A visszérbetegség (varikozitás) a vénák kóros mértékű kitágulását jelenti. Kialakulásában az öröklött hajlam mellett a sok állás, az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, az elhízás, és bizonyos kórállapotok, valamint a terhesség miatti megterhelés játszik elsősorban szerepet. A kitágult véna mellett romlik az érintett végtag vérkeringése, sőt az elváltozás vérrög (trombózis) kialakulására is hajlamosít. A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti (de sajnos egyre gyakoribb akár a húszas éveikben járók között is), míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.
Melyek a visszérbetegség hajlamosító tényezői?
A visszérbetegség kockázati tényezői közül néhányat nem tudunk befolyásolni, de számos tényezőn módunkban áll változtatni. Visszérbetegségre hajlamosítanak az alábbi állapotok:
- terhesség; a hölgyek gyakran terhességük során észlelik először a visszereik megjelenését, szülést követően azonban a visszerek állapota többnyire 3 hónapon belül javulást mutat
- családi halmozódás; szülők illetve nagyszülők körében előforduló visszeresség hajlamosít a betegség kialakulására
- elhízás; a túlsúly a vénák falára nagyobb nyomást gyakorol
- az életkor előrehaladása; a vénák falában található billentyűk az életkor előrehaladásával gyengülnek; a vénák fala veszít rugalmasságából
- női nem; nők esetében a betegség előfordulása négyszer gyakoribb, mint a férfiaknál
- a testmozgás hiánya
- elhúzódó ácsorgás vagy üldögélés; a végtagok mozgatásának hiánya során lelassul a vénák keringését
- érbetegségek; mélyvénás thrombosis növelheti a visszértágulatok kockázatát
- dohányzás
- fogamzásgátló vagy hormonpótló gyógyszerek szedése
- a lábat ért sérülések
Melyek a visszérbetegség jellemző tünetei?
A visszeresség kezdetben csak szépséghiba lehet, de később fájdalmat, kényelmetlenséget okozhat. A korai tünetek közé tartoznak a kidudorodó, kékes vénák a lábszár és a boka környékén; az ilyen érelváltozások közvetlen környezetében a bőr színe is megváltozhat. A lábszár megdagadhat, a lábat a beteg „nehéznek” érzi, illetve esetenként tompa fájdalom is jelentkezhet a lábszárban, mely utóbbi elhúzódó álldogállás vagy ülést kapcsán romlik. Gyakoriak az éjszakai lábszárgörcsök, a visszerek környékén égő vagy viszkető érzés. A lábszár kis sérülésekre is könnyen bekékül, a felszínhez közeli tág vénák sérülése miatt.
Milyen szövődményei lehetnek a visszerességnek?
- a bőr kifekélyesedik; hámhiány alakul ki, mely esetleg elfertőződik
- a bőrhöz közeli visszerek hajlamosak vérzésre
- a visszerekben gyakori a felületes visszérthrombózis, mely kifejezetten fájdalmas
- súlyos visszeresség esetén krónikus vénás keringési elégtelenség alakulhat ki az érintett lábszáron, a bőr elszíneződésével, és krónikus lábdagadással
Mi okozhat felületesvisszér-gyulladást?
A thrombophlebitis a felületi vénák elzáródását jelenti, melyet a környező szövetek gyulladása kísér. A visszérgyulladás ezen típusa igen gyakori szövődmény visszértágulat esetén. A felületesvisszér-gyulladás (thrombophlebitis superficialis) leggyakrabban a tágult visszereknél kialakuló elzáródás eredménye, de a normál ereknél is létrejöhet. Kiválthatja egy egyszerű ütés, vagy túl szoros harisnya, cipő viselése is, amelytől sérül az ér belhártyája, ezáltal begyullad az érfal. sokszor azonban nincs magyarázható eltérés a háttérben. Közvetetett oka a rendellenes keringés. Leggyakrabban a visszeres lábon kitágult erekben kialakuló pangás járul hozzá a véralvadás megváltozásához, a trombusok kialakulásához. Ennek rizikóját leginkább az egészségtelen életmód (mozgásszegény életmód, dohányzás) és a kezeletlen visszértágulat fokozza.
Milyen kezelési lehetőségei vannak a visszerességnek?
A kezelés összetett, célja a vénás nyomás csökkentése, a vénafal átjárhatóságának és a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlásának visszaszorítása, az ödémás duzzanat csökkentése és a gyulladásgátlás. A megfelelő mozgás a lábizmok pumpáló működése miatt segít a vérvisszaáramlás megkönnyítésében. Kulcsfontosságú az életmód-változtatás (több mozgás beiktatása, testsúlycsökkentés, a cukorbetegség megfelelő kezelése). Fontos, hogy megfelelő cipőt (puha, hajlékony talpú) hordjunk. A fásli és a kompressziós harisnya lényege, hogy pótolja a vénás érfal meggyengült feszességét. A lábak felpolcolása napközben, amennyiben életmódunk vagy munkánk engedi, sokat segíthet a vénás keringés fokozásában, illetve a pangó vérmennyiség csökkentésében.
A gyógyszeres kezelés célja az érfalak állapotának javítása, a duzzanat megszüntetése. Az ún. venoaktív szerek az erek falát bélelő sejtekre hatnak, csökkentik azok átjárhatóságát. A vízhajtók pedig a már kijutott szövetközti folyadékot csökkentik. Gyógyszeres kezeléssel a visszérbetegség nem oldható meg, azonban a kezelés elengedhetetlen kiegészítője lehet. Azon esetekben, amikor az életmód rendezése, illetve a kompressziós kezelés már nem elegendő, különböző gyógyszerek segítenek a vizenyő csökkentésében, a visszérgyulladás mérséklésében, és az ezekkel járó panaszok enyhítésében. Többféle gyógyszer használatos, ezek egy része a hajszálerek áteresztőképességét csökkenti, mások a vénák falának tónusát javítják, de a különböző gyulladáscsökkentők, vízhajtók, véralvadásgátló szerek, fájdalomcsillapítók is helyet kapnak a visszérgyulladás okozta tünetek és panaszok orvoslásában.
A szájon át szedhető bioflavonoidok-például a diozmin és heszeridin kombinációjaenyhíthetik a nehézláb-érzést és az éjszakai lábikragörcsöket. Ezek a növényi eredetű vegyületek képesek a vénák falának erősítésére, valamint áteresztőképességük csökkentésére. A diozmin tartalmú készítmények hatékonyan képesek kifejteni kímélő hatásukat, így biztosítva a nappali aktivitást, valamint a nyugodt éjszakai pihenést. A heszperidin a citrom- és narancsfélékben jelentős mennyiségben fellelhető bioflavonoid. A gyümölcsök külső héjában és szivacsos részében található meg a legmagasabb koncentrációban. Természetes formában a rostos gyümölcslevek fogyasztásával juthatunk a legtöbb heszperidinhez.
Megfelelő kezeléssel már néhány nap alatt javulás érhető el, és ha végleges megoldás nem is várható a gyógyszeres kezeléstől, az egyes kúrák között több hétig fenntartható a lábak javult állapota és így a beteg jó közérzete.
A visszerek műtéti megoldására szintén számos megoldás kínálkozik. A súlyos visszértágulatokat sebészi úton, visszérműtéttel kell kezelni. Az ún. szkleroterápia során injekcióval gyulladáskeltő anyagokat fecskendeznek az érintett vénák területére, amelyek ezáltal összetapadnak. Létezik ma már az úgynevezett „mikroszkleroterápia” változat, ahol jóval kisebb tűt használnak a műtét során. A visszerek műtéti eltávolítása során a felszínhez közeli vénák teljes eltávolítása történik egy kis bőrmetszésen keresztül. Ez egy ambuláns műtét, általában a beteg már aznap vagy másnap távozhat a kórházból. Súlyos esetekben jöhet szóba a korlátozottan elérhető endoszkópos érműtét. Ez a műtét leginkább előrehaladott, fekélyes esetekben jelenthet megoldást. Végezetül, létezik a lézeres visszérműtéti lehetőség is, ahol a bőrmetszések és a tűk egyaránt elkerülhetőek. A lézersugárral kezelt kisebb visszértágulatok elhalványulnak a kezelés hatására.
Mit tehetünk a visszerek megelőzéséért?
- törekedjünk ideális testsúlyunk megőrzésére
- ügyeljünk a rendszeres testmozgásra
- ülő helyzetben polcoljuk fel a lábunkat
Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni a visszerességgel?
- ha a visszeres terület felett a bőr kifekélyesedik, elszíneződik; az ilyen terület könnyen elfertőződhet
- a visszerek meleg tapintatúak, esetleg fájdalmasak; ez visszérgyulladás jele lehet, melyet a visszerekben kialakult vérrög okozhat
- a visszér sérülése esetén; mi magunk a visszér feletti terület elszorításával, vagy leginkább a láb felemelésével próbálhatjuk kontrollálni a vérzést, de sokszor szükség van orvosi ellátásra.