A gyomorfájdalom okozhat szúró, éles, égető vagy görcsös panaszokat, melyekhez gyakran társul émelygés, hányás vagy hasmenés. Sok esetben teljesen ártalmatlan okai vannak a gyomorfájdalomnak, de akár komoly betegségek is állhatnak a háttérben, például gyomornyálkahártya gyulladás, gyomorfekély vagy gyomorrák.
Az ártalmatlan gyomorfájdalmat sokszor a stressz, esetleg a túlevés okozhatja. Ezeken kívül azonban még a szívinfarktus egyik velejárója is lehet. Cikkünkben közelebbről is bemutatjuk a gyomor felépítését, annak funkcióit és feladatait, továbbá a gyomorfájdalmat kiváltó okokat is közelebbről megvizsgáljuk, illetve a megelőzés különböző módjaira is kitérünk.
A gyomrunk a hasi terület felső részén enyhén balra helyezkedik el. Formája és mérete egyénileg változó, és függ annak telítettségétől, a testhelyzettől és az életkortól. Mérsékelt telítettség esetén 20-30 centiméter hosszú, és 1,2-1,6 litert képes befogadni.
Felépítését tekintve több részre tagolható. A gyomorszáj ott található, ahol a nyelőcső találkozik a gyomorral, ezt pedig a gyomorfenék, majd a gyomor követi. Utóbbi után egy átmenet van a vékonybélhez (gyomorkapu vagy pylorus), aminek a kezdete a gyomor legmélyebb pontja is egyben. Álló helyzetben ez a köldök alatt található.
A gyomor nyálkahártyája az emésztőrendszer többi részhez képest vastag, befedi a teljes gyomrot, és számos mirigyet tartalmaz. Erős izomrétegek képezik a gyomorfalat, melyek hullámszerű mozgásokat generálnak, amivel összekeverik a gyomortartalmat, majd elszállítják azt a vékonybélbe.
A gyomor fő feladata az étel időszakos elraktározása, amit később kis mennyiségekben tovább juttat a bélbe. A könnyen emészthető ételek, például a zöldség és a gyümölcs kb. 1-2 óra után kerülnek a bélbe, míg a nehezen emészthető, zsíros ételek 5-8 órát időznek a gyomorban. Ezen kívül a gyomor baktériumokat is képes elpusztítani. Ebből a célból a fedősejtek sósavat termelnek a gyomorfalban, aminek köszönhetően a pH-érték 2-3-ra csökken, ami gátolja a baktériumok szaporodását. Kivételt képez azonban a Helicobacter pylori, ami savas környezetben is képes szaporodni. Annak érdekében, hogy a sósav ne károsítsa a gyomrot, a melléksejtek nyákot termelnek, így megvédve a gyomrot.
Bizonyos esetekben a fájdalom hirtelen jelentkezik, változó mértékű, és kisugározhat testünk más területeire is. A kiváltó okok nagyon különbözőek lehetnek: a puffadástól és gyomorrontástól egészen a stresszig, kiegészülve az emésztési zavarokkal. Ebből kifolyólag a kezelés is változatos, hiszen a gyógyszerek mellett gyógynövénykivonatok alkalmazása is szóba jöhet.
Gyomorégés során égető, szúró fájdalom jelentkezik, ami a has felső részéről indul egészen a nyakig. Fekvés, előre hajlás és fizikai terhelés esetén súlyosbodik, és akár annyira fel is erősödhet, hogy az érintettek úgy érzik, nem kapnak levegőt. Gyakran böfögés és telítettségérzet is társul hozzá. A gyomorégés legjobb ellenszere, ha az érintettek változtatnak az étkezési szokásaikon, több fehérjét fogyasztanak, és kerülik a fűszeres ételeket. A gyomorégést nagyon gyakran reflux okozza, ami azt jelenti, hogy a gyomortartalom a gyomorszájon keresztül visszaáramlik a nyelőcsőbe. A gyógyszeres kezelés abban az esetben válik szükségessé, ha a nyelőcső nyálkahártyája gyulladt.
A gyomorhurut nem csak gyomorfájdalommal jár, hiszen étvágytalanság, émelygés és hányás is társulhat hozzá. A kiváltó okok, illetve anyagok közé sorolandó az alkohol, gyógyszerek, stressz és a Helicobacter pylorival történő fertőzés. Gyomorhurut esetén diéta javasolt, illetve tej és tejes ételek fogyasztása, a gyomorsav közömbösítésére pedig savlekötők szedhetők. Amennyiben ezek a tünetek ismételten jelentkeznek, és Helicobacter pylori fertőzés igazolható, annak kezelése szükséges.
Az érintettek égető érzést és nyomást éreznek a felső hasban, ami gyakran étkezés után jelentkezik. Az étvágytalanság, teltségérzet, hányás és súlyvesztés a további tünetei. Ebben az esetben is az étrend megváltoztatása és gyógyszeres kezelés segíthet. Természetesen ilyenkor is részletes kivizsgálás szükséges, aminek része a gyomortükrözés és a talált leletnek megfelelő kezelés.
Emésztési zavarok, gyomortáji égés, hányás, hányinger és gyomorfájdalom – többek között ezek a tünetei a gyomorráknak. Mivel ezek a panaszok más betegségek esetén is gyakoriak, a legtöbben eleinte nem gyanakodnak rákra. A legkisebb gyanú esetén is elengedhetetlen a gyomortükrözés elvégzése, és ennek során a gyomornyálkahártyából biopsziás minta vétele szövettani vizsgálatra. A kezelés legfontosabb része a tumor műtéti eltávolítása, de szükséges kemoterápia és/vagy a sugárkezelés is.
A gyomorfájdalom hátterében számos ok állhat: szervi problémák, helytelen étkezés, nem megfelelő életvitel. A legelterjedtebb okok, melyek ilyen panaszokat válthatnak ki, az epekő, a reflux, különféle bakteriális fertőzések, gyomorinfluenza, fekély vagy a gyomor beidegződésének problémái. Az étkezéssel kapcsolatos gyomorfájdalmat gyakran okozza a helytelen étkezés vagy a túlevés. Már a gyomorfal túlzott kitágulása is kiválthat gyomorfájdalmat, de számos olyan élelmiszer is létezik, amik irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját, ilyen panaszokat okozva.
A túl sok zsíros vagy csípős étel irritálja a gyomor nyálkahártyáját, beindítja a savtermelést, így az érzékeny gyomrúak panaszokkal reagálhatnak. Ezeken kívül az alkohol, a dohányzás, a kávé, a hagyma, a citrusfélék, a szénsavas üdítők, a bab, a káposzta és a gyors evés is okozhatnak gyomorfájdalmat. Az ételintoleranciában szenvedők szintén tapasztalhatnak ilyen tüneteket, amennyiben olyan élelmiszert fogyasztanak, amire érzékenyen reagál a gyomruk.
Különböző pszichés okok, például a stressz, szintén rossz hatással vannak a gyomrunkra. Az ilyen mentális problémák esetén azonban gyomorégés, hasmenés és hányinger is jelentkezhet. Súlyos esetben a krónikus stressztől gyomorfekély is kialakulhat.
A gyakori gyomorfájdalom súlyosabb betegségekre is utalhat, például Crohn betegségre, irritabilis bél szindrómára (IBS), daganatra vagy refluxra. Utóbbi esetén a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe, aminek következtében az érintettek égető érzést tapasztalnak a szegycsont mögött. Ennek kezelése diétával, az életvitel megváltoztatásával és gyógyszerekkel lehetséges. Gyomorrák esetében eleinte olyan tünetek jelentkeznek, mint egy fekélynél, de a véres hányás is gyomorrákra utalhat.
Az IBS-t, azaz az irritabilis bél szindrómát a bélrendszer működési zavara okozza. A kezelésben nagy jelentősége van a normális bélflóra helyreállításának probiotikumok alkalmazásával. Tüneti kezelésre görcsoldók, fájdalomcsillapítók és anti-szerotonin hatású készítmények adása javasolt. Az érintetteknek természetesen az étkezésükre is oda kell figyelniük, amihez a legtöbb esetben a FODMAP-diétát ajánlják. A diéta lényege, hogy kevés fermentálható (F) oligoszacharidot (O), diszacharidot (D), monoszacharidot (M) és poliszacharidot (P) tartalmaz.
Amennyiben ritkán jelentkezik a gyomorfájdalom, és azt esetleg hozzá tudjuk rendelni egy élelmiszerhez, akkor nem szükséges felkeresnünk egy orvost. Ha azonban sokáig tart, folyamatos, esetleg visszatérő a fájdalom, akkor kérjünk orvosi segítséget. Szintén igaz ez, ha rövid ideig tapasztaljuk ezt a panaszt, azonban rendkívül hevesen, illetve abban az esetben is menjünk szakemberhez, ha további tünetek is jelentkeznek, vagy egyáltalán nem tudjuk megmagyarázni a gyomorfájdalom okát. Különösen indokolt a vizsgálat 40 éves kor felett.
Az anamnézist a fizikális vizsgálat követi, amely során az orvos áttapogatja a hasunkat. Ezt követően több olyan képalkotó vizsgálat létezik, amelyek segíthetnek a szakembernek a diagnózis felállításában. A gyomortükrözés szintén szóba jöhet, hiszen ezzel fény derülhet az estleges daganatok vagy fekélyek jelenlétére, ahogy a gyomornyálkahártya gyulladására is. A vér, a vizelet és a széklet vizsgálata is hasznos információkat nyújthat.
Ártalmatlan gyomorfájdalom esetén számos házi praktika létezik, ami segíthet enyhíteni a panaszokon. A meleg például képes csökkenteni a görcsök és a fájdalom súlyosságán. Ehhez használhatunk melegítő párnát vagy melegvizes palackot. A kamillás borogatás is segíthet, ugyanis fájdalomcsillapító, görcsoldó és lazító hatása van. A kamillás meleg vízbe áztatott rongyot tegyük a hasunkra, és hagyjuk rajta 20-30 percig, majd további fél órát pihenjünk. Ezt a kezelést naponta kétszer alkalmazhatjuk.
A gyógynövények és gyógyteák is enyhíthetik a panaszokat. Erre a célra a kamilla, a kömény, a menta, a citromfű, az édeskömény és a gyömbér az ajánlott.
Gyomorfájdalmak esetén az étkezésünkre is figyelnünk kell: kerüljük a zsíros és csípős ételeket, a méz, a kenyér, a gyömbér, a lenmag fogyasztása ellenben ajánlott. A mézben olyan hatóanyagok vannak, melyek támogatják a gyomor nyálkahártyáját. A kenyér abban az esetben jó választás, ha gyomorsav okozza a panaszokat, hiszen képes felszívni azt. Azonban ez a friss kenyérre nem igaz. A gyömbér semlegesíti a savat, illetve csökkenti az émelygést. A lenmag pedig a gyulladásokon képes enyhíteni. Ehhez főzzünk meg egy evőkanál lenmagot 250 ml vízben, majd ezt a nap folyamán apránként fogyasszuk el.
A káros szenvedélyekről szintén ajánlott lemondanunk, azaz kerüljük a dohányzást és az alkoholt. A stresszt is csökkentsük, alkalmazzunk lazítási technikákat, illetve iktassuk be a hétköznapjainkba a mozgást.
A gyomorfájdalom hátterében számos ok állhat, ezért annyira fontos, hogy amennyiben hosszabb ideig gyötör minket, akkor keressünk fel egy orvost. Ha valamilyen ártalmatlan kiváltó októl érezzük magunkat rosszul, például túlevéstől, akkor próbálkozhatunk házi praktikákkal, illetve az étkezésünk és életvitelünk megváltoztatásával. A káros szenvedélyekről való leszokás és a rendszeres mozgás szintén sokat enyhíthetnek a panaszok gyakoriságán. Arról természetesen ne feledkezzünk meg, hogy a házi gyógymódok nem képesek csodát tenni, ezért ha nem javul a helyzet vagy folyamatosan kiújulnak a panaszok, keressünk fel egy orvost.