintkeztünk (beleértve a szappant és más kozmetikumokat, továbbá a mosószereket és a mosogatószereket is).
Bármilyen súlyos allergiás reakcióra való hajlam esetén indokolt lehet antihisztamin-tartalmú gyógyszer szedése, bőrtünetek jelentkezésekor az ugyancsak antihisztamin hatóanyagú helyi kezelés. Mivel a hidegallergia rizikótényezői között meglévő vagy a közelmúltban lezajlott betegségek is szerepelhetnek, fontos az esetleges gyulladásos gócok feltérképezése, valamint bármilyen fennálló kórkép megfelelő kezelése.
Hogyan előzhető meg a baj?
A hidegallergia tünetei magától értetődően az őszi és téli időszakban jelentkezhetnek gyakrabban, illetve súlyosabb formában – ilyenkor tehát érdemes fokozottan ügyelni a bőrünk és az egész testünk védelmére a hideg ellen.
Azoknak, akik hidegallergiával élnek, nemcsak a hideg levegő okozhat gondot, hanem akár a hideg csapadékkal, hideg vízzel vagy hideg tárgyakkal való érintkezés is. Ez kiemelt védelmet kíván például kapucni, sapka, sál és kesztyű használatával. A hideg víz évszaktól függetlenül kiválthat panaszokat – sőt, ennek éppen nyáron nagyobb a kockázata fürdőzéskor vagy úszáskor. Ilyen helyzetekben ajánlott lassan és fokozatosan hozzászoktatni a testünket a víz hőmérsékletéhez, hogy a különbség ne viselje meg annyira a szervezetet.
Hűvös hónapokban kulcsfontosságú a réteges öltözködés, ami megfelelő mennyiségű és anyagú ruházatot jelent. Gyakori hiba, hogy a felsőtestet stabilan védő kabát mellett is megfeledkezünk a kellően meleg nadrágról, pedig a hideginger okozta bőrtünetek ilyenkor is ugyanúgy megjelenhetnek.
A hidegallergia tüneteinek megelőzésében kulcsszerepet játszanak a különböző bőrvédő és bőrnyugtató, tápláló, hidratáló, vagy éppen kifejezetten hidegallergia elleni krémek, kenőcsök.
Ezek a készítmények arra szolgálnak, hogy fizikailag „felvértezzék” a bőrt a hideg negatív hatásai ellen, növeljék az ellenállóképességét, és segítsék megőrizni a nedvességtartalmát. Bár a hideggel való érintkezés után is hozzájárulhatnak a regenerációhoz, valójában akkor a leghatékonyabbak, ha megelőzésképpen használjuk őket. Fontos, hogy ne közvetlenül azelőtt alkalmazzuk őket, hogy hideggel érintkeznénk, hanem legalább félórával előtte, mert így szívódhatnak be és fejthetik ki a hatásukat a legjobban, ráadásul a nedves bőr sokkal sérülékenyebb a hidegben.
Ha felmerül a hidegallergia gyanúja, és visszatérő panaszokról van szó, célszerű minél hamarabb orvoshoz fordulni – már csak azért is, mert más betegség is kiválthatja az allergiát, sőt a tünetek akár súlyosbodhatnak is az idő múlásával.
Összegzés
A hidegallergia egy olyan pszeudoallergia, amelynél nem egy allergén anyag vált ki érzékenységi reakciót, hanem egy fizikai inger, méghozzá a hideg. Leggyakoribb tünetei közé tartozik a bőrviszketés, a bőrpír és a kiütések megjelenése. Bőrtüneteken kívül az egész testre kiterjedő panaszok is jelentkezhetnek, például hidegrázás, fejfájás, illetve keringési vagy légzési zavar. Kialakulásának oka lehet öröklött vagy szerzett, és együtt járhat másfajta allergiákkal vagy más betegségekkel.
Hidegallergia ellen az egész test megfelelő védelmével lehet védekezni, például réteges öltözködéssel és tápláló, regeneráló krémekkel, kenőcsökkel. Visszatérő panaszok esetén indokolt orvoshoz fordulni, mert a hidegallergia akár súlyos szövődményekkel is járhat, vagy előfordulhat, hogy más – kezelést igénylő – betegség áll a hátterében.