A hajhullás és a kopaszodás nem csupán esztétikai és önbizalmi kérdés, hanem akár komoly betegségre is utalhat, így érdemes kivizsgáltatni. A ritkuló, elvékonyodó haj és a visszahúzódó hajvonal nemtől és kortól függetlenül minden embert érinthet, ám tény, hogy elsősorban genetikai okok miatt a férfiaknál gyakoribb.
Cikkünkben bemutatjuk a kopaszodás tüneteit – vagyis azt, hogy mi számít kopaszodásnak –, típusait, lehetséges okait, valamint azt is, hogy milyen tippek a leghatásosabbak ellene, és milyen esetekben érdemes vele orvoshoz fordulni.
Egyénfüggő, hogy kinél a kopaszodás melyik tünetét lehet felismerni először. Ezek jelentkezhetnek külön-külön vagy akár egyszerre is.
Gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, erőtlenné és tartástalanná válása, ami a női kopaszodás egyik legjellegzetesebb tünete. Ehhez társulhat a látható hajveszteség a fésűn, hajkefén vagy hajmosás után a lefolyóban. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mennyiségileg mekkora veszteség számít rendellenesnek: általánosságban elmondható, hogy napi 80-100 szál elvesztése már kopaszodásnak számít, ráadásul ilyenkor nehezebben is nő a haj, tehát a ritkulás még látványosabb.
Az öröklött férfi kopaszodás (androgén alopécia) legjellemzőbb látható tünete a haj fejtetőn való elvékonyodása mellett a hajvonal megváltozása, visszahúzódása, illetve az egész testen jelentkező szőrveszteség. Míg a férfias típusú kopaszodás már húszéves kor előtt is elkezdődhet úgy, hogy a genetikai tényezőkön kívül bármilyen probléma állna a hátterében, addig nőknél szinte minden esetben olyan hormonális vagy egyéb egészségügyi oka van, ami kivizsgálást igényel.
A kopaszodás jelentkezhet a fejbőr egyes területein (például a halántékon vagy a fejtetőn), kerek vagy szabálytalan foltokban, valamint a választékvonal kiszélesedésében is megnyilvánulhat. Jó hír, hogy a kopaszodás visszafordítása többnyire lehetséges, ám a megfelelő kezelési mód elsősorban a hajhullás okától függ.
A kopaszodás jelei árulkodnak a lehetséges okokról. Eszerint többféle különböző típusú hajhullást különböztethetünk meg.
Az egész hajas fejbőrt érinti. Okozhatja tápanyaghiány (például elégtelen B-vitamin, A-vitamin-, vas-, réz- vagy cinkbevitel), de akár egyes betegségek kísérőtünete is lehet. Gyulladásos gócok vagy anyagcserezavarok is vezethetnek diffúz hajhulláshoz – tulajdonképpen minden olyan kórkép, ami gátolja a tápanyagok megfelelő feldolgozását és felszívódását. A rossz életmódbeli szokások, úgymint a nem kiegyensúlyozott táplálkozás, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás ugyancsak diffúz hajhullást eredményezhet, ami inkább nőknél jellemző, de férfiaknál is előfordulhat.
Az itt-ott foltokban jelentkező hajhullás oka általában az, hogy valamilyen gyulladás van a szervezetben. A diagnosztizálatlan gyulladásos gócok hosszú távon számos egészségügyi problémához vezethetnek, így mindenképpen ajánlott egy általános kivizsgálás a tünet megjelenésekor. Egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet a foltos hajhullás, többek között a kemoterápiás szereké.
A köznyelvben férfias kopaszodásnak nevezett androgén alopécia lényege, hogy a hajhagymák receptorai fokozott érzékenységet mutatnak az androgén (férfi nemi) hormonokra. A kopaszodás okai között szerepelhet tehát az androgén hormonok emelkedett szintje, vagy éppen változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése.
Fertőzéses megbetegedések vagy autoimmun betegségek nyomán alakulhat ki hegesedő hajhullás (cicatricial alopecia). A kiváltó fertőzés lehet bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű is. Veszélye, hogy a hajhagymák pusztulásával jár, így a hagyományos kopaszodás elleni kezelések nem hoznak eredményt.
A stressz a kortizolszint emelkedéséhez vezet, így gyakori vagy állandósult stresszes állapot esetén gyulladás alakulhat ki a szervezetben. Ez a hajhagymák működésére, életciklusára is kihat. Fogyókúrával vagy nem megfelelő étrenddel előidézett tápanyaghiány is okozhat olyan hormonális egyensúlyzavart, ami a kopaszodáshoz vezethet.
A kopaszodás okai között szerepelhet a fizikai vagy pszichés trauma is. A fizikai trauma olyan fejbőrt érő hatást jelent, ami árt a hajhagymáknak. Ilyenek lehetnek különböző fejfedők vagy hajviseletek. Emellett bármilyen pszichés trauma okozhat átmeneti hajhullást, ami általában magától helyrejön a hajnövekedés természetes folyamatával.
Amennyiben a fertőzés kifejezetten a fejbőrt érinti, valószínűleg a már említett hegesedő kopaszodásról beszélhetünk. Ha pedig máshol jelentkezik a szervezetben, és a hajhullás csupán kísérőtünet, akkor a felsorolásunk elején taglalt diffúz vagy foltos kopaszodásról lehet szó a gyulladásos góc megléte miatt.
A hajhullás elleni harc első és legfontosabb lépése a kiváltó ok feltérképezése. Ezután találhatjuk meg a megfelelő megoldást a kopaszodás kezelésére.
Egy általános kivizsgálás segíthet meghatározni, hogy van-e valamilyen gyulladásos góc a szervezetben. Esetenként hormonszint-ellenőrzésre is szükség lehet. Mindezen értékek tudatában már egyértelművé válik, hogy a hajhullás kísérőtünet-e.
A kopaszodás leggyakoribb okai között szerepel az elégtelen fehérjebevitel, ami fontos lenne a megfelelő hajnövekedéshez. Főleg vegetáriánus vagy vegán étrendet követőknek érdemes odafigyelniük erre, hiszen növényi forrásból nehezebb fedezni a proteinszükségletet. Napi 40-60 gramm fehérje már elegendő a hajhagymák egészségéhez. A húsokon, a halakon és a tejtermékeken kívül a tojás és a hüvelyesek is bőséges proteinforrásnak számítanak.
A mediterrán diéta ugyancsak hasznos a fejbőr és a haj egészségének szempontjából, hiszen a teljes értékű gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök rosttartalma elősegíti a tápanyagok felszívódását, az olívaolaj és az omega-3 zsírsavak pedig – számos egészségügyi előnyük mellett – hozzájárulnak a haj, a bőr és a köröm épségéhez.
Noha a kiegyensúlyozott táplálkozás előnyeit semmi sem helyettesítheti, olykor felmerülhet az étrendkiegészítők szedésének szükségessége. A multivitamin készítmények rendkívül praktikusak, de akár kifejezetten a haj és a fejbőr egészségét célzó terméket is választhatunk. Kiemelten fontosak az A-, B-, C-, D- és E-vitaminok, valamint a cink és a vas.
A hajunk típusának és állapotának megfelelő hajmosási rutin sokat segíthet a hajhullás megelőzésében és kezelésében. Érdemes minél kevesebb adalékanyagot (tartósítószert, illatanyagot) tartalmazó kozmetikumokat választanunk, amelyek értékes hatóanyagokkal (például provitaminokkal és keratinnal) táplálják a hajunkat és a fejbőrünket. A hajhullás kezelésére kifejezetten hatékonyak a gyógyszertárakban kapható samponok és fejbőrápoló készítmények.
A túl szorosan összefogott haj szintén árt a hajhagymáknak, mint ahogyan a rendszeres magas hőfokon történő formázás is. Célszerű alacsonyabb hőfokra állítani a hajszárítót, és lehetőség szerint mellőzni a hajvasaló, a hajsütővas és a vegyi anyagokat tartalmazó hajformázó szerek használatát – legalább a haj állagának javulásáig.
A borsmenta és a levendulaolaj serkentheti a hajnövekedést, valamint javíthatja a fejbőr vérkeringését. Használható hajápoló készítménybe vegyítve vagy fejbőrmasszázshoz is.
A dohányzás és az alkoholfogyasztás lényegében minden sejtünknek árt, így sajnos a haj és a fejbőr állapotát is számottevően rontja. A leszokás és az absztinencia akár már rövid idő alatt látványos javulást hozhat.
A különböző – általában gyógyszertárban beszerezhető – aktív hatóanyagot (például koffeint vagy szteroidokat) tartalmazó samponok, balzsamok, cseppek vagy hajszeszek rengeteget segíthetnek.
Az androgén alopécia egyik leghatékonyabb gyógymódja, hogy a fokozottan érzékeny hajhagymák területére (például a halántékra vagy a fejtetőre) a páciens saját hajhagymáiból ültetnek át a hormonálisan kevésbé érzékeny területekről, úgymint a tarkóról. Ez az eljárás igen költséges, és szükség esetén akár ismétlést is igényelhet, ám látványos eredményt hozhat akár hosszú távon.
Tulajdonképpen a hajhullás bármilyen formájával érdemes lehet orvoshoz fordulni, hiszen egy általános kivizsgálás mindenki számára hasznos. A hirtelen jelentkező, erőteljes hajhullás, a foltokban jelentkező kopaszodás, a hámló vagy viszkető fejbőr mind olyan tünet, aminek orvosi kezelést igénylő kórkép állhat a hátterében. Akkor is célszerű orvost felkeresni, ha az enyhébb, ám zavaró hajhullás már jó ideje fennáll, és a házi praktikák nem válnak be.
A diagnózis felállításához történhet vérvétel, különböző endokrinológiai vizsgálatok, illetve célzott fejbőrdiagnosztika is. Első körben érdemes a háziorvosunkat felkeresni, aki szükség esetén beutalót ad a megfelelő szakorvosi rendelésre.
A hajhullás és a kopaszodás nem csupán esztétikai probléma, hanem akár komoly betegségre is utalhat, így érdemes kivizsgáltatni. A ritkuló, elvékonyodó haj és a visszahúzódó hajvonal nemtől és kortól függetlenül minden embert érinthet, ám tény, hogy elsősorban genetikai okok miatt a férfiaknál gyakoribb. Típus szerint megkülönböztethetünk egymástól diffúz, foltos, androgén, hegesedő, hormonális és traumás eredetű hajhullást.
A kezelés módja minden esetben a kiváltó októl függ. A hajhullást okozó esetleges betegség kezelése mellett fontos a megfelelő tápanyagbevitel, a helyes haj- és fejbőrápolási rutin, az egészséges hajformázás, valamint a káros szenvedélyek elhagyása. A kopaszodás kezelésében sokat segíthetnek az esszenciális olajok, a fejbőrmasszázs és a különböző helyi kezelések (példéul koffeinnel vagy szteroidokkal). Szükség esetén a hajbeültetés is megfelelő megoldás lehet, főleg férfias típusú kopaszodás, vagyis androgén alopécia fennállásakor.