Az éjszakai orrdugulás lehetséges okai és kezelése

Az éjszakai orrdugulás

Kapcsolódó tünetek:

Ha az éjszaka folyamán jelentkező orrdugulás miatt nehezen tudunk elaludni, az már rövid távon is kimerültséghez vezethet. A kellemetlen tünetnek több ok állhat a hátterében, és érdemes komolyan venni, mert betegség jele is lehet.

 

A következőkben kifejtjük az orrdugulás kialakulásának folyamatát, leggyakoribb okait és lehetséges szövődményeit, illetve a leghatékonyabb éjszakai orrdugulás elleni tippeket is. Célunk, hogy átfogó képet adjunk az éjszakai orrdugulás okairól, otthoni kezelési módjairól, és arról is, hogy mikor célszerű ezzel a problémával orvoshoz fordulni.

 

Az orrdugulás kialakulása

 

Első lépésként tekintsük át az orr anatómiai felépítését röviden, az orrdugulás kialakulásának menetével együtt.

 

Az orr felépítése

 

Az orr kívülről látható részét külső orrnak hívjuk. Részei az orrgyök, az orrhát, az orrcsúcs, az orrszárnyak és az orrnyílások közötti orrsövény, amelyeket porcok, csontok és kötőszövetek alkotnak. Ezek a komponensek együttesen meghatározzák az orr formáját, ezáltal pedig nagymértékben az arc karakterét is.

 

A belül található, hatfalú csontos orrüreg az orrnyílástól az orrgaratig tart, amit az orrsövény oszt két részre. Az orrüreg járatai hamar meg tudnak duzzadni, vérrel telítődni, amire például a külső hőmérséklet is kihat. Az itteni belső páratartalmat az orrnyálkahártya nyákja biztosítja.

 

Az orrhoz tartoznak még az orrmelléküregek, vagyis az arcüreg, a homloküreg, az iküreg, valamint a rostasejtek. Alapesetben a melléküregek nyitottak az orrüreg felé, tehát az ott termelődött nyák szabadon tud távozni.

 

Az orr feladatai

 

Az orr nemcsak a szaglásban játszik kulcsszerepet, hanem a légzésben is. Védelmi funkciót ugyancsak ellát, hiszen tisztítja és szűri a levegőt, ráadásul a beszédképzéshez is hozzájárul.

Éjszakai orrdugulás okai

Az orrdugulás kialakulása

 

A légzés normális esetben elsősorban az orron keresztül történik, ezért fontos, hogy ne legyen akadályozott a légáramlás és a nyák távozása. Ha valamilyen okból kifolyólag gyulladás lép fel, az orrnyálkahártya térfogata megnő, és elzárja a levegő útját.

 

Az éjszakai orrdugulás okai és kezelése

 

Tekintsük át részletesen az éjszakai orrdugulás gyakori okait, valamint azt is, hogy mit lehet a kínzó orrdugulás ellen tenni!

Allergia

 

A tartós orrdugulás az allergia gyakori tünete. Előfordulhat, hogy pollenek kerülnek az ágyba, mivel nappal ránk tapadnak, így magunkkal visszük őket a ruhánkon és a hajunkon. Sokat segíthet, ha hazaérve átöltözünk, illetve gyakran mosunk hajat és cserélünk ágyneműt, és ezeknek a szárításáról nem a pollenekkel teli szabad levegőn gondoskodunk.

 

Beltéri allergének jelenléte is okozhatja az orrdugulást: a penész például gyakori allergén a rosszul szellőző helyiségekben, ráadásul építési vagy szigetelési problémák esetén is gyakori. Rendszeres szellőztetéssel, a szobák átvizsgálásával és célzott penészirtással lehet ellene fellépni. A poratkáktól és az állatszőrtől pedig gyakori takarítással tudunk megszabadulni, de allergia esetén szerencsésebb lehet, ha nem alszunk együtt az allergén házi kedvenceinkkel.

 

Száraz levegő

 

A túl száraz levegő az egyik leggyakoribb – és egyben legegyszerűbb – környezeti oka az éjszakai orrdugulásnak. Kiszáríthatja a nyálkahártyát, ezáltal károsítja az orr természetes védekezőképességét, fogékonyabbá téve a légúti fertőzésekre. Szervezetünk ilyenkor fokozott orrváladéktermeléssel próbálja ellensúlyozni ezt az állapotot, ami reggelre könnyen orrduguláshoz vezethet.

 

A levegő páratartalma szerencsére könnyen megállapítható egyszerű méréssel. 40% alatti érték esetén párásító eszköz használata szükséges. Megjegyzendő, hogy a túl magas páratartalom is légúti tüneteket okozhat, mert kedvez a penészgombák és más kórokozók elszaporodásának.

 

Alsó orrkagylók megnagyobbodása

 

Ha az alsó orrkagylók megnagyobbodnak tartós felső légúti gyulladás következtében vagy orrspray túl gyakori használata miatt, akkor a váladék ugyancsak nem tud megfelelően kiürülni, ami akadályozhatja az orrlégzést. A fekvő helyzetben erősödő orrdugulás tehát nem csupán náthás tünet lehet, és ha horkolás is társul hozzá, érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni.

 

Reflux

 

Refluxbetegség esetén a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami fekvő helyzetben – a gravitáció miatt – még súlyosabb lehet. A visszaáramló gyomorsav légúti tüneteket is okozhat, például éjszakai orrdugulással is járhat. Fontos, hogy ilyenkor is indokolt ugyan a fül-orr-gégészeti kivizsgálás, ám a kiváltó ok megszüntetésében gasztroenterológus tud segíteni.

 

Orrpolip

 

Az orrpolip nem más, mint egy szőlőfürtszerű növedék a nyálkahártyán, ami akadályozza a levegő áramlását. Ártalmatlan ugyan, és nem tekinthető daganatnak, mégis sok kellemetlenséget okozhat. Eltávolítása műtétileg lehetséges, ám később kiújulhat. Orrpolip gyanúja esetén is fül-orr-gégészhez kell fordulni.

 

Orrsövényferdülés

 

Az orr anatómiájánál már szót ejtettünk arról, hogy az orrsövény két részre osztja az orrot. Ha ferde, akkor az egyik oldalon szűkösebb hely marad a levegő áramlására és a váladék kiürülésére, s ez hosszú távon problémát okozhat. Jellegzetesen féloldali orrdugulás esetén egyértelmű az orrsövényferdülés gyanúja.

 

Gyógyszerek

 

Egyes gyógyszerek és hatóanyagok szintén növelhetik az éjszakai orrdugulás kialakulásának veszélyét. A leggyakoribb ok az orrcseppek túlzásba vitt használata, de a vérnyomáscsökkentők és a bétablokkolók is járhatnak ilyen mellékhatással. Túlzott orrspray-használat esetén próbálkozzunk a mennyiség csökkentésével és természetes hatóanyagokkal, például tengeri sós vagy termálvizes készítménnyel. Gyógyszermellékhatás gyanújakor pedig mielőbb egyeztessünk a kezelőorvosunkkal!

 

Terhesség

 

Várandósság során nem orrváladék-termelődés miatt dugulhat be az orr, hanem azért, mert megnő a progeszteron hormon szintje, ami fokozott véráramláshoz vezet. Az orrnyálkahártya ilyenkor megduzzad, ami fekvő helyzetben még rosszabb. A fej megemelésével és orrspray használatával lehet segíteni a helyzeten, ám fontos, hogy terhesség alatt is alkalmazható készítményt válasszunk ilyenkor.

 

Felső légúti betegségek

 

A felső légutakat érintő betegségek (például nátha, influenza, arcüreggyulladás, torokgyulladás) az éjszakai orrdugulás leggyakoribb okai. A betegek jellemzően nyitott szájjal alszanak, mert alig vagy egyáltalán nem kapnak levegőt az orrukon.

 

Ilyenkor fontos az alapbetegség kezelése, ami bakteriális fertőzés esetén antibiotikummal, vírusos fertőzésnél pedig a szervezet általános erősítésével, illetve fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő készítményekkel lehetséges. A megfelelő orrspray használata rendkívül hasznos lehet, segíthet az orrjáratok szabaddá tételében.

 

Ugyanakkor jó tudni, hogy a felső légúti betegségek miatti orrdugulás általában 7-10 napon belül megszűnik, tehát ez semmiképpen nem lehet magyarázat az ennél hosszabb távon fennálló orrdugulásra.

 

Egyéb okok

 

Az éjszakai orrdugulás hátterében állhat dohányzás – és az amiatt megviselt állapotú légutak–, az alvás közbeni légáramlás akadályozottságával járó alvási apnoé, a légutak átjárhatóságát ugyancsak csökkentő elhízás, vagy hormonális változások várandósság alatt vagy változókorban, amelyek befolyásolják az orrnyálkahártya állapotát.

 

Az éjszakai orrdugulás lehetséges szövődményei

Az éjszakai orrdugulás lehetséges szövődményei

 

Az orrdugulás komolyabb következményekhez is vezethet, így huzamosabb fennállása esetén mindenképpen célszerű orvoshoz fordulni.

 

Az orrdugulás komolyabb következményei

 

Ha a szánkon keresztül veszünk levegőt alvás közben, akkor a szájüreg nem tisztul megfelelően, ami az ottani baktériumok felszaporodásához vezet. Ennek első jelei a szájszárazság és a rossz lehelet, hosszú távon pedig fokozott lepedékképződés és fogszuvasodás jelentkezhet.

 

Veszélyes kialvatlanság

 

A nem megfelelő alvásminőség kialvatlansághoz vezet, aminek egyenes következménye a teljesítőképesség csökkenése, az ingerlékenység, a koncentrációs és memóriazavar, a lassult reakcióidő, a fokozott stressz és a levertség. Mindez a társas kapcsolatok és a munkahelyi teljesítmény rovására mehet. Arról nem is beszélve, hogy a kialvatlanság hosszú távon szív- és érrendszeri problémákat, magas vérnyomást, gyomor- és bélpanaszokat, immungyengeséget, hormonális egyensúlytalanságot, anyagcsere-problémákat, súlygyarapodást, felgyorsult öregedést vagy csontritkulást okozhat.

 

Mikor kell orvoshoz fordulni?

 

Bár orrdugulás esetén sokszor elegendő a tüneti kezelés, ajánlott egy orvost felkeresni allergia gyanújával, vagy ha magas láz, fejfájás, köhögés, arcfájdalom vagy véres orrváladék jelentkezik. Amennyiben az orrdugulás baleset vagy ütés következtében lép fel, akkor is indokolt a mielőbbi kivizsgálás.

 

Összegzés

 

Orrdugulás akkor jelentkezik, ha valamilyen okból kifolyólag gyulladás lép fel az orrban, így az orrnyálkahártya térfogata megnő, és elzárja a levegő útját, illetve a váladék sem tud megfelelően ürülni. Az alvás minőségét rontó éjszakai orrdugulás hátterében állhat többek között allergia, felső légúti fertőzés, orrpolip, orrsövényferdülés, refluxbetegség, terhesség, gyógyszermellékhatás vagy túl száraz levegő is. Mindez hosszú távon a szervezet egyensúlyára veszélyes alváshiánnyal járhat.

 

Az éjszakai orrdugulás ellen többnyire elegendő a tüneti kezelés, vagyis orrdugulás elleni készítmények használata, ám bizonyos esetekben – például allergia gyanújával, magas lázzal, köhögéssel, fejfájással, arcfájdalommal vagy véres orrváladékkal – mindenképpen érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.

2024. április 23.