Mindenki tapasztalta már a füldugulás kellemetlenségeit. Néha mindössze enyhe nyomást érzünk a fülünkön, ha azonban tovább is elhúzódik ez az érzés, akkor ajánlott a fül-orr gégészet felkeresése. A fülön érzett nyomás hátterében számos ok állhat, melyek sok esetben teljesen ártalmatlanok – ilyen a liftezés, a búvárkodás, egy uszodai látogatás, légnyomásváltozás vagy egy nátha. Amennyiben a hallásunk is romlik, esetleg fájdalom vagy szédülés is jelentkezik, akkor valószínű, hogy valamilyen betegség okozza a füldugulást. Leggyakrabban orrmelléküreggyulladás, savós vagy gennyes középfülgyulladás, de akár allergia váltja ki.
Cikkünkben közelebbről is bemutatjuk a fül felépítését, a füldugulás okait és következményeit, illetve tippeket is adunk füldugulás ellen.
Az emberi fül egy érzékszerv, amivel a hangok nagyon széles frekvencia-tartományát meghalljuk. A fülünk hanghullámokat észlel, amelyek a belső fülben idegi impulzussá alakulva a hallóidegen keresztül az agy hallókérgébe jutva váltják ki a hallás élményét. A halláson kívül a fül az egyensúlyérzékelésünkért is felel.
A fül három részből áll, ezek a külső-, a közép- és a belsőfül. A külsőfül a porcos fülkagylóból és a hallójáratból áll. A középfülhöz tartozik a dobhártya, ami a külső hallójáratot választja el a dobüregtől, amint pedig a fülkürt köt össze a garattal. A fülkürtnek köszönhetően egyenlítődik ki a nyomás. A belsőfülben találhatóak a hallósejtek, melyek feladata a hangingerek ingerületté történő átalakítása. Ezeket az idegsejtek továbbítják az ingerületet az agykéreg hallóközpontja felé.
Ahogy említettük, az Eustach-kürt köti össze a dobüreget az orrgarattal, ami biztosítja a fül szellőzését. Amennyiben ez a kürt nyálkahártyájának a duzzadása miatt már nem lehetséges, akkor nem működik a nyomáskiegyenlítés sem. Középfülgyulladás esetén is gyakori a füldugulás, ami akár a gyulladás enyhülése után is megmaradhat.
A fülfájás lehet tartós vagy rohamszerűen jelentkező, és további fájdalommal társulhat, ami lehet többek között szúró, tompa vagy égő. Ezeken kívül jelentkezhet még viszketés, nyomásérzet, hallási zavarok, szédülés, láz, bizonyos esetekben pedig akár vér vagy genny is távozhat a hallójáratból.
A jelentkező panaszok különböző betegségekre utalhatnak. Ha például csak az egyik fülünk fáj, akkor lehet, hogy középfülgyulladásunk van, de egyes agyidegek működési zavarai is okozhatnak ilyen panaszokat.
A füldugulásnak számos oka lehet. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be közelebbről.
Aki rendszeresen űz valamilyen vízi sportot, annak gyakran kerül víz a hallójárataiba, ami kellemetlen érzéssel jár, továbbá veszélyes is lehet, ugyanis könnyebben el tudnak szaporodni a gombák és baktériumok.
Főleg gyerekeknél fordul elő, hogy valamilyen idegen test kerül a fülbe. Ilyen esetben feltétlenül indokolt orvos felkeresése, aki speciális eszközökkel el tudja távolítani azt.
A füldugulás gyakori oka a zsírdugó, ami akkor alakulhat ki, ha túl sok zsírt termel a fülünk. Ezen kívül a fültisztító pálcika helytelen használata is kedvezhet a zsírdugó kialakulásának.
Hallójárat gyulladás esetén duzzanatok keletkezhetnek a fülben, melyek fülduguláshoz vezetnek. Daganatok vagy más típusú kinövések szintén okozhatják ezt.
Elsőre ártalmatlannak tűnhet, de a pattanások vagy a begyulladt szőrtüszők is súlyos fülfájást okozhatnak.
Légúti megbetegedések esetén nem ritka, hogy bedugul a fül, ami a kialakuló duzzanatra vezethető vissza. A keletkező nyomás csak rövid ideig tart, és ásítással, nyeléssel vagy rágógumizással enyhíthető.
Ha kórokozók jutnak be a hallójáratba, akkor azok gyulladásokhoz vezethetnek, melyek füldugulással és fájdalommal járnak.
Amennyiben nem tud átszellőzni a fül, mert a kürt egy gyulladás következtében duzzadt, akkor savós középfülgyulladás alakulhat ki, ami szúró fájdalommal jár. Egyes esetekben akár szakadás is keletkezhet a dobhártyán.
A légnyomás gyors megváltozása szintén eredményezhet füldugulást és fülfájást.
A legtöbb esetben, akkor sugároz ki a fogfájás a fülbe, ha valamelyik bölcsesség- vagy őrlőfoggal van probléma, esetleg be van gyulladva a foggyökér. Ez azzal magyarázható, hogy az orrmelléküregek, a fülek, az állkapocs és a garat kapcsolatban állnak egymással, így egy orrmelléküreggyulladás akár ráhúzódhat a középfülre is, de kialakulhat egy gyulladt mandulák okozta füldugulás is.
Mikor menjünk orvoshoz?
Akkor ajánlott orvosi segítséget kérni, ha a fájdalom több mint egy hete fennáll, esetleg sorra visszatér, illetve abban az esetben, ha láz, hányás, fejfájás, szédülés, torokfájás vagy duzzanatok társulnak hozzá. Amennyiben hirtelen elmúlik a fájdalom, akkor szintén keressünk fel egy orvost, ugyanis ez a dobhártya károsodására utalhat.
Az orvos felveszi az anamnézist, majd megnézi a torkunkat, áttapogatja a nyirokcsomókat, esetleg egy orrtükrözést végez. Egyes esetekben képalkotó vizsgálatok is szükségessé válhatnak. A hallásvizsgálat, illetve a vérvétel és a fülváladék vizsgálata is szóba jöhet.
Szerencsére számos házi praktika létezik, ami enyhülést hozhat – elsősorban akkor, ha ártalmatlan oka van a füldugulásnak.
A meleg borogatás fellazítja a nyákot, így enyhíthetve a fájdalmon.
Enyhe dugulás esetén ezek a módszerek szintén enyhülést hozhatnak. Állkapcsunk mozgatása következtében nyitva marad a fülkürt, egy idő után pedig egy pattogó hang jelzi, hogy elmúlt a dugulás.
Ennek a módszernek a lényege, hogy az orrunkat befogva a szánkon át veszünk mély levegőt, felfújjuk az orcánkat, végül az orrunkon keresztül fújjuk ki a levegőt. A nyomás hatására kidugulhat a fülünk. Ez a módszer különösen jól megakadályozza a dugulást repülőgép leszállásakor.
Ezek a lámpák az általuk kisugárzott melegnek köszönhetik gyógyító hatásukat. Fontos azonban megemlíteni, hogy gyulladás esetén ne alkalmazzuk őket, továbbá ne tegyük 50 cm-nél közelebb a fülhöz.
A fülcseppek enyhíthetik a fájdalmat, gyulladást és viszketést, továbbá eltávolítják a fülzsírt. Fülcseppeket azonban csak akkor alkalmazzunk, ha szakorvos megállapította a dobhártya épségét.
Ezeknek az olajoknak antibiotikus és antiszeptikus hatásuk van, továbbá a gyulladást is csökkentik. A teafa-, az eukaliptusz- és a mentaolaj a leghatásosabbak. Ezeket csepegtessük forró vízbe, majd helyezzük a tálat az orrunk közelébe, és lélegezzük be a gőzt.
Szintén hatékony, ha egy evőkanál kamillát adunk 2 liter forró vízhez, majd kb. 10 percig a gőz felett tartjuk a fülünket. A kamilla hatására feloldódik a száraz zsír.
Ez a módszer csökkenti a fülben és az orrban található váladék mennyiségét. Ehhez tegyünk sót némi vízhez, keverjük el, majd pár másodpercig gargalizáljunk vele.
Ha fájdalommal is jár a füldugulás, akkor szedhetünk vény nélküli fájdalomcsillapítókat, például ibuprofén tartalmú készítményeket. Ezeken kívül a nyálkahártyalohasztók is hatékonyak, hiszen a duzzanat csökkentésével a nyomás is enyhül.
Aki hajlamos a fülproblémákra, helyezzen nagy hangsúlyt a megelőzésre: mindenáron kerülje a víz bejutását a fülbe, és már a nátha első jeleinél lazán dugja be a fülét vattával, ezáltal melegen tartja a fülkürt nyálkahártyáját. Szintén lényeges, hogy felső légúti megbetegedések esetén használjunk orrspray-t. Orrfújás során ne pumpáljuk az orrunkat, ellenkező esetben a baktériumokat és vírusokat, illetve a gennyes váladékot bejuttathatjuk a dobüregbe.
Füldugulás esetén az orvos fülmosással enyhíthet a panaszokon, de gyógyszeres kezelést is ajánlhat. A fülmosás fájdalommentes, és egy speciálisan kialakított eszközzel történik, amivel vizet fecskendeznek a fülbe.
A füldugulás igencsak kellemetlen, de a legtöbb esetben ártalmatlan, és egy pár nap elteltével elmúlik. Számos olyan házi praktika létezik, melyek gyorsíthatnak a gyógyulási folyamaton, de ezek alkalmazása előtt derítsük ki, hogy mi áll a füldugulás hátterében. Ha láz vagy valamilyen más kellemetlen panasz is társul a problémánkhoz, akkor mindenféleképpen keressünk fel egy szakembert, mielőtt bármilyen otthoni gyógymódot kezdenénk alkalmazni, hiszen az orvos egy kivizsgálás után pontosan meg tudja mondani a kiváltó okot, így célzott kezelést tud javasolni.