A mellkasi fájdalmat többféle jelzővel szokták illetni: éles, szúró, nyomó vagy épp hasító. Annak ellenére, hogy elsőre ijesztőnek tűnhet, nem kell azonnal pánikba esnünk, hiszen a mellkasi fájdalom nem minden esetben a szívinfarktus vagy valamilyen más szívprobléma tünete.
A mellkasi fájdalmat okozhatják más belső szervek is, ennek ellenére ajánlott odafigyelni rá, hiszen az ártalmatlan mellkasi fájdalmakat nem mindig lehet megkülönböztetni az akár életveszélyes betegségek okozta kellemetlen érzéstől. Cikkünkben közelebbről is bemutatjuk, hogy milyen típusú mellkasi fájdalmak léteznek, ezeknek mik a jellemzői, továbbá a kiváltó okokat is sorra vesszük, ahogy azt is, milyen esetben érdemes mielőbb orvoshoz fordulnunk.
A mellkasunkban hirtelen fellépő éles, szúró vagy nyomó érzésnek gyakran teljesen ártalmatlan magyarázata van, de egyes esetekben akár súlyosabb ok is állhat a háttérben – mint például szívinfarktus.
Az orvosok a szegycsont, a bordák, illetve a gerinc által körbevett területet nevezik mellkasnak. A bordák olyan létfontosságú szerveket védenek, mint a szív és a tüdő. A nyelőcső a mellkas közepén található, és a gyomorban ér véget. Belégzéskor izmok teszik lehetővé a mellkas kitágulását.
Még egy tapasztalt orvosnak sem könnyű feladat megtalálni a mellkasi fájdalmat kiváltó okot, hiszen minden ember másképp éli meg és kommunikálja a panaszait. Mivel ennek a fájdalomnak számos előidézője lehet, mindig legyünk nagyon óvatosak, ha nem megszokott és előzmény nélkül jelentkező fájdalmat tapasztalunk.
Erre a típusú mellkasi fájdalomra az égető, csavaró, szorító érzés és a légszomj a jellemző, melyet gyakran kísér hideg verejtékezés, szédülés és gyengeségérzet, ami több percig is eltarthat. Tipikus esetben fizikai terhelés hatására erősödik, esetleg váltakozhat az intenzitása. A fájdalmat a szegycsont mögött, illetve a jobb- vagy a baloldalon érzik az érintettek, de további területekre is kisugározhat: például a bal karba, a felhasba, a nyakba, a vállba, az alsó állkapocsba és a lapockák közé. Ritka estben azonban a jobb karban is érezhető fájdalom.
Amennyiben szív eredetű a mellkasi fájdalom, akkor ennek hátterében többek közt olyan betegségek állhatnak, mint a koszorúérgörcs, a szívinfarktus, az aortabillentyű szűkület, az aortadisszekció, az érelmeszesedés vagy a szívburokgyulladás.
Mivel nagyon nehéz megállapítani, hogy mi okozza a mellkasi fájdalmat, inkább menjünk biztosra, és keressünk fel egy orvost, aki különböző vizsgálatokkal (EKG, labor stb.) meg tudja állapítani, hogy mi áll pontosan a háttérben. Minél előbb keresünk fel egy szakembert, annál nagyobb annak az esélye, hogy elkerülünk egy életveszélyes helyzetet, továbbá a gyógyulási folyamatot is jelentősen lerövidíthetjük, ha időben megtaláljuk a fájdalmat kiváltó okot.
Abban az esetben, ha nagyon erős, nem szűnő a mellkasi fájdalom, a legcélszerűbb azonnal mentőt hívni.
Más betegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat, melyek az előzőekkel ellentétben általában kevésbé intenzívek. Sokszor égető érzéssel jár, esetleg szurkáló vagy felületes. Ezek mellett az érintettek savanyú szájízre és bőrérzékenységre is panaszkodhatnak. A mellkasi fájdalom, ami akár több órán vagy napon át is kitarthat, levegővételnél, köhögéskor, egy bizonyos testtartás esetén vagy a mellkasra kifejtett nyomás következtében jelentkezik, illetve súlyosbodik, sőt mi több, nyelési problémákkal is járhat.
Szívinfarktus esetén a kiváltó ok a szív- és érrendszerben keresendő, azonban ha a fájdalom nem szív eredetű, akkor a teljes testet meg kell vizsgálni – így az emésztő-, az ideg-, a mozgás- és a légzőrendszert. Többek közt a gyomorégés, reflux betegség, a nyakat vagy a gerincet érintő elváltozások, kalcium- vagy magnézium-hiány, tüdőgyulladás, tüdőembólia vagy mellhártyagyulladás vagy akár mentális problémák is járhatnak ilyen típusú panasszal.
Fontos, hogy a nem szív eredetű betegségek kezelése miatt, illetve azért, hogy a későbbiek során ne okozzanak visszatérő panaszokat, mielőbb keressünk fel egy orvost, így nagy eséllyel elébe mehetünk annak, hogy az állapotunk súlyosbodjon.
Akkor beszélünk koszorúérgörcsről, amikor a szívnek átmeneti vérellátási zavara lép fel a koszorúerek hirtelen összehúzódása miatt. Ilyenkor az ereken nem tapasztalunk eltéréseket. Ez leginkább stresszes állapotban jelentkezik. Hasonló tüneteket és fájdalmat tapasztalunk a koszorúerek meszesedése okozta vérellátási zavaroknál is. Itt a fájdalom leggyakrabban fizikai terhelés következtében alakul ki. Kísérheti légszomj, verejtékezés, lehet szorító vagy nyomó jellegű. Ritkán a vállba vagy az állkapocsba is kisugározhat a fájdalom, aminek azonban jellemzően pár percen belül el kell múlnia.
Szívinfarktus esetén elzáródik egy koszorúér, aminek következtében nem jut vér a szívizomba, így az elhal. A fájdalom hirtelen jelentkezik, nagyon erős, általában szúró és szorító mellkasi érzésre, továbbá légszomjra panaszkodnak az érintettek. A fájdalom a legtöbb esetben kisugárzik a bal vállba, a felhasba, a hátba, a nyakba vagy az alsó állkapocsba. Ezekkel együtt verejtékezés, émelygés és halálfélelem is jelentkezik. Nők esetében azonban akár teljes más tünetek is kialakulhatnak: ők gyakran felhasi fájdalomra panaszokodnak, mely tünetek akár 20 percig is eltarthatnak.
Ebben az esetben az erek a lerakódások következtében beszűkülnek, így zavar keletkezik a vérellátásban, aminek súlyos esetben szívinfarktus lehet a következménye. Az érelmeszesedés az idősebb korosztályokat érinti elsősorban, de az egészségtelen étkezés és a kevés mozgás is növelheti az érelmeszesedés rizikóját.
A szívburokgyulladás a legtöbb esetben szúró mellkasi fájdalmat okoz, ami levegővétel vagy köhögés következtében tovább erősödik. Fekvésnél is rosszabbodnak a panaszok, főleg a bal oldalon. Mivel egy fertőzésről van szó, gyakran láz és szapora légzés is társul hozzá.
Gyomorégésnél a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe, ami erős fájdalmat okoz a szegycsont mögötti részen. Egyes esetekben ez mindössze akkor jelentkezik, ha túl sokat eszünk, míg mások sokkal gyakrabban szenvednek mellkasi fájdalomtól gyakori gyomorégés mellett, ami refluxra utalhat.
A mellhártyagyulladás szúró mellkasi fájdalommal jár, ami levegővétel vagy köhögés során tovább erősödik. Ezt láz és légszomj is kísérheti.
A 230 Hgmm-es vérnyomás szintén okozhatnak olyan panaszokat, mint a koszorúérgörcs: légszomjot, szegycsont- vagy szívfájdalmakat.
Ennél a rendkívül ritka megbetegedésnél begyulladnak a bordák porcai, ami rendkívül erős fájdalomhoz vezet, a legtöbb esetben a mellkas elülső részén. Nyomásra a fájdalom tovább fokozódik.
A mentális betegségek szintén okozhatnak mellkasi fájdalmat, leginkább koszorúérgörcs esetén fellépő tünetekhez hasonlókat. Ezen kívül légszomj, szapora szívverés és verejtékezés is gyakran jelentkezik.
Tüdőembólia esetén egy rög kerül a tüdőt ellátó egyik érbe, ami ennek következtében elzáródik. Ez hirtelen jelentkező mellkasi fájdalmat eredményez, amit légszomj és köhögés is kísérhet, és akár eszméletvesztést is okozhat.
Ha a mellhártya elszakad, akkor a keletkezett résen át levegő jut a tüdő és a mellhártya közé, ami a tüdő összeesését eredményezheti.
Az első Varizella zoster vírus okozta fertőzés következtében bárányhimlősök lesznek az érintettek. A vírus a gyógyulás után sem tűnik el a szervezetünkből, később is okozhat problémákat – a legtöbb esetben övsömört.
Az epehólyag betegségei, illetve a hasnyálmirigy gyulladása zömében felhasi fájdalommal jár, ami a mellkasba is kisugározhat.
Ahogy azt már részleteztük, a mellkasi fájdalom hátterében számos betegség állhat, okozhatják azt szív és nem szív eredetű problémák is. Előbbiek pár perc elteltével el is múlhatnak. Ettől függetlenül rendkívül fontos, hogy a mellkasi fájdalmat mindig komolyan vegyük, hiszen akár életveszélybe is sodorhat minket. Mindig tartsuk szem előtt, hogy amennyiben a szív eredetű, hirtelen jelentkező erős mellkasi fájdalom nem szűnik, illetve további panaszok is jelentkeznek, mielőbb mentőt kell hívni!
Akik például reflux következtében tapasztalnak gyakran mellkasi fájdalmat, sokkal kevésbé veszik komolyan az ilyen típusú panaszokat, annak ellenére, hogy azok bármikor utalhatnak valamilyen komolyabb problémára is. Amennyiben a fellépő fájdalom különbözik az eddigiektől, akár fajtájában, akár erősségében, esetleg olyan tünetek is társulnak hozzá, mint a légszomj, a szorongás vagy a nyomásérzet, akkor legyünk óvatosak, és mielőbb kérjünk orvosi segítséget!
Azonnal mentőt kell hívni, ha egy akut szívinfarktus jeleit tapasztaljuk, azaz erős, a bal mellkasba kisugárzó fájdalom jelentkezik, légszomjjal, szédüléssel, gyengeséggel és kékszínű ajkakkal.
Tehát alapvetően kijelenthető, hogy mellkasi fájdalom esetén orvoshoz kell fordulni, aki először felveszi az anamnézist, igyekszik beazonosítani, hogy hol érzi a beteg a fájdalmat, milyen fajtájúak ezek a fájdalmak, tartósak-e, esetleg néha elmúlnak, mozgásra, levegővételnél vagy bizonyos testtartásban súlyosbodnak-e. Ezt követen terheléses EKG-t rendel el az orvos, amivel megvizsgálja a szívet, elrendel egy mellkasröntgent, egy gyomor-, egy hörgő- és egy gyomortükrözést, továbbá a laborvizsgálatok is elengedhetetlenek a diagnózis felállításához.
Összegezve tehát elmondható, hogy a mellkasi fájdalmat mindig komolyan kell venni, hiszen laikusként nagyon nehéz megállapítani, hogy mi okozza, illetve hogy a baj szív vagy nem szív eredetű-e. Amennyiben nem keresünk fel orvost, akár életveszélybe is kerülhetünk. Ezen felül rendszeresen járjunk el szűrővizsgálatokra is, hogy a betegségek esetleges megléte mielőbb kiderüljön, így azok nagyobb eséllyel kezelhetők, illetve gyógyíthatók.