Korpásodásról akkor beszélünk, amikor a hajas fejbőr felső hámrétege gyulladás miatt gyorsabban válik le, így az elhalt hámsejtek láthatóvá válnak a hajszálak tövénél. A probléma megkeserítheti a mindennapokat, hiszen a legjellemzőbb tünetei közé tartozik az esztétikailag zavaró fehér hámsejtdarabkákon kívül még a viszketés, illetve a túl száraz vagy zsíros fejbőr.
Cikkünkben bemutatjuk a korpásodás okait és hátterét, kísérőtüneteit, asz ilyenkor esetleg szükséges vizsgálatokat, valamint azt is, hogy milyen természetes módszerekkel és házi megoldásokkal arathatunk sikert a korpásodás leküzdésében vagy akár megelőzésében. A cél az egészséges, korpamentes fejbőr, amelynél normális a hámlás ritmusa, tehát túlzott sejtelhalás hiányában jóformán észrevehetetlen.
A folyamat megértéséhez ismernünk kell a bőr megújulásának egészséges és kóros eseteit, valamint a korpásodás két alapvető fajtáját, és azt, hogy melyik mitől alakulhat ki.
Bőrünk állandó megújulása teljesen természetes folyamat. Mindig úgy történik, hogy az elszarusodott hámsejtek leválnak, helyüket pedig újak veszik át. Ez olyan gyorsan zajlik, hogy 3-4 hetente úgynevezett teljes hámcsere történik a szervezetünkben, vagyis minden hámsejtünk megújul. Normális esetben szinte nem is vesszük észre, a levált hámsejtek annyira kicsik. A korpás fejbőr arról árulkodik, hogy az érintett rész hámcseréje valamilyen okból kifolyólag felgyorsult.
Maga a korpásodás nem más, mint egy gyulladásos reakció, a bőr fokozott immunválasza. A hajas fejbőr fokozott hámlásával, vagyis elhalt hámsejtek fokozott képződésével jár – a sejtek újratermelődési ciklusának felborulása miatt. Ilyenkor nemcsak, hogy több elhalt hámsejt távozik, hanem egybefüggő bőrlemezkék is leválhatnak, és a hajtöveken kívül a ruházaton vagy az ágyneműben is nyomot hagyhatnak.
Leggyakrabban akkor fordul elő, ha a faggyúmirigyek fokozottan működnek. A faggyútermelés életkortól és hormonális állapottól függően változhat: újszülötteknél általában fokozott, gyermekkorban enyhébb, majd serdülőknél ismét gyakori. Éppen ezért az újszülöttek és a kamaszok fejbőre hajlamosabb a korpásodásra. A felnőtteket is szép számmal érint a probléma: becslések szerint 10-25%-uk keres hatékony módszereket a korpásodás kezelésére. A férfiakat nagyobb arányban érinti, mint a nőket – ennek oka valószínűleg a férfi nemi hormonokban keresendő.
Mindenkinél két fajta egyikéről, tehát száraz vagy zsíros korpásodásról beszélhetünk. Száraz korpásodás esetén a faggyútermelés nem kóros, sőt száraz a fejbőr, a haj is száraz és fakó, ráadásul a korpa nem igazán tapad a szálakhoz. A száraz, fehér foltok és a bőrpír akár pikkelysömör jelei is lehetnek. Ezzel szemben a zsíros korpásodás fokozott faggyútermeléssel jár a hajas fejbőr területén (seborrhea capitis). A hámsejtek ilyenkor összetapadnak, nehezen távolíthatóak el.
A száraz korpásodás kockázati tényezői:
A zsíros korpásodás hátterében a következők állhatnak:
Vizsgáljuk meg közelebbről a korpásodás mindkét fajtájának tüneteit, és hogy az egyes esetek diagnosztizálása hogyan történhet!
A korpásodás félreérhetetlen tünetei közé tartoznak a fehér, hulló bőrdarabkák, a viszkető fejbőr, továbbá a sok vakarás következtében jelentkező enyhébb hajhullás. A száraz korpa könnyen kifésülhető, apró fehér pikkelyeket jelent, ami száraz, fakó, töredezett hajjal jár. A zsíros korpa nagyobb kiterjedésű, nehezen eltávolítható, sárgás plakkokból áll, amit látható gyulladt, piros foltok kísérnek a fejbőrön, könnyen zsírosodó hajjal.
Fontos tudni, hogy a korpásodás elleni samponokat zsíros korpára gyártják, így a száraz fajta tüneteit súlyosbíthatják is – ezért fontos a diagnózis. Ha allergia valószínűsíthető a háttérben, akkor teszt elvégzése javasolt. Gomba gyanúja esetén mintavétel és mikroszkópos vizsgálat indokolt, pikkelysömör gyanújának felmerülésekor pedig elengedhetetlen az egyéb tünetek vizsgálata.
A korpásodás alapvetően otthoni körülmények között is kezelhető, ám olykor gyógyszeres kezelésre lehet szükség.
Előnyük, hogy hatásuk hajmosás után is megmaradhat a fejbőrön. Fertőtlenítő és gombaölő összetevőiknek köszönhetően különösen hatékonyak lehetnek. Létezik száraz és zsíros korpásodásra való fajta is – fontos, hogy a megfelelőt válasszuk.
A korpásodás genetikai és hormonális okai orvosi kezelést kívánhatnak, a hajas fejbőr kozmetikai kezelése pedig a trichológus, vagyis a hajgyógyász feladata.
A megfelelő hajápolás akár meg is szüntetheti a korpásodást. Ez óvatos hajmosást jelent finom, körkörösen masszírozó mozdulatokkal, alapos öblítéssel. Lényeges, hogy a hajszárító ne legyen túl forróra állítva, és a hajmosások között legalább 3 nap szünet legyen.
Ha a korpásodás ellen házilag szeretnénk fellépni, számos természetes hatóanyag lehet a segítségünkre.
Az aloe vera például antioxidánsokat és aminosavakat is tartalmaz, gomba ellen is hatékony, ráadásul nyugtató hatású. A teafaolaj ugyancsak természetes fertőtlenítő – a gombákat és a baktériumokat is elpusztítja –, ám nem érdemes közvetlenül és hígítatlanul a fejbőrön alkalmazni irritáló hatása miatt. A citromfűolaj szintén remek gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő, a szódabikarbóna pedig segít eltávolítani az elhalt sejteket és a felesleges faggyút – ha viszont túl sokat használunk belőle, irritálhat, száríthat.
A fejbőr a gyulladáscsökkentő és hidratáló omega-3 zsírsavak és a cink rendszeres bevitelét is meghálálja, csakúgy, mint a vízzel hígított almaecetes öblítést. Vannak, akik a kókuszolaj, a kén és a szalicilsav gyógyhatására esküsznek a korpásodás ellen.
Általánosságban elmondható, hogy a stressz csökkentése és az egészséges életmód – a vitamindús étkezés, a sok folyadék és az elegendő alvás – nagyban hozzájárul a korpásodás kezeléséhez vagy megelőzéséhez.
Ha azonban a házi módszerek hetek múlva sem hoznak változást, vagy ha a fejbőr vörös, duzzadt, akkor forduljunk orvoshoz!
Bármilyen nehézkesnek tűnhet a korpásodás elleni küzdelem, valójában néhány egyszerű lépéssel máris rengeteget tehetünk a megelőzésének érdekében. Fontos például, hogy a fejbőrünket minél kevesebb irritáció érje, hidegben viseljünk sapkát, és kerüljük a vakarózást. A tudatos hajápolás is kulcsszerepet játszik a prevencióban: a langyos (nem forró) vízzel történő hajmosás, a minél kevesebb hajformázószer használata, az alapos szárítás nem túl forró levegővel. Az egészséges, cinkben és B-vitaminokban gazdag táplálkozás – megfelelő folyadékbevitellel együtt – ugyancsak sokat segíthet.
A korpásodás igen gyakori és kellemetlen probléma. Ilyenkor a hajas fejbőr felső hámrétege gyulladás miatt gyorsabban válik le, így az elhalt hámsejtek láthatóvá válnak a hajszálak tövénél. Legjellemzőbb tünetei közé tartozik az esztétikailag zavaró fehér hámsejtdarabkákon kívül a viszketés, illetve a korpásodás két fajtájának megfelelően a túl száraz vagy zsíros fejbőr.
Kockázati tényezőt jelent a genetikai hajlam, a hormonális egyensúlytalanság, a nem megfelelő hajápolás, a helytelen táplálkozás, a vitamin- és tápanyaghiány, a vegyi anyagokkal való érintkezés, az allergia és a stressz.
A korpásodás alapvetően otthoni körülmények között is kezelhető, ám olykor gyógyszeres kezelésre lehet szükség. A gyógyszertárakban és üzletekben kapható samponok hatékonyak lehetnek. A megfelelő hajápolás akár meg is szüntetheti a korpásodást, ráadásul számos természetes hatóanyag lehet a segítségünkre, például a kén, az aloe vera, a teafaolaj, a citromfűolaj vagy a kókuszolaj.