Az ótvar tünetei és kezelése

Az ótvar kezelése

Kapcsolódó tünetek:

A gyerekek számtalan kórokozót hajlamosak hazavinni a játszótérről vagy az iskolából. Elsődleges fertőzésként főleg náluk alakul ki, másodlagos fertőzés formájában azonban felnőtteknél. A másodlagos ótvarra hajlamosítanak többek között a már fennálló hámhiánnyal járó bőrbetegségek és a diabétesz. Nem véletlen, hogy a baktériumok által terjedő ótvar az egyik legismertebb, ugyanakkor legrettegettebb probléma, ráadásul igen gyakori is. Az apró, viszkető sebek, hólyagok, a mézsárga pörkök és a gennyes váladék mind az árulkodó jelei.

 

Cikkünkben bemutatjuk ennek a fertőző bőrbetegségnek a tüneteit, ismérveit, terjedésének módját, illetve kezelési lehetőségeit – ami azért kiemelten fontos, mert megfelelő terápia hiányában akár az egész szervezetet érintő súlyos szövődményei is lehetnek.

 

Mi is az ótvar és honnan ismerjük fel?

Az első és leglényegesebb kérdés, hogy pontosan milyen betegség az ótvar, és milyen tünetei vannak.

Milyen típusú megbetegedés?

Bakteriális eredetű, tehát okozói minden esetben gennykeltő baktériumok (Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyogenes). Mindannyiunk bőrén élnek mikroorganizmusok, amelyek egy része hasznos, mert segít távol tartani a kórokozókat. Ha viszont a bőr megsérül, vagy a bőrfelszín egyensúlya bármilyen okból kifolyólag felborul, akkor a kórokozók bekerülhetnek a szövetekbe, ahol gyulladást idézhetnek elő. Az ótvar (impetigo) a felhámot (epidermisz) támadja, vagyis a bőr két rétege közül a felsőt, ami érintkezik a környezettel.

Az ótvar gyerekeknél a leggyakoribb, méghozzá a 2-5 évesek körében, akik az ótvar diagnosztizálása után nem mehetnek közösségbe addig, ameddig pörkkel fedett hólyagjaik vannak.

 

Milyen tünetekkel jelentkezik?

Az ótvar tünetei közül a legjellegzetesebb, hogy apró, viszkető sebekkel jár. Ezeket a fokozatosan terjedő sebeket sárga pörk fedi. Pattanásszerű kiütések is jelentkezhetnek. Hólyagos ótvarról beszélünk, ha víztiszta folyadékkal teli, néhány mm-es hólyagok terjednek a testen, amit a baktériumok termelte toxinok váltanak ki. Megfelelő kezelés hatására azonban valamennyi bőrtünet nyomtalanul tud gyógyulni.

 

Hol vehetjük észre?

Ótvar kialakulására általában az arcon, az orr és a száj környékén lehet számítani, ám gyakorlatilag bármilyen testtájon megjelenhet.

 

Ha ezeket tapasztaljuk, keressünk fel orvost

Sokan kellemetlennek érzik bőrtünetekkel orvoshoz fordulni, pedig ez elengedhetetlen a megfelelő kezeléshez.

A szakember fizikális vizsgálattal, vagyis szemrevételezésével tudja megállapítani a betegséget. Ha valamiért nem egyértelmű a diagnózis, akkor szükség lehet laborvizsgálatra (bakteriológiai tenyésztésre).

Az ótvar tünetei

A betegség terjedése

A fentiekben már szót ejtettünk az ótvar kórélettani természetéről. Ezek után adott a kérdés, hogy hogyan kaphatjuk el, és miért éppen a gyerekek körében fordul elő a leggyakrabban.

Először is léteznek olyan körülmények vagy alapbetegségek, amelyek hajlamosítanak erre a bőrfertőzésre. A bőrsérülések például az említett okok miatt lehetőséget adnak arra, hogy a problémát kiváltó baktériumok bejussanak a bőrfelszín alá.

Kockázati tényezőt jelent továbbá az, ha valaki közösségbe jár, hiszen ezek a baktériumok érintkezés útján is terjednek – éppen emiatt gyakoribb a fertőzés az óvodába, iskolába járó gyerekek körében. Ehhez nem is feltétlenül muszáj ótvaros beteggel érintkezni, elegendő hozzáérni valamihez, amihez ő ért korábban (pl. törölközőhöz). A gyerekeknek ráadásul eleve gyakrabban van bőrsérülésük, és kevésbé figyelnek oda a rendszeres kézmosásra.

Az éghajlat és az időjárás is számít, hiszen a meleg, párás környezet kedvez a kórokozók szaporodásának, különösen a nyári levegő, illetve trópusi vagy szubtrópusi éghajlat, ugyanakkor bárhol és bármikor előfordulhatnak.

A rossz személyes higiénia is ronthat a helyzeten, és hajlamossá tehet az ótvaros megbetegedésre, aminek a rendszeres tisztálkodás és a gyakori kézmosás a legjobb megelőzési módja.

Alapbetegségek közül az atópiás ekcéma, a herpesz, az övsömör, a tetvesség és a rühesség mind kockázati tényezőt jelent, hiszen a viszkető bőrterület vakarása ugyancsak sérülékenyebbé teszi az érintett területet.

 

Az ótvar kezelése lépésről lépésre

Lássuk, hogy mindezek fényében mire kell odafigyelni az ótvar kezelése során.

 

Keressünk fel egy orvost!

A diagnózis felállítása minden esetben szakember feladata, aki a vizsgálatot követően tanácsokkal lát el és hatékony kezelést javasol.

Kezelés helyileg

Enyhébb tünetek esetén elegendő a helyi kezelés, ami a pörkök leválasztásával kezdődik, amihez a legjobb a kamillás áztatás. Nagyon fontos, hogy ezeket nem szabad lekaparni, mert alattuk nagy számban vannak jelen a fertőző baktériumok, így a beteg felülfertőzheti saját magát, valamint könnyebben átadhatja a fertőzést másoknak is. A kíméletes kamillás pörkelválasztással felszínre kerül a hámhiány, amire fertőtlenítő ecsetelő, gyulladáscsökkentő hatóanyag és hámosító kenőcs kerülhet – többségük vényköteles. Kiegészítő kezelésként esszenciális olajok is segíthetnek, úgymint a fertőtlenítő hatású teafaolaj.

Az arcon lévő sebeket kivéve fontos a megfelelő sebkötözés az utolsó pörk leválásáig és a hámréteg teljes gyógyulásáig. Ezután a beteg már nem fertőz, így újra mehet közösségbe is.

 

Gyógyszerek alkalmazása

Súlyosabb esetekben, akár szövődmények jelentkezésekor már felmerül az antibiotikumos kezelés szükségessége (penicillineké, mint amilyen például az amoxicillin). Ilyenkor fontos, hogy a bőrtünetek enyhülése esetén se hagyjuk abba a kúrát az előírtnál hamarabb, és mindenképpen szedjük be az orvos által előirányzott mennyiséget.

Cikkünk elején már szó esett arról, hogy az ótvar a kellemetlen tünetek mellett az esetlegesen kialakuló szövődmények miatt is veszélyes betegség, a komplikációk ugyanis nemcsak a bőrt érinthetik, hanem a nyirokereket vagy a vesét is. A szövődményes nyirokérgyulladás legfőbb tünete egy vörös csík a bőrön – a környező nyirokcsomók megnagyobbodásával együtt –, de akár vesegyulladás is jelentkezhet.

 

Kerüljük el a szövődményeket!

A már említett nyirokérgyulladás vagy vesegyulladás leginkább úgy előzhető meg, ha mielőbb igyekszünk orvoshoz fordulni a bőrtünetekkel, és gondosan betartjuk a szakember utasításait a kezelésnél. Kiterjedt ótvar esetén a betegség lezajlását követő két hét után érdemes vizeletvizsgálatot végezni, amivel kizárható a szövődményes vesegyulladás gyanúja.

Mi a teendő ótvar esetén?

Ne terjesszük!

A betegség természetéből adódóan egyértelmű, hogy fertőzöttség esetén:

  • ne menjünk közösségbe (sportlétesítmény, munkahely, iskola stb.),
  • mossunk rendszeresen kezet,
  • mossuk magas hőfokon az ágyneműt, a törölközőt és lehetőség szerint a ruhákat is,
  • tartsuk tisztán és kössük be a sebeket,
  • ne vakarjuk azokat,
  • ne főzzünk másoknak,
  • minimalizáljuk a másokkal való érintkezést.

Amennyiben gyermek páciensről van szó, a játékokat is érdemes rendszeresen leöblíteni mosószeres langyos vízzel. Felnőtteknél a mindennapi használati tárgyak (telefon, billentyűzet, egér, kulcsok stb.) tisztán tartása különösen fontos a felülfertőződés elkerülésére.

A másokkal való érintkezés kerülése akár igen súlyos szövődményektől is megmentheti azokat az embertársainkat, akiknek valamilyen okból kifolyólag gyengébb az immunrendszerük (például cukorbetegséggel élnek vagy kemoterápiás kezelés alatt állnak).

 

Összegzés

Az ótvar (latinul impetigo) bakteriális eredetű bőrbetegség. Okozói a Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyogenes gennykeltő baktériumok. Az ótvar legjellegzetesebb tünete, hogy fokozatosan terjedő, apró, viszkető sebekkel jár, amelyeket sárga pörk fed, ugyanakkor pattanásszerű kiütésekkel vagy kis hólyagokkal járó formája is jelentkezhet.

A kórokozók a felhámot (epidermisz) támadják, vagyis a bőr két rétege közül a felsőt, ami érintkezik a környezettel. Gyerekeknél, ezen belül is a 2-5 éveseknél a leggyakoribb, de bármilyen életkorban előfordulat. Elsősorban az arcon, a száj és az orr környékén szokott jelentkezni, ugyanakkor bármelyik testtájon kialakulhat.

Ótvar gyanúja esetén mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni, aki fizikális vizsgálat – és szükség esetén laborvizsgálat – nyomán általában helyi kezelést javasol, súlyosságtól függően antibiotikumkúrával együtt. Az orvosi utasítások betartása mellett a megfelelő személyes higiénia is elengedhetetlen. Kezelés hiányában nyirokérgyulladás vagy akár vesegyulladás is lehet az ótvar szövődménye, ezért érdemes hangsúlyt fektetni a fertőzés terjedésének megállítására a szervezetben.

2023. augusztus 29.