Érrendszerünkben kb. 5-6 liter vér folyik, ami a testsúlyunk 6-8 százalékát teszi ki. A vörös vérsejteknek rendkívül fontos szerepük van, hiszen ezek szállítják a szövetekhez, sejtekhez és szervekhez a létfontosságú oxigént, emellett pedig felelnek a szén-dioxid elszállításáért a tüdő felé. A vér továbbá tápanyagokat és hormonokat juttat a sejtekbe. Jellegzetes színét a hemoglobin adja, amit a vörösvérsejtek tartalmaznak.
A vér összetételét tekintve folyékony és szilárd anyagokból áll. Előbbit hívják vérplazmának, ami a vér 60 százalékát teszi ki. A következő fontos összetevők találhatóak meg benne: véralvadást segítő anyagok, számos anyagcsere termék és hormonok. Amennyiben a véralvadási faktorokat eltávolítjuk, akkor már vérszérumról beszélünk. A vér további összetevőit – a maradék 40 százalékot – a sejtek adják: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék.
Noha általánosságban csak akkor megyünk vérvételre, ha valamilyen panaszunk van, évente egyszer mindenkinek javasolt lenne elvégeztetni egy általános labor vizsgálatot, hiszen így számos problémára még időben fény derülhet.
Cikkünkben bemutatjuk, mikor válik szükségessé a vérvétel, az hogyan zajlik, és milyen információkra lehet szert tenni a kapott vizsgálati eredményből.
A vérvétel célja a vér alakos elemeinek, a véralvadási faktoroknak vagy a szérumban található, az egyes szervek működésére vagy gyulladásra utaló paramétereknek a vizsgálata. Abban az esetben rendeli el az orvos, ha különböző tünetek meglétének az okára szeretne magyarázatot kapni – ha például állandóan fáradtak vagyunk. A levett vért egy laborban vizsgálják meg, majd a szakember az értékek alapján alapján valószínűsítheti vagy megerősítheti a diagnózist, továbbá pontos képet kap az esetleges hiányjelenségekről.
Ezen kívül akkor válik szükségessé a vérvétel, ha vért szeretnénk adni. A vérvétel és véradás között nagy különbség, hogy míg előbbire sokszor éhgyomorral kell érkezni, utóbbit megelőzően fontos az étkezés és a folyadékfogyasztás. A véradást megelőzően az ujjbegyből vesznek pár csepp vért, hogy megállapítsák a vér hemoglobin szintjét, továbbá első véradók esetén meghatározzák az ABO vércsoportot. Véradás során 450 ml vért vesznek, ami jelentősen több a vérvételnél levett mennyiségnél, ami általában 20-30 ml, attól függően, hogy mennyi vizsgálatot kérünk.
Az egyik legaktuálisabb betegség, aminél szóba jöhet a vérvizsgálat, a Covid-19 elleni antitestek jelenlétének detektálása és mennyiségének meghatározása. Így kiderülhet, hogy a vizsgált személy találkozott már ezzel a vírussal, illetve, hogy az oltás hatására megfelelő immunválasz alakult ki.
Ezen kívül prevenciós szűrés, illetve menedzserszűrés kapcsán szoktak vérvizsgálatokat végezni. Ezekben az esetekben az orvos dönti el, hogy kislabort vagy nagylabort kér-e. Előbbi esetén egy általános átfogó képet kapunk a szervezetünk vérképzéséről, illetve méregtelenítési és anyagcsere funkcióiról. A nagylabor sokkal több adatot szolgáltat: közelebbről is megvizsgálják a fehérvérsejteket. Ennek köszönhetően egy általános képet kapunk a szervezetünk működéséről, például a szénhidrát- és lipid anyagcseréről, a máj működéséről, a vesék funkciójáról, a vérképző rendszer állapotáról, a pajzsmirigy működéséről és a szervezetben jelenlévő gyulladásokról.
A fentebb említett okokon kívül az alábbi esetekben van szükség vérvételre: kontrollvizsgálat korábbi probléma miatt, daganatos betegségek gyanúja vagy utánkövetése, szervi problémák, krónikus betegségek, allergia.
Miért végeznek vizeletvizsgálatot vérvétel esetén?
Ennek a két vizsgálatnak köszönhetően számos betegségre fény derülhet. A vizeletből számos belgyógyászati betegség mutatható ki – például húgyúti fertőzések és belgyógyászati vesebetegségek. A cukorbetegség fennállását is megerősíti a vizelet cukor és aceton meghatározása.
A vérplazma a vér alakos elemek nélküli, ami tartalmazza az alvadási faktorokat is, vagyis azok vizsgálatához elengedhetetlen ennek a vizsgálata
A vérszérum – az alvadási faktorok nélküli vérplazma – felel a vér folyékonyságáért. Ennek a tulajdonságának köszönhetően szállíthatók a szilárd alkotóelemek és tápanyagok a szervekhez. A vérszérum több száz fehérjét, szénhidrátokat, lipideket, hormonokat, koleszterint, zsírsavakat, eletroliteket, illetve kalcium-, kálium-, nátrium-, magnézium- és foszfátionokat tartalmaz. Amennyiben az orvos pontos információkat szeretne egy szervről és annak működőképességéről, akkor a vérszérum egyes paramétereinek értékéből tud arra következtetni.
A vércsoport meghatározása szintén vérvétellel történik. Ehhez a vért a könyökhajlatban található vénából veszik, majd egy laborban állapítják meg az ABO és Rh antigének kimutatása alapján a vércsoportot.
A fehérvérsejtek, azaz a leukociták fontos szerepet játszanak a kórokozókkal szembeni védelemben. A csontvelőből származnak, de egyaránt megtalálhatóak a vérben, a szövetekben, a nyirokcsomókban és a nyálkahártyákban. A fehérvérsejteket 3 csoportra lehet osztani: granulociták, monociták és limfociták. A leukociták normál értéke 4000-10.000 közötti mikroliterenként. Az alacsony értékek fertőzésre, vérbetegségekre, daganatos megbetegedésekre vagy csontvelő károsodásra utalhatnak.
A vörösvérsejteknek a csontvelőben termelődnek, nincs sejtmagjuk, így nem tudnak osztódni, kb. 120 nap után halnak el a lépben. A máj és lép feladata, hogy megszabadítsa ezektől a szervezetet. Egy egészséges férfi vérében 4,8-5,9 millió vörösvérsejt található mikroliterenként, míg nőknél ez az érték 4,3-5,2 közötti. Amennyiben ennél kevesebb van a vérben, akkor anémiáról beszélünk, amit hiányállapotok, így vas- vagy vitaminhiány, különböző szervek vérzése, fertőzések vagy daganatos megbetegedések okozhatnak.
A vérlemezkék szabadon mozognak a vérben és nincs sejtmagjuk. Általában 5-9 nap után elhalnak, majd a lép, a tüdő vagy a máj távolítják el ezeket. A vérlemezkék fő feladata a véralvadás és a sebgyógyulás támogatása. Egy egészséges felnőtt esetében a normál érték 150.000 és 400.000 közé tehető mikroliterenként. Amennyiben ez az érték alacsonyabb, akkor vagy nem termel elegendő vérlemezkét a szervezet, vagy ezek túl gyorsan elhalnak. Ebben az esetben vérzékenység jelentkezhet. Ha túl magas az érték, akkor gyulladásra vagy daganat jelenlétére kell gyanakodni.
Egy vérvétellel továbbá ki lehet mutatni ionok, vitaminok, ásványi anyagok és egyéb nyomelemek mennyiségét, a véralvadási faktorok koncentrációját. Újabb lehetőséget jelent az a tény, hogy a várandósság alatt magzati sejtek is átkerülnek az édesanyák vérébe, amelyek szeparálhatók, és azokból genetikai vizsgálatok végezhetők – többek között megállapítható a Down szindróma fennállása.
Amennyiben közegészségügyi rendelőben végeztetjük el a vérévtelt, szükség van egy orvosi beutalóra, ha azonban egy magánrendelés keretein belül történik a mintavétel, akkor beutaló nélkül is van erre mód.
Alapvetően a könyökhajlatból szoktak vért venni, de bizonyos esetekben az ujjbegyből, illetve hajszálerekből veszik le a mintát, míg újszülötteknél a sarokból vagy a nagylábujjból is lehet kis mennyiségű vért venni. Ezt azonban csak akkor teszik, ha csekély mennyiségű vér is elegendő a kért vizsgálatok elvégzéséhez, például a vércukorszint mérésnél.
Fontos megjegyezni, hogy a mintavételt előtti 9-12 órában nem szabad se enni, se inni, kivéve vizet. Ezt mindössze abban az esetben nem szükséges betartani, ha ételintolerancia vagy allergia vizsgálat miatt van szükség a vérvételre. Ajánlott mellőzni az edzést, a dohányzást, a rágózást, illetve különböző vitaminok vagy táplálékkiegészítők bevételét is.
A könyökhajlatban történő vérvétel esetén egy érelszorítót helyeznek a karra, aminek köszönhetően kitágulnak az erek, így azok láthatóbbak lesznek. Ezt követően a vérvétel során a kart lefelé irányuló helyzetbe kell tenni, majd megkérik a pácienst, hogy szorítsa ökölbe a kezét. Ezután lefertőtlenítik a vérvétel helyét, és egy steril vékony tűvel szúrást ejtenek. A tű végére egy vákuumos speciális kémcsöveket helyeznek, amelyekben így egy zárt rendszeren keresztül folyik a vér. A szükséges vérmennyiség levétele után kihúzzák a tűt, és egy gézt tesznek a szúrás helyére, amit néhány percig ajánlott odaszorítani.
Mivel a gyerekek vénái sokkal vékonyabbak és érzékenyebbek, esetükben nagy odafigyelést igényel a vérvétel. Játékosan szokták őket felkészíteni, így egy vérvétel akár 10 percig is eltarthat. Kisebb gyermekeket ajánlott átölelni, amivel nem csak megnyugtatjuk őket, de rögzítjük is a testhelyzetüket.
Mivel csak egy pillanatig tart a fájdalom, tényleg nincs miért félni a vérvételtől. Ezen kívül létezik fájdalommentes vérvétel is, aminél érzéstelenítő krémmel kenik be a mintavétel előtt a bőrt.
A vérvétel a menstruáció alatt nem ajánlott, kivéve, ha kifejezetten ebben az időszakan van szükség a mintára.
A vizsgálatok eredményét általában 24 órán belül megküldik, amivel vissza kell menni a beutalót kiállító vagy a vérvételt javasló szakorvoshoz, hogy az pontos képet kapjon az egészségi állapotunkról, és fel tudja állítani a diagnózist, esetleg további laboratóriumi vizsgálatokat kérjen.
Ha a vérvétel után gyengének érezzük magunkat, pihenjünk, és mellőzzünk minden olyan tevékenységet, ami fizikai megterheléssel jár. Igyunk vizet vagy együnk gyümölcsöt, esetleg szőlőcukrot vagy egy kevés csokoládét, így megelőzhetjük az esetleges rosszullétet.
Amennyiben panaszmentesek vagyunk, akkor évente egyszer ajánlott egy vérképet csináltatni, így fel tudunk figyelni az esetleges változásokra a testünkben. Ezeknek a szűrővizsgálatoknak hála sok esetben még korai stádiumban észlelhetőek a hiánytünetek vagy más problémák. Krónikus betegségek, illetve várandósság esetén azonban szükség van ennél gyakoribb vérvizsgálatokra. Természetesen ne csak a vérvételre szánjunk időt, hanem más típusú szűrővizsgálatok elvégzésére is.