Az agyhártyagyulladás meningitis néven is ismert, és legtöbbször egy vírus okozza, de ritka esetben akár baktérium is állhat a betegség kialakulásának hátterében. A bakteriális meningitisz akár pár órán belül életveszélyes állapotot okozhat, ezért az érintettek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Az influenzára emlékeztető tünetek (magas láz, fejfájás, ízületi fájdalmak, émelygés, hányás) mellett akár fényérzékenység, beszédzavar és epileptikus rohamok is jelentkezhetnek.
A legtöbb esetben az 5 év alatti gyerekek érintettek, majd a 15-19 éves korosztályban és fiatal felnőttekben ismét gyakrabban fordul elő, de bármilyen életkorban megbetegedhetünk. A legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerrel rendelkezők.
Cikkünkben közelebbről is bemutatjuk ezt a betegséget, annak tüneteit, fajtáit és kezelési módjait.
Idegrendszerünk központjának betegsége
Az agy különböző érzéki benyomásokat dolgoz fel, melyeknek köszönhetően a létfenntartás szempontjából célszerű intézkedéseket tud hozni. Ezen kívül befolyásolja a testi funkciókat, emlékeket raktároz el és koordinálja a tetteinket. Az agy a gerincvelővel együtt képezi a központi idegrendszert.
Az agyszövet különböző idegsejtekből és támasztósejtekből (gliasejt) áll. Egészséges felnőttekben 1,5 kilogramm körüli a súlya. Az agy a nagy-, a kis-, a köztiagyból és az agytörzsből áll. A nagyagy két részre bontható: két féltekére, melyeket egy hasadék választ el. Ezen belül négy lebenyre tagolódik: homlok-, halántéki-, fali- és nyakszirtlebeny. Az agyat agyhártyák veszik körül, melyek védik és izolálják azt, ezek a központi idegrendszer burkai. Az agyhártyagyulladás ezeknek a központi idegrendszerben található hártyáknak a gyulladásos megbetegedése.
A fertőző meningitiszt okozhatják baktériumok, vírusok, gombák, de akár paraziták is. A fertőzés a legtöbb esetben úgy alakul ki, hogy a kórokozók megtelepednek a légutakban, ahol gyulladást okoznak, majd bejutnak a véráramba, majd onnan az agyvízbe, ahol végül a betegséget kiváltják.
Az agyhártyagyulladás fajtái és tünetei
Az agyhártyagyulladásnak számos különböző formája van a betegséget kiváltó kórokozók fajtája szerint. Hasonló tűnetekkel járnak, a különbség a betegség előrehaladásának gyorsaságában és annak intenzitásában van
Vírusos agyhártyagyulladás
Milyen kórokozó áll a háttérben?
Ezt a fajtát leggyakrabban a herpesz-, a mumpsz, a kanyaró- és az enterovírusok okozzák. A megfertőződés típusa függ a vírustól. Alapvetően cseppfertőzéssel terjed, de kullancscsípéssel is bekerülhet a vírus, és okozhat agyhártyagyulladást. Az inkubációs idő a fertőzés módjának függvénye.
Tünetek
Ennél a típusú meningitisznél a következő tüneteket a leggyakoribbak: fejfájás, fényérzékenység, merev nyak, émelygés, hányás, láz. Ha eneterovírusok okozzák a bajt, akkor izomfájdalmak és kiütés is jelentkezhet. Vírus meningitishez sokszor agyvelőgyulladás (encephalitis) is társul, ilyenkor tudatzavar is jelentkezik.
Szövődmények
A vírusos agyhártyagyulladás alapvetően gyorsan gyógyul, és nem igazán jelentkeznek komplikációk vagy szövődmények. Ez alól főként az immungyenge személyek jelentenek kivételt. A legtöbb esetben nem válik szükségessé egy speciális kezelés, mindössze a tüneteket kell enyhíteni.
Bakteriális agyhártyagyulladás
Milyen kórokozó áll a háttérben?
A bakteriális meningitisz rendkívül súlyos, életveszélyes állapothoz vezethet, ami fatális is lehet, ha nem kezdik meg időben a kezelést. A bacterialis meningitiseket leggyakrabban Pneumococcus (Streptococcus pneumoniae), Haemophilus inluenzae, Meningococcus (Neisseria meningitidis), Staphylococcus aureus és néhány Gram negatív baktérium okozza. A legtöbbször cseppfertőzés útján terjednek, de a legtöbb esetben csak közeli érintkezés eredményez megfertőződést.
Tünetek
A tünetek közé soroljuk a magas lázat, az erős és tartós fejfájást, a nyaki fájdalmat, az heves hányást, az émelygést, míg meningococcus okozta agyhártyagyulladás esetén gyakran az alsó végtagokon bőrvérzések jelentkeznek a bőrön.
Szövődmények
Amennyiben meningococcus áll a háttérben, rendkívül súlyos lehet annak lefolyása, ugyanis akár pár óra alatt szeptikus tünetek léphet fel. A gennyes agyhártyagyulladás az egyik legrettegettebb, nemritkán halállal végződő, baktériumok által okozott betegség. Életveszélyes szövődmény a Waterhouse-Friderichsen szindróma, amely nagy kiterjedésű bőrvérzésekkel és szeptikus sokkal jár.
Gomba okozta agyhártyagyulladás
Milyen kórokozó áll a háttérben?
Leginkább akkor jelentkezik, ha valamilyen oknál fogva le van gyengülve az immunrendszer – például AIDS vagy rák következtében. Ez a típusú meningitisz akár krónikussá is válhat. A legtöbb esetben az úgynevezett cryptococcus, illetve a candida gomba áll a háttérben. A gomba okozta agyhártyagyulladás nem fertőző. Sikeres kezeléséhez antimikotikumok szedése szükséges.
Tünetek
A legelterjedtebb tünetek közé a fejfájás, az ingerlékenység, a zavartság, az émelygés és a hányás, a láz és a merev nyak tartozik.
Szövődmények
Ez a típusú meningitisz akár több hétig tartó kezelést igényelhet, súlyos esetekben pedig egy életen át kell speciális gyógyszereket szedni.
Parazita okozta agyhártyagyulladás
Ez a fajta meningitisz rendkívül ritka, az Angiostrongylus cantonensis vagy a Gnathostoma spinigerum nevű fonálféreg okozzák. A tünetek közé többek közt a következők tartoznak: tartós fejfájás, levertség, láz, emlékezetkiesés, látászavar, hányás, görcsrohamok.
Nem fertőzés okozta agyhártyagyulladás
A meningitisznek nem fertőző okai is lehetnek: például az agyhártyában kialakuló daganatok vagy a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők is okozhatnak agyhártyagyulladást, valamint előidézheti a lusup, az ismeretlen eredetű Mollaret-féle meningitis, cisztás elváltozások és a Behcet-kór. Leginkább immungyenge személyeknél alakulhat ki. A fellépő tünetek a vírusos meningitiszére hasonlítanak. A fennálló alapbetegségek miatt rosszabb a prognózisuk.
A meningitis diagnosztizálása és a kezelés módjai
Az agyhártyagyulladás diagnosztizálásának módjai
Fizikális vizsgálatok
Ha felmerül az agyhártyagyulladás gyanúja, akkor azonnal keressük fel a háziorvost vagy a gyerekorvost, esetleg egy neurológust. A betegség gyors diagnosztizálása és a kezelés mielőbbi elindítása akár életet is menthet!
Az orvos akár már a fizikális vizsgálatok során meg tudja állapítani a meningitisz jelenlétét, ennek ellenére szükségesek további tesztek is, hiszen ki kell deríteni, hogy baktérium vagy vírus okozza-e azt, hiszen ettől függ a kezelés fajtája.
Gerinccsapolás
Ennél a vizsgálatnál egy tű segítségével gerincvelői folyadékot (likvor) szívnak le. Az eljárást egy-két percig tart. A beteg az oldalán fekszik felhúzott lábakkal, a fejét pedig a mellkasához hajtja. Az eljárás alatt teljesen mozdulatlannak kell maradnia. A levett mintát a laborban vizsgálják meg agyhártyagyulladást kiváltó kórokozók után kutatva. Egyes esetekben még a gerinccsapolást megelőzően CT vagy MR vizsgálatot is végeznek, hogy kizárják a megnövekedett koponyaűri nyomást. Amennyiben utóbbi mégis fennáll, akkor nem végezhető el a gerinccsapolás.
CT, MRI
A CT-vel és MRI-vel pontos képet kapnak az orvosok az agy állapotáról. Egyes esetekben akár arra a kérdésre is adhatnak választ, hogy a kórokozók honnan származnak. Ezek a vizsgálatok akkor válnak szükségessé, ha a gerinccsapolás a magas agyi nyomás miatt nem végezhető el. Az MRI egyébként jobb eredményt ad a CT-nél, ugyanis sokkal pontosabban tudja megmutatni az esetleges ödémák és gyulladások helyét.
Hemokultúra
A vérminta tenyésztéses vizsgálatával ki lehet deríteni, hogy milyen kórokozók váltották ki az agyhártyagyulladást. Ez a módszer főleg baktériumok esetében működik. A kapott értékek alapján az orvos megfelelő antibiotikumot tud ajánlani a bakteriális meningitisz kezelésére. Természetesen az antibiotikus kezelést már a diagnózis után rögtön el kell kezdeni, de a hemokultúra eredményének ismeretében azon módosítani lehet.
Az agyhártyagyulladás gyógyítása
Miután az orvosok vért vettek, illetve elvégezték a gerinccsapolást, elkezdik az antibiotikumos kezelést, még akkor is, ha nem biztosak abban, hogy ténylegesen bakteriális agyhártyagyulladás okozza a tüneteket. Erre azért van szükség, mert ez a típusú meningitisz rendkívül veszélyes, így mielőbbi beavatkozást igényel. Ebből a célból széles spektrumú antibiotikumok alkalmazását javasolják, melyeket infúzió formájában adnak a betegnek.
Miután megérkeznek a vizsgálatok eredményei, az orvosok célzottan tudják folytatni a kezelést. Amennyiben tényleg baktérium okozta az agyhártyagyulladást, akkor akár egy másik antibiotikum szedése is javasolt lehet, ami még hatékonyabban fellép a kórokozóval szemben. Ha azonban vírusos meningitiszről van szó, a tünetek enyhítése az elsődleges.
Bakteriális meningitisz
Ebben az esetben az antikbiotikumos kezelés javasolt, amit súlyos esetben szteroiddal egészítenek ki. Utóbbinak gyulladáscsökkentő hatása van. Ez jelentősen javítja a pneumococcus okozta agyhártyagyulladás halálozási arányát.
Amennyiben meningococcus okozta a betegséget, akkor a pácienst el kell különíteni, hogy ne fertőzzen meg másokat. A közeli kontaktok megelőzésképpen antibiotikumokat kapnak. Mindenkinek szednie kell a gyógyszereket, akik a betegség kezdete előtti 7-10 napban érintkeztek a beteggel. Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás beadása is javasolt lehet.
Vírusos meningitisz
Ebben az esetben a tüneteket kezelik, ugyanis csekély az olyan vírusok száma, melyek ellen van speciális gyógyszer. Ha herpes vírus okozta meningitisre van gyanú, akkor likvor minta levétele után rögtön el kell kezdeni az aciklovir kezelést. A panaszok csökkentése érdekében pihenést, fekvést, illetve láz -és fájdalomcsillapító készítmények szedését javasolják.
Más típusú agyhártyagyulladás kezelése
Ha gomba okozza a meningitiszt, antimikotikumok szedése javasolt, míg paraziták esetén féreghajtók adása szükséges. Sarcodiosis, rák vagy más alapbetegség esetén kialakuló agyhártyagyulladásnál pedig azt a kórt kell kezelni.
A meningitisz megelőzése
Az agyhártyagyulladás megelőzésére létezik védőoltás, ami a betegséget okozó számos baktérium és vírus ellen hatékonyan fellép. Ezek közé tartozik a meningococcust, a pneumococcust és a Haemophylus influenzae B. A kullancsok által terjesztett vírus meningitisz vagy enkefalitisz ellen is létezik védőoltás. A BCG oltás védelmet jelent a nagyon súlyos Mycobacterium tuberculosis okozta meningitis basilaris tuberculosával szemben.
Rövidtávú megoldást nyújtanak az antibiotikumok, melyek javítják a kilátásokat, de nem védenek a fertőzéstől a kezelés befejezése után.
Összegezve
Az agyhártyagyulladás életveszélyes kórkép, ezért elengedhetetlen, hogy az első tünetek megjelenése után azonnal kérjünk szakszerű segítséget. Az orvos már a klinikai tünetek és a fizikai vizsgálatok alapján azonnal elkezdi az antibiotikumos kezelést. Amennyiben a megelőzés a cél, védőoltások beadatása javasolt. Amennyiben herpes vírus fertőzés gyanúja áll fenn, akkor azonnal el kell kezdeni az aciklovir kezelést. Egyéb vírus okozta meningitisznél tüneti terápia szükséges, láz- és fájdalomcsillapítók adására van szükség, valamint megfelelő folyadékterápiára.