A melatonin egy olyan hormon, amely kulcsszerepet játszik az alvás szabályozásában és a biológiai óra működésében. A test által termelt melatonin mennyisége külső tényezők hatására csökkenhet, ami alvászavarokhoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet.
Ebben a cikkben bemutatjuk, mi a melatonin szerepe – hogyan járul hozzá az alvás minőségének javítása mellett például az immunrendszer, az emésztés, az anyagcsere, az agyi funkciók működéséhez, illetve miért keresik azok, akik természetes altatók, alvásjavító szerek, stresszoldó módszerek után néznek –, milyen enyhébb vagy súlyosabb tünetek árulkodhatnak a hiányáról, hogyan pótolható, és a pótlásának milyen hatásai lehetnek a szervezetre.
A melatonin a szervezetben egy természetes hormon, amely az alvási ciklus szabályozásában játszik kulcsszerepet. Az agy tobozmirigye termeli, különösen sötétség hatására, így segít irányítani a circadián ritmust, azaz a biológiai órát. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a szervezet felismerje a nappal és az éjszaka váltakozását, és megfelelően alkalmazkodjon hozzá.
Normál esetben a test elegendő melatonint állít elő, azonban bizonyos tényezők – például stressz, időzóna-váltás, éjszakai műszak vagy kék fény (képernyők használata) – csökkenthetik a szintjét, ami alvászavarokat okozhat.
A melatonin antioxidánsként is működik, vagyis segít megvédeni a sejteket az oxidatív károsodástól, így hozzájárul az immunrendszer támogatásához és az öregedési folyamatok lassításához. Egyes tanulmányok szerint gyulladáscsökkentő és idegvédő hatása is lehet. Kiegészítő formájában elérhető, de hosszú távú használata nem ajánlott orvosi konzultáció nélkül.
A stresszoldó melatonin egy természetes hormon, amely számos élettani folyamatban kulcsszerepet játszik. Bár leginkább az alvásszabályozás kapcsán ismert, hatása ennél sokkal szerteágazóbb. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen szerepet tölt be a szervezetben, és milyen előnyökkel járhat a megfelelő szintje, illetve a szükség esetén történő pótlása.
A melatonin nélkülözhetetlen az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában. A szervezet a sötétedés hatására termeli, így biztosítva a megfelelő alvási rutin kialakítását. Nem véletlenül nevezik „alváshormonnak” vagy természetes alvássegítőnek, hiszen hiánya alvászavarokat, fáradtságot és mentális kimerültséget okozhat. Sokan egyenesen az alvás biohackelésének nevezik a tudatos melatonin pótlást, a melatonin-termelés fokozását.
Az egészséges alvás pedig alapvető a testi és lelki regenerációhoz:
A melatonin közvetlen kapcsolatban áll az immunrendszer működésével, elősegíti az immunsejtek növekedését és aktivitását. Egyes kutatások szerint antioxidáns tulajdonságokkal is bír, amelyek segítenek a szervezetnek a különböző fertőzésekkel és betegségekkel szembeni védekezésben.
A napfény és melatonin kapcsolatának zavara az év jelentős részében hangulatromlást okozhat. A téli időszakban sokan tapasztalnak szezonális depressziót (SAD – Seasonal Affective Disorder), amelyet a napfény csökkenése és a melatoninszint változása is befolyásolhat. Egyes esetekben a megfelelő melatoninbevitel enyhítheti a tüneteket, javíthatja a hangulatot és csökkentheti a fáradtságérzetet. A melatonin és szerotonin kapcsolata is gyakran áll a kutatások fókuszában, hiszen a szerotonin nevű „boldogsághormon”, ami tulajdonképpen egy ingerület átvivő anyag, ennek az alváshormonnak az előanyaga.
Kevesen tudják, de a melatonin a bélrendszerben is megtalálható, és hozzájárul az egészséges emésztéshez.
A kutatások szerint az alacsony melatoninszint és a fokozott étvágy között kapcsolat állhat fenn. A melatonin hormon szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában, és egyes melatonin kutatások szerint hiánya növelheti az elhízás kockázatát.
A melatonin antioxidáns hatásai miatt védi az agyat a sejtkárosodástól, és szerepet játszhat az olyan neurodegeneratív betegségek megelőzésében, mint az Alzheimer-kór. A megfelelő melatoninszint hozzájárulhat a memória megőrzéséhez és a kognitív képességek fenntartásához.
Melatonin, mint stresszoldó
Mivel a melatonin hatása, hogy elősegíti az alvást, ezáltal közvetetten csökkenti a stressz és a szorongás szintjét is. A jobb alvás segít az érzelmi stabilitás fenntartásában és a mindennapi feszültségek kezelésében. Emiatt a melatonin tinédzsereknek különösen hasznos lehet.
A melatonin vény nélküli szerekkel történő pótlása különösen előnyös lehet olyan helyzetekben, amikor az alvásritmus felborul, például:
A melatoninhiány egy olyan állapot, amely különböző élethelyzetekben és egészségügyi problémák következtében alakulhat ki, és jelentős hatással lehet az alvásminőségre, valamint az általános jólétre. A melatoninszint természetes módon csökken az életkor előrehaladtával, de egyes betegségek – például demencia, rák vagy 2-es típusú cukorbetegség – szintén hozzájárulhatnak a hiányhoz. A nem megfelelő alvási körülmények, például az éjszakai fényterhelés, a késő estig tartó képernyőhasználat vagy a rendszertelen alvási szokások is megzavarhatják a melatonin természetes termelődését. Emellett a jetlag, a váltott műszakban végzett munka, valamint a koffein- és alkoholfogyasztás is negatívan befolyásolhatja a hormonszintet, amelyet melatonin alternatívákkal hatékonyan helyre lehet állítani.
A melatoninhiány tünetei közé tartozik az inszomnia, a nyugtalan vagy gyakori megszakításokkal tarkított alvás, a hangulatingadozás, a depresszió és akár a súlynövekedés is. Ha ezek a problémák tartósan fennállnak, érdemes lehet odafigyelni a melatonin pótlására, különösen idősebb korban vagy folyamatosan változó alvási körülmények között. A pótlás indokolt lehet azok számára is, akik rendszeresen utaznak időzónák között, éjszakai műszakban dolgoznak, vagy egészségügyi állapotuk miatt csökkent melatonintermeléssel küzdenek.
A melatonin természetes módon vagy táplálékkiegészítők segítségével is beépíthető az étrendünkbe.
A melatoninban gazdag ételek is hozzájárulhatnak az alvás-ébrenlét ciklus helyreállításához. A melatonin természetes forrásai például:
A melatonin étrend-kiegészítő formájában is pótolható, különösen alvászavar esetén.
A BENU patikákban különböző melatonin-alapú készítmények érhetők el:
A melatonin mellékhatásai ritkán fordulnak elő, és csak kevés ember tapasztalja őket, a tünetek pedig lehetnek enyhék és átmenetiek is. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a napközbeni álmosság vagy fáradtság, amely csökkentheti a koncentrációt és a reakcióidőt. Egyesek fejfájásra, gyomorfájásra vagy hányingerre panaszkodhatnak. Szédülés, ingerlékenység, nyugtalanság és szájszárazság is előfordulhat. Ritkább esetekben a bőr kiszáradása, viszketés, kar- és lábfájdalom jelentkezhet. Néhány ember furcsa álmokat tapasztalhat, míg mások éjszakai izzadást és nyugtalanságot észlelhetnek. Ezek a mellékhatások általában enyhék és idővel megszűnnek.
Bizonyos esetekben a melatonin ellenjavallt. Például melatonin-alapú készítmények szedése várandósoknak nem javasolt, csakúgy, mint rendszeresen vérhígítót, vérnyomáscsökkentőt, fogamzásgátlót, antidepresszánst, valamint cukorbetegség, epilepszia vagy autoimmun betegség elleni gyógyszert szedőknek. A melatonin időseknek is biztonsággal adható, ha tekintettel vagyunk mindezekre. A melatonin és más gyógyszerek kölcsönhatásának elemzéséhez orvos vagy gyógyszerész szakvéleménye szükséges.
A melatonin egy hormon, amelyet az agyban található tobozmirigy termel, és elsősorban az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős. Sötétedéskor termelődése fokozódik, segítve az elalvást, míg nappali fény hatására csökken. Hiánya alvászavarokat okozhat, például nehéz elalvást, gyakori éjszakai ébredéseket vagy felszínes alvást. Emellett fáradtság, koncentrációs nehézségek és ingerlékenység is kialakulhat. A melatonin pótlása történhet természetes módon, például rendszeres alvási szokásokkal, a képernyőfény kerülésével este vagy melatoninban gazdag ételek – például cseresznye, dió és banán – fogyasztásával. Praktikus étrendkiegészítők formájában is elérhető, de melatonin vásárlás előtt érdemes tájékozódni ezekről!