A szorongás rendkívül gyakori panasz, szinte mindenki megtapasztalta már valamikor az élete során. Kiváltó oka sok minden lehet – az élet bármely területén –, és különösebb előjel nélkül is megjelenhet. Vannak kognitív, érzelmi, magatartásbeli és fizikai jelei is. Tulajdonképpen a szervezetünk vészjelzése, ami nagy és átmenetileg kezeletlen belső feszültségre vagy feldolgozatlan problémára utal.
A következőkben kifejtjük, mi válthatja ki a szorongást, annak testi és mentális tüneteit, a szorongásos zavarok fajtáit és azok jellemzőit, valamint a mindennapi szorongásoldás természetes lehetőségeit. A cél, hogy megfelelően tudjuk kezelni, akár természetes módszerekkel, illetve felismerjük, hogy mikor érdemes szakemberhez fordulni.
Mi váltja ki a szorongás érzését?
Először is jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy mi minden válthat ki szorongást, és milyen testi jelei vannak. Hangsúlyozandó az is, hogy a szorongás hátterében sokszor semmiféle ok nem található.
Mindennapi élet változásai (pozitívak is!)
Az állandóság, a megszokott körülmények és rítusok gyakran biztonságot jelentenek az emberi psziché számára. Éppen ezért a változást minden esetben fel kell dolgozni – még akkor is, ha az kifejezetten kívánatos számunkra. Ha van időnk felkészülni a változásra, az jelentősen megkönnyítheti a dolgunkat, míg a meglepetésszerűen bekövetkező fordulatok jóformán mindenki számára megterhelőnek bizonyulnak.
A szorongás következőkben felsorolt tünetei ilyenkor – bizonyos keretek között – normálisnak számítanak. Akkor beszélhetünk problémáról, ha állandósulnak, hiszen a szorongás mégiscsak a félelmi rendszerünk úgynevezett maladaptív, vagyis tévesen alkalmazkodó, tehát „rossz” működése.
Munkahelyi stressz
A munkahelyi stressz a szorongás egyik leggyakoribb oka. A hivatásunk és a kereső tevékenységünk olyan alapvető szükségletekkel függ össze, mint például a létfenntartás vagy az önmegvalósítás. Ahol emberek dolgoznak együtt, ott a konfliktusok időnkénti jelentkezése szinte elkerülhetetlen, ezt pedig lelki alkattól és az aktuális helyzettől függően mindenki más mértékben tudja kezelni. Fontos tehát, hogy hosszú távon találjunk megoldást a munkahelyi stressz okozta szorongás oldására.
Traumatikus események
A traumának sokféle definíciója létezik. Összességében olyan múltbéli megrázó esemény, aminek a hatása a jelenben is fenyegeti a testi-lelki egyensúlyunkat. Traumamentes élet nem létezik, már gyerekkorunkban is óhatatlanul érnek minket ilyen megrázó élmények. A trauma lényege, hogy szélsőséges mértékben eltér a hétköznapi élethelyzetektől; fenyegetettség, tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzésével jár; hatására pedig megrendülhet a világba, az önmagunkba vagy az emberi kapcsolatba vetett hitünk. Traumatikus események emlékére akár hosszú évek múltán is szorongással reagálhatunk.
Genetika
A mai napig vita tárgyát képezi, hogy a szorongásos zavarok kialakulása milyen tényezőknek tudható be. A sok tudományos eredmény alapján már bebizonyosodott, hogy nemcsak a környezeti hatások számítanak e téren, hanem az öröklött rizikófaktorok is. Jelenlegi ismereteink szerint genetikai tényezők is meghatározzák az érzelmi reakcióinkat, méghozzá az agy amygdala és hippokampusz anyagcseréjén keresztül.
Hormonális okok
A hormonok kihatnak a kedélyállapotunkra. Bár a nőknél a menstruációs ciklusnak, a terhességnek és a változókornak köszönhetően jobban észrevehető, a férfiak hormonháztartása is jelentősen kihat a hangulatukra és a szorongáshajlamukra. Hölgyeknek célszerű különösen odafigyelniük arra, hogy a progeszteronhiány (és az ösztrogén túlsúlya) fokozhatja a szorongáshajlamot.
A szorongás tünetei
A szorongásnak számtalan tünete lehet. Mindenki másképp éli meg, ugyanakkor vannak olyan jellegzetes panaszok, amiknek az együttes fennállása már okot adhat a gyanúra. Ezek közül a leggyakoribbak:
- ingerlékenység,
- „nem megy” a kommunikáció, a munka,
- szapora légzés,
- izzadás,
- halk beszéd,
- túlmozgás,
- hűvös végtagok,
- koncentrációs nehézségek,
- álmatlanság,
- gyomor- és emésztési problémák,
- fejfájás,
- hosszú távon szorongásos és/vagy affektív zavar (depresszió, pánikbetegség) kialakulása.
A szorongásos zavarok fajtái
Érdemes tudni, hogy milyen szorongásos zavarok léteznek, mennyire gyakoriak, és mik a jellemzőik. Mielőtt azonban belekezdünk a felsorolásba, vizsgáljuk meg, mi a különbség a félelem és a szorongás között. Míg a félelem általában egy konkrét és valós jelenbéli veszélyforrásra irányul, addig a szorongás vélt vagy valós forrása többnyire a jövőben rejlik, és tehetetlenséget vagy kiszolgáltatottságot vált ki.
Generalizált szorongás
A generalizált szorongás olyan sokáig fennálló és erőteljes aggodalommal jár együtt, ami akadályoz a mindennapi tevékenységekben. Ez azt aggodalmat és feszültséget testi tünetek is kísérhetik, mint a nyugtalanság, az ingerlékenység, a fáradékonyság, a koncentrációs zavar, az izommerevség vagy az alvászavarok. Az aggodalom gyakran olyan hétköznapi dolgokra irányul, mint a munka vagy a család, sőt akár olyan apróságokra, mint a háztartási teendők vagy a találkozók.
Pánik zavar
A pánik zavar elsődleges tünete a visszatérő pánikroham, ami nagyon erőteljes fizikai és mentális diszkomfortérzettel jár együtt. A roham során jelentkezhet szívdobogás, verejtékezés, reszketés, fulladás, mellkasi fájdalom, szédülés vagy ájulás, zsibbadás, fázás vagy forróságérzet, émelygés, hasfájás, kontrollvesztett érzés vagy halálfélelem. Ha súlyos, akkor akár életveszélyes állapottal is összetéveszthető, és depresszióval vagy szorongással is együtt járhat.
Fóbiák
A fóbia intenzív félelemérzetet jelent egy olyan tárgytól, tevékenységtől vagy helyzettől, ami általában nem jelent veszélyt. A betegek tudják, hogy túlzottan és alaptalanul félnek, mégsem tudják leküzdeni. Jellemző a félelem tárgyának tudatos elkerülése, akár jelentős lemondások árán. Gyakori például az agorafóbia, vagy még mindig közismert nevén „tériszony”, ami nyílt vagy zárt terektől, a tömegtől, a tömegközlekedéstől vagy a lakás elhagyásától való félelemmel is együtt járhat. A nyilvános szerepléstől, a pókoktól vagy a repüléstől való fóbiás félelem is sokakat érint, de a félelem gyakorlatilag bármire irányulhat – akár a tizenhármas számra is (ún. treszkaidekafóbia).
Szociális szorongásos zavar
A régen szociális fóbiának hívott betegségnél a páciens retteg attól, hogy a társas interakciók során vagy mások előtt zavarba jön, megszégyenítik, visszautasítják vagy lenézik. Az érintettek igyekeznek elkerülni az ilyen helyzeteket – akár olyan áron is, hogy nem mennek emberek közé –, mert csak erőteljes szorongás közepette tudják átvészelni. Sokan félnek mások előtt megszólalni, az új emberekkel való megismerkedéstől, a társaságban történő evéstől vagy ivástól.
A felsorolás nem teljes, hiszen ide tartozik még a gyermekeknél az anyától, felnőtteknél pedig a társtól való szeparációs szorongásos zavar és a gyermekeknél jellemző szelektív némaság is.
Szorongásoldás természetesen
Szorongás ellen nyugtató hatású gyógynövények vagy pszichiáter által felírt gyógyszerek is hatékonyak lehetnek. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy szakember megkérdezése nélkül elkezdik különböző nyugtatók, altatók szedését, amelyeknél fennállhat a függőség kialakulásának veszélye. Éppen ezért jó tudni, hogy természetes módszerek alkalmazásával is sokat tehetünk a szorongás enyhítéséért.
Gyógynövények
A bőséges felhozatalból könnyű olyan gyógynövényt választani, ami nyugtató hatást vált ki. Ezek többnyire lassabban és kíméletesen fejtik ki hatásukat, így kúraszerű alkalmazásuknál érdemes türelemmel lenni. A citromfű, az orbáncfű, a levendula, az édesgyökér, a hársfavirág, a kamilla és az ashwagandha mind remek lehet erre a célra.
Vitaminok
A vitaminok nemcsak az egészséges élethez, hanem a mentális egyensúlyhoz is nélkülözhetetlenek. A szorongásos és hangulatzavarok megelőzésében és kezelésében kulcsszerepet játszik a D-vitamin, ami több kutatás szerint is segít megőrizni az agy hormonális egyensúlyát, ezzel szabályozva az érzelmek feldolgozását, ráadásul hatása már rövid távon is észlelhető. Az olyan étrend-kiegészítők, amik E-vitamint vagy omega-3 zsírsavat is tartalmaznak, ugyancsak sokat segíthetnek szorongás ellen.
Légzőgyakorlatok, jóga
A légzőgyakorlatok akár pánikroham esetében is enyhíthetik a panaszokat. A tudatos légzéssel egybekötött testgyakorlás – mint amilyen a jóga – pedig nem véletlenül ismert a szorongásoldó hatásáról immár évezredek óta.
Kiegyensúlyozott táplálkozás
A vitaminokban, ásványi anyagokban és aminosavakban gazdag, megfelelő tápanyagokat tartalmazó élelmiszerek fizikai szinten segítenek a mindennapi nehézségek átvészelésében. Azok, akik kellő rendszerességgel juttatják minőségi élelmiszerekhez a testüket, csekélyebb szorongáskockázatnak vannak kitéve.
Rendszeres mozgás
A testmozgás serkenti az agyi vérkeringést, hozzájárulva az érzelemfeldolgozásért felelős régiók oxigénellátottságához. Az edzés hatására endorfin szabadul fel, amit „boldogsághormonnak” is hívnak. Aki tehát azonnali feszültségoldásra és megnyugvásra vágyik, jobb, ha rögtön elkezd sportolni.
Összegzés
A szorongás rendkívül gyakori panasz. Kiválthatják a mindennapi élet változásai, munkahelyi stressz, traumatikus események, genetikai tényezők vagy akár hormonális okok is. Tünetei közé tartozik például az ingerlékenység, a koncentrációs zavar, a szapora légzés, az izzadás, a túlmozgás, a koncentrációs nehézségek, az álmatlanság vagy a gyomor- és emésztési problémák.
A leggyakoribb szorongásos zavarok a generalizált szorongás, a pánik zavar, a különböző fóbiák és a szociális szorongás. A szorongásoldás természetes módszerekkel is kezelhető gyógynövényekkel, vitaminokkal, légzőgyakorlatokkal, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres mozgással.