Az éles látás elengedhetetlen a komfortos mindennapokhoz és a hatékony munkavégzéshez. Cikkünkben röviden ismertetjük a szem felépítését és alapvető működési mechanizmusát, lehetséges problémáit és megbetegedéseit. Kifejtjük azt is, hogy mi a teendő látászavar esetén, ami akár fejfájással és szédüléssel is járhat.
Mindenképpen érdemes odafigyelni a szemünk egészségére. Szakértők szerint 40 éves korára mindenkinek szükséges lenne egy átfogó szemvizsgálatra. Baj esetén pedig mielőbb szakemberhez (optikushoz, szemorvoshoz) kell fordulni. Ha sikerül felismerni a problémát, akkor idejében megállítható a látás romlása, és a mindennapi élet is visszatérhet a megszokott kerékvágásba.
A szem működése
Ahhoz, hogy megértsük a szembetegségek és a látási problémák természetét, ismernünk kell a szem legfontosabb részeit, illetve azok látásban betöltött szerepét.
Hogyan néz ki a szem felépítése?
A szem alapvetően külső és belső részekre különíthető el.
A szem külső részei a következők:
- könnymirigy
- szemhéj
- szempilla
- szemöldök
Belső részei:
- kötőhártya
- ínhártya
- szaruhártya
- pupilla
- szivárványhártya
- szemcsarnok
- szemlencse
- sugártest
- üvegtest
- érhártya
- retina
- látóideg
- látógödör (orbita)
Hogyan működik a szem?
A szemüreg külső részén található, mandulaszem méretű könnymirigy vízből, sókból, enzimekből, zsírból és fehérjéből álló váladékkal táplálja és óvja a szaruhártyát, segítve a szem tisztán tartását.
A kötőhártya szemhéjakat bélelő lemezei a szemhéjak szélein erednek, majd áthajlanak az ínhártya elülső felszínére, és ott azzal együtt tapadnak a szaruhártya körül.
A szaruhártya egy átlátszó, rugalmas, korong alakú képződmény, ami egyfajta ablakként engedi be a fényt, emellett pedig védi a szemet a felületi hatásoktól (pl. a portól és a sérülésektől). Döntő szerepet játszik az éleslátásban. Az ínhártya erősebb és vastagabb, mint a szaruhártya, és a szem fehér részeként fő feladata, hogy védje a szemet a sérülésektől. Szinte a teljes szemgolyót borítja.
A pupilla – a szem közepén található fekete „pont” – mérete a fényviszonyokhoz alkalmazkodva engedi be a fényt, ám öröm vagy félelem hatására is megnő. Érdekesség, hogy ezt a méretváltozást a szivárványhártya (írisz) teszi lehetővé, vagyis a pupilla körüli színes rész. Az írisz tehát nemcsak a szemünk színét határozza meg, hanem a fény beengedésében is kulcsszerepe van. Az ínhártya és a retina között található a receptorok tápanyagellátását biztosító érhártya.
A szemcsarnokban található csarnokvíz nedvességet és tápanyagot biztosít a lencse és a szaruhártya számára, valamint hozzájárul a szem alakjának megőrzéséhez. A szemlencse dolga, hogy összegyűjtse a pupillán keresztül belépő fényt, így éles kép rajzolódhasson ki – fordított állásban – a retinán. Közeli tárgyra fókuszálva a szemlencse domborúbb formát ölt az éleslátás érdekében, távolra nézve pedig laposabb lesz. A lencse alakját a sugártestben lévő sugárizom befolyásolja, a szem legnagyobb részét pedig a 98%-os víztartalmú üvegtest teszi ki.
A szín- és fényingerek feldolgozása a retina (ideghártya) feladata, ami a látóidegen át továbbítja azokat az agy felé. A retinát katalizátorhoz is szokták hasonlítani, mert a receptorsejtjei ingerületté alakítva küldik el a beérkező fényt feldolgozásra az agynak. A látóideg nagyjából egymillió idegrosttal felel a retina és az agy közötti kommunikációért.
A szem betegségei, látásproblémák
Jó, ha tudjuk, milyen szembetegségek és látásproblémák léteznek, mi okozhatja azokat, milyen tünetekkel járhatnak, és milyen kezelések jöhetnek szóba a látás korrigálásához és a tünetek enyhítéséhez.
Szemszárazság
A szemszárazság az egyik leggyakoribb gond, minden harmadik embert érinthet. Ilyenkor a szemgolyó felszínét borító könnyfilm elégtelen vastagságúvá válik, amit a könnytermelés csökkenése vagy a könny összetételének változása eredményezhet. Ez sajnos rendkívül kellemetlen tünetekkel járhat, és megnehezítheti a mindennapokat.
A szem kivörösödése, a fényérzékenység, az égő érzés és az idegentest-érzés akadályozhatja a látást, hosszú távon pedig akár kötőhártya- vagy szaruhártya-gyulladáshoz is vezethet. Súlyos esetben vagy hosszan fennálló panaszok esetén azért is érdemes szemorvoshoz fordulni a problémával, mert a panaszok könnyen összetéveszthetőek más eredetű kötőhártya-gyulladással, noha azoknak a kezelési módja eltérő, mint a szemszárazságé. Míg előbbi esetben antibiotikumos vagy gyulladáscsökkentő szemcseppet szokott felírni a szakember, szemszárazságnál a könny mennyiségének és minőségének helyreállítása a cél műkönny funkciójú szemcsepp használatával.
Műkönnyből már akár tartósítószermentes változatok is beszerezhetőek, így az érzékeny szeműek is megtalálhatják a gyógyszertárban a számukra legmegfelelőbbet.
Előfordulhat, hogy a szemszárazság az egész szervezetre kiterjedő állapot egyik tünete. Lehet szó vitaminhiányról, autoimmun betegségről, gyógyszermellékhatásról, cigarettafüstnek való kitettségről, nőknél pedig más nyálkahártyát is érintő változókori (menopauzás) panaszról.
Szemkönnyezés (epiphora)
A szintén gyakori tünetnek számító túlzott könnyezésnek többféle oka lehet, például allergia, a szem egyensúlyának idősebb korban történő megváltozása, de érdekes módon akár szemszárazság kísérőtünete is lehet. Olyan panaszról van szó, ami a könnytermelés és a könnyelvezetés egyensúlyának megbomlásáról árulkodik, hiszen vagy túl sok könny termelődik, vagy a szokásos mennyiség valamiért nem tud távozni a könnyzacskón és az orrüregen keresztül. Amennyiben viszketés és égő érzés is társul hozzá, valószínűleg a szemszárazság egyik kísérőtünete, ami műkönnyel kezelhető.
Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis)
Önmagában nem súlyos betegség, ám a visszaesés lehetősége és más szemproblémákkal való összetéveszthetősége miatt komoly gondokat okozhat a mindennapokban.
Kialakulását okozhatja vírusos vagy bakteriális fertőzés, allergia, szemszárazság vagy akár idegentest bekerülése is. A betegség tünetei hasonlítanak a száraz szemnél már említett kivörösödésre, égő érzésre, viszketésre, de akár minimális váladékozás is előfordulhat. Orvoshoz fordulás hiányában, nem megfelelő vagy elmaradó kezelés mellett akár krónikus formában is megjelenhet, így makacs, nehezen gyógyuló szembetegség lehet belőle. Megfelelő szemorvosi ellátás mellett azonban viszonylag könnyű a kezelése – főleg antibakteriális, illetve gyulladáscsökkentő szemcseppel –, ám megeshet, hogy a gyulladás mellett a kiváltó okot is orvosolni kell, például szemüveg viselésével a szem állandó megerőltetésének enyhítésére.
Szürkehályog (cataracta)
A szemlencse egyik leggyakoribb betegsége, ami a lencseállomány részbeni vagy teljes „elszürkülésével” jár, így nem jut kellő mennyiségű fény a retinára. Ez homályos látáshoz vezet, és lassú, fájdalommentes látáscsökkenéssel jár. Folyamatosan nő a fényérzékenység, egyre kevésbé érzékelhetőek a kontrasztok, és olyan, mintha a beteg „ködösen” látná a világot. Kettős látást is okozhat. Jellemzően időskori betegség, ám akár más szemészeti probléma, gyógyszermellékhatás vagy sérülés eredményeként is előfordulhat. Műtéti úton kezelhető.
Zöldhályog (glaukóma)
A látóideget érintő megbetegedés, ami a szemnyomás növekedésével jár. Létezik elsődleges, vagyis nem más betegség miatt kialakuló formája, aminek egyik fajtája a veleszületett glaukóma. Másodlagos glaukómáról beszélünk, ha a zöldhályogot más szemészeti alapbetegség okozza, akár a szivárványhártya gyulladása vagy szürkehályog miatt megduzzadt lencse. Tünetei közé tartozik a homályos látás és a fejfájás. Szűrővizsgálatokkal elősegíthető a korai felismerés, ami 40 éves kortól kezdve javasolt. Kezelése szemnyomást csökkentő cseppekkel vagy műtéti úton történik.
Rövidlátás (myopia)
A rövidlátás lényege, hogy a szemlencse és a szaruhártya nem a retinára fókuszálja a beérkező fényt, hanem a retina elé. Emiatt elmosódott kép keletkezik, vagyis a távoli tárgyak nem láhatóak kellő élességgel. Ilyenkor szemüveg, kontaktlencse vagy lézeres szemműtét segítségével korrigálható a látás.
Távollátás (hypermetropia)
Akkor is szemüveg vagy kontaktlencse használata nyújthat megoldást a problémára, ha távollátással küzdünk. A hypermetropia esetén nem a retinára, hanem amögé vetül a közeli tárgyról a fény. A szemlencse ezt valamennyire képes korrigálni, ami viszont a szem megerőltetésével járhat.
Kancsalság (strabismus)
Neve a görög „strabismos” szóból származik, ami „ferde nézést” jelent. Ilyenkor a két szem nem egy irányba néz, vagyis a nézővonalak nem találkoznak a fixált pontban. Nem csupán esztétikai, hanem látási problémát is jelent, amit fénytörési hiba, komolyabb szembetegség vagy idegrendszeri betegség is okozhat. Kezelését érdemes minél előbb elkezdeni gyermekkorban.
Látászavar esetén azonnal forduljunk szemészhez!
A felsorolt szembetegségek és látási problémák egytől egyig kezelhetőek. Mindegyiknél fontos a mielőbbi pontos diagnózis, valamint az állapotromlás megelőzése megfelelő kezelés segítségével.
Noha a látási problémákat sokan elkönyvelik a mindennapok természetes velejáróiként, valójában nem muszáj – sőt, nem is egészséges! – ezekkel a kellemetlenségekkel együtt élni. Akár a szemszárazság is kínzó problémává válhat, ha elmarad a megfelelő mennyiségű és minőségű könnypótlás, a súlyosabb szembetegségek pedig akár műtéti beavatkozást is igényelhetnek a látás megőrzésének érdekében.
Látásromlás vagy a szemet érintő más tünetek esetén tehát ne habozzunk szakemberhez fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok segítségével meghatározhatja a számunkra leghatékonyabb kezelést.
Összegzés
A szembetegségek és a látásproblémák felismeréséhez jó, ha tisztában vagyunk a szem felépítésével és alapvető működésével. Bármilyen tünetről legyen szó, mindenképpen komolyan kell venni, és nem arra várni, hogy „magától elmúljon”. Akár szemszárazságról, kötőhártya-gyulladásról, rövidlátásról, távollátásról, kancsalságról, szürkehályogról vagy zöldhályogról legyen szó, a pontos diagnózis és a kezelés mielőbbi megkezdése segíthet az éleslátás megőrzésében, így a mindennapok megkönnyítésében