A kellemetlenséget jelentő probléma okai sokfélék lehetnek. Akár betegség, hormonális változás vagy gyógyszerek mellékhatása is állhat az éjszakai izzadás hátterében, de a stressz is verejtékezést okozhat, ezért a problémát mihamarabb kezelni kell.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk ezeket a kiváltó tényezőket, majd sorra vesszük, mi mindent tehetünk az éjszakai verejtékezés ellen. Szót ejtünk arról, hogy mikor ajánlott orvoshoz fordulni – főleg, ha az éjszakai izzadást más panaszok is kísérik.
Lássuk, milyen tényezők válthatják ki leggyakrabban a pihentető alvás mennyiségét és minőségét is hátrányosan érintő jelenséget.
Szinte mindenki tapasztalhatta már, hogy feszült helyzetben verejtékezni kezd. Szorongás következtében a verejtékmirigyek éjszaka is működésbe léphetnek, ami erős izzadáshoz vezethet. A szívverés éjszaka is felgyorsulhat, illetve adrenalin szabadulhat fel a szervezetben, és emiatt izzadunk. A stresszes időszakokban jelentkező rémálmok ráadásul ugyancsak fokozott izzadást eredményezhetnek.
Érdekesség, hogy feszültség hatására főleg az apokrin – tehát a nagyobb és a kellemetlen szagért felelős baktériumok szaporodásához kedvező összetételű váladékot termelő – verejtékmirigyek lépnek működésbe, elsősorban a hónalj és az ágyék területén. A stressz miatti izzadás ugyanakkor az arcon vagy a tenyéren is megjelenhet.
Fertőző betegségnek is lehet kísérőtünete az éjszakai verejtékezés, főleg a magas láz miatt, ami gyakran járhat fokozott izzadással. A covid éjszakai izzadással kapcsolatos összefüggései is közismertek: nemcsak a betegség lefolyása alatt, hanem később, az úgynevezett posztcovid szindróma részeként is jelentkezhet.
Az erős éjszakai izzadás férfiaknál és nőknél is egyaránt lehet gyógyszermellékhatás következménye. Vény nélküli lázcsillapítók, gyulladáscsökkentő céllal szedett szteroidok, hormonterápiás szerek vagy akár antidepresszánsok is előidézhetik a kellemetlenséget. Bármilyen nem kívánt mellékhatás gyanúja esetén érdemes mielőbb konzultálni a kezelőorvossal!
A ma már sajnos rendkívül gyakorinak számító pajzsmirigyproblémák is előidézhetik ezt a tünetet. Az éjszakai izzadás nőknél gyakran ennek a következménye. Mivel a pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét, túlműködése esetén „magasabb sebességfokozatba kapcsol” a testünk, ami szívdobogással, magasabb testhőmérséklettel és ennél fogva verejtékezéssel is járhat. Természetesen más tünetek is utalhatnak pajzsmirigy-túlműködésre, ilyen például egy látszólag ok nélküli hasmenés vagy súlyvesztés.
A daganatos betegségek közül több is okozhat éjszakai verejtékezést. Ilyen például a limfóma, ami főleg a nyirokcsomókat, a lépet és a csontvelőt érinti. A Hodgkin-limfómával diagnosztizáltak jelentősé része tapasztal éjszakai hőemelkedést és extrém izzadást a fáradékonyság mellett, ráadásul az alkoholfogyasztásra is érzékenyebben reagál a szervezetük. A mellékvesevelő-daganat pedig akkor is éjszakai verejtékezést, szapora szívverést és fejfájást okozó hormonális változásokkal járhat, ha jóindulatú.
A hideg, nyirkos verejtékezés alacsony vércukorszint jele lehet, ami egyébként egészséges szervezetnél szerencsére gyorsan helyreállítható, ha gyorsan eszünk valamit. Más a helyzet cukorbetegség esetén, ami állandó kezelést igényel.
Noha az éjszakai izzadás okai nőknél általában hasonlóak lehetnek, mint férfiaknál – a változókori hőhullámokat kivéve –, a pajzsmirigyproblémák mellett a cukoranyagcsere-zavarok is gyakoribbak náluk, például inzulinrezisztencia esetén. Ha figyelünk arra, hogy a vércukorszintünk ne süllyedjen 7,8 mmol/l alá lefekvéskor, megelőzhető az éjszakai verejtékezés.
Az alvási apnoe, vagyis légzéskimaradás fáradt reggeli ébredést és aluszékonyságot is okozhat a mindennapokban, hiszen alvás közbeni oxigénhiányos állapottal jár. Az éjszakai izzadás férfiaknál gyakran más apnoéra utaló tünettel, például horkolással jár együtt. Ilyenkor ajánlott orvoshoz fordulni, mert kezelhető problémáról van szó.
Hiába tűnhet úgy, hogy egy pohár bor segít könnyebben elaludni, valójában csak az álomba merülés folyamatát gyorsíthatja fel, de közben rontja az alvás minőségét. Éppen ezért lefekvés előtti alkoholfogyasztás esetén nyugtalanabb alvásra és több éjszakai felébredésre számíthatunk. A fokozott éjszakai verejtékezés az alkoholbetegség egyik leggyakoribb tünete.
A savas refluxnak a gyomorégésen kívül olyan – első hallásra talán meglepő – tünetei is vannak, mint a mellkas izzadás éjszaka. A betegség kezelésével szerencsére könnyen csillapítható ez is. Az éjszakai panaszok kiküszöbölhetőek, ha naponta többször kisebb adagokat eszünk a nap során, és kerüljük a lefekvés előtti táplálkozás. A zsíros, rántott, olajban sütött vagy paradicsom alapú ételek is súlyosbíthatják a tüneteket. Amennyiben rendszeres gyomorégésről van szó, célszerű orvoshoz fordulni.
Amennyiben a fokozott izzadás nemcsak éjszaka jelentkezik, előfordulhat, hogy hiperhidrózisról van szó. Ilyenkor nem mutatható ki olyan a fentiekben ismertetett ok, ami fokozott verejték képződéshez vezetne. A hiperhidrózisos betegek verejtékmirigyei az egészségesek átlagos verejték mennyiségének az ötszörösét termelik. Ennek a kórképnek az oka nem ismert.
Amennyiben hormonális ok áll az éjszakai izzadás hátterében, a hőmérsékleti komfortérzetért tett erőfeszítések csupán tüneti kezelést jelentenek. Nőknél a menopauza vagy a szülés miatti hormonális változások idézhetnek elő ilyen panaszt, míg férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint.
Az izzadás éjszaka is éppolyan természetes, ha túl meleg van, mint nappal. A télen túlfűtött, nyáron pedig nem eléggé lehűtött hálószoba az éjszakai verejtékezés leggyakoribb nem szervi oka.
Néhány egyszerű lépéssel máris sokat tehetünk az éjszakai izzadás megelőzéséért vagy kezeléséért.
Este meditáljunk, olvassunk vagy kapcsolódjunk ki a negatív, szorongást keltő gondolataink elterelése érdekében. Jó, ha lefekvés előtt 1-2 órával már kerüljük a digitális eszközök használatát, hiszen a képernyők által kibocsátott fény megnehezíti az alvást, ráadásul a különböző impulzusok szintén stresszt okozhatnak, és ronthatják az alvásminőséget. A gyógyszertárakban kapható, alvást segítő készítmények is hozzájárulhatnak a nyugodt pihenéshez. Igyekezzünk a stresszt kiváltó okokat megkeresni és tenni ellenük, hogy a napjaink a lehető legkisebb feszültséggel és szorongással járjanak!
Érdemes 18-20°C közötti hőmérsékletet beállítani a hálószobában. A legfontosabb, hogy semmiképp ne túlfűtött szobában aludjunk. Kényelmes matraccal és ágyneműkkel is sokat tehetünk a pihentető alvásért. A fényviszonyok is rengeteget számítanak: sötétítsünk be a komfortérzetünknek megfelelően, akár teljesen, hogy az alvás valóban zavartalan legyen!
Felnőtt nők esetében átlagosan 2 liter, férfiak számára pedig 2,5 liter az ajánlott napi folyadékbevitel mennyisége, ám ez többek között testtömegtől, testösszetételtől és fizikai aktivitástól is függ. A megfelelő folyadékbevitel hozzájárul a folyadékháztartási problémák elkerüléséhez, amelyeknek oka és következménye is lehet a fokozott verejtékezés.
Ezek az anyagok akadályozzák a nyugodt pihenést és a szervezetünk regenerálódását. Koffeint a lefekvés tervezett időpontja előtt már 5-6 órával sem érdemes fogyasztani, az alkoholbevitelt pedig összességében ajánlott minél csekélyebbre csökkenteni.
A dohánytermékekben található nikotin, kátrány és a többi káros anyag rendkívüli módon gátolja a pihentető éjszakai alvást. Emellett ráadásul szinte mindenfajta szerfüggőség okozhat éjszakai verejtékezést, így ajánlott minél előbb leszokni – akár szakember segítségével.
Az éjszakai izzadás gyakori probléma. Mindenképpen figyelni kell erre a tünetre, mert többek között fertőző betegségek, pajzsmirigy-túlműködés, alacsony vércukorszint, alvási apnoé vagy refluxbetegség is állhat a hátterében. A lehetséges hormonális okok közé tartozik nőknél a menopauza vagy a szülés miatti hormonális változás, férfiaknál pedig az alacsony tesztoszteronszint. A stressz miatti éjszakai verejtékezés is gyakori, mert a szívverés éjszaka is felgyorsulhat, illetve adrenalin szabadulhat fel a szervezetben, és emiatt izzadunk. Gyógyszermellékhatásként is jelentkezhet éjszakai izzadás.
A probléma ellen főleg a stressz csökkentésével, a pihenéshez ideális környezet megteremtésével, megfelelő folyadékfogyasztással, valamint az alkohol, a koffein és a dohányzás elkerülésével tehetünk. Érdemes orvoshoz fordulni, ha rendszeres éjszakai izzadásról van szó, esetleg más tünetek is megjelennek mellette.