Forróság, napfény és izzadás: nyáron rengeteg mindent kell kibírnia a bőrünknek, melyek akár kárt is tehetnek benne. Gomba, allergia, bepállás vagy leégés – ezen bőrbántalmak mindegyike előfordulhat a nyári melegben, melyek többek közt csúnya pattanásokkal, viszketéssel, gyulladásokkal, hólyagocskákkal, irritációkkal és kiütésekkel jelentkezhetnek.
Pattanások a legtöbbször akkor jönnek elő, amikor a bőrünk bepállik. Ez abban az esetben fordul elő, ha a ruhánk nem légáteresztő, így az izzadság nem tud elpárologni, ennek következtében pedig eltömődnek a verejtékmirigyek kivezetői. A kialakult pattanások tejszerű folyadékkal telnek meg, és súlyos esetekben akár be is gyulladhatnak. A gomba szintén gyakori jelenség, amely azonban csak akkor válik láthatóvá, amikor már nagyon kiterjedt a bőrön. Leégés során a vörös, irritált bőr a legelterjedtebb tünet, de akár hólyagok is keletkezhetnek. Cikkünkben a melegkiütést mutatjuk be közelebbről.
Annak érdekében, hogy meg tudjuk különböztetni a melegkiütést és a napallergiától, ismernünk kell mindkét bőrprobléma tüneteit, azok megjelenési formáit, továbbá a kiváltó okokat. Az alábbiakban ezeket részletezzük.
A melegkiütés (miliaria) abban az esetben jelentkezik, ha eltömődnek a verejtékmirigyek kivezetőnyílásai, így az izzadság nem tud elpárologni a bőrről. Ez akkor szokott bekövetkezni, ha a testünk túl intenzíven verejtékezik, de az izzadtság a bőrfelületünkről nem képes elpárologni. Így előbb összegyűlik a mirigyekben, majd apró átlátszó, fehér vagy piros hólyagok keletkeznek, melyek alapvetően teljesen ártalmatlanok, és maguktól elmúlnak. Keletkezésükért tehát elsősorban a forróság, a túlzott izzadás, a túl meleg és nem légáteresztő textil, illetve a magas páratartalom a felelős.
Ahhoz, hogy felismerjük a melegkiütést, tudnunk kell, hogy az pontosan hogyan néz ki, illetve milyen tüneteket okoz. Kinézetük függ a kiütések elhelyezkedésétől, pontosabban attól, hogy a verejtékmirigy melyik kivezetőrészén keletkezik az elzáródás.
Amennyiben a verejtékmirigyek a bőr felső rétegében tömődnek el, akkor gombostűfej méretű világos hólyagok jelennek meg a bőrön, melyek az izzadságcseppekre hasonlítanak. Ezeket az átlátszó vagy tejszerű folyadékkal telt bőrproblémákat kristályos miliarianak nevezzük. A hólyagok fala rendkívül vékony, és zömében teljesen véletlenszerűen pukkadnak ki, aminek következtében folyadék távozik. Gyulladás és viszketés általában nem jelentkezik ezeknél a típusú melegkiütéseknél.
Miliaria rubra esetén a bőr mélyebb rétegeiben található vezeték részek tömődnek el, aminek következtében az izzadság nem jut el a felső bőrrétegekbe, majd idővel ezek kipukkadnak. Ennek következtében a verejték eljut a környező szövetekbe, ahol gyulladást okoz, így apró, vörös, pontszerű foltok vagy hólyagok, illetve gumócskák keletkeznek. A későbbiekben további kisebb hólyagok nőnek ezekre, melyektől nedvedző, piros foltok alakulnak ki. Amennyiben baktériumok jutnak be a sérült bőrbe, akkor kicsi, sárgás gennyes hólyagokat látunk, melyek égnek és viszketnek.
A melegkiütés testünk azon részein szokott jelentkezni, ahol sok verejtékmirigy található. A legtipikusabb helyek közé soroljuk
Bármilyen életkorban alakulhatnak ki melegkiütések, de leggyakrabban az újszülöttek és a kisbabák érintettek, ennek pedig több oka van. Az egyik, hogy az újszülöttek hőháztartása még fejletlen, a bőrük sokkal vékonyabb és érzékenyebb a felnőttekéhez képest, másrészt még nem fejlődtek ki teljes mértékben a verejtékmirigyeik, így azok könnyebben tömődnek el. Az pedig szintén nem elhanyagolható tény, hogy a kisbabák sok esetben túl vannak öltöztetve, a testük által leadott hő „megszorul” a ruhájuk alatt, majd a keletkező verejték eltömíti a mirigyeket.
Felnőtteknél leginkább akkor alakul ki melegkiütés, ha az izzadság nem tud elpárologni a bőrről. Ez leginkább magas páratartalom, testhez simuló vagy nem légáteresztő ruhák viselése esetén következik be. Ebből kifolyólag teljesen érthető, hogy abban az esetben is keletkeznek melegkiütések, ha valamilyen trópusi országba utaznunk, ahol a magas páratartalom következtében nem párolog el bőrünkről a verejték. Ilyen esetben pár nap elteltével jelentkeznek az első hólyagok.
Napallergia estén szintén kiütések és hólyagok keletkeznek, illetve akár meg is duzzadhat a bőr. Ezek kiterjedése és intenzitása egyénfüggő, mint ahogy az is, hogy ezek a bőrpanaszok viszketéssel járnak-e vagy sem.
Míg optikailag rendkívül nehéz megkülönböztetni a melegkiütést a napallergiától, kialakulásuk okai, az érintett testfelületek és a tünetek megjelenésének időpontja is eltérőek. Míg a melegkiütések az eltömődött verejtékmirigyek következményei, melyek leginkább a ruhák által eltakart testrészeken keletkeznek, addig a napallergia okozta bőrelváltozások csak ott keletkeznek, ahol a nap közvetlenül éri a bőrt, tehát azokon a testrészeken, melyeket nem takarunk el ruhákkal.
Ezen kívül az is lényeges különbség, hogy a napallergiában szenvedők leginkább tavasszal és nyáron tapasztalják a tüneteket, vagy ha napsütötte térségekbe utaznak, abban tehát biztosak a szakemberek, hogy az UV-sugarak váltják ki a panaszokat.
Ahogy már fentebb is írtuk, a melegkiütések a zömében maguktól eltűnnek, vannak azonban olyan súlyosabb esetek, amikor ez nem következik be. Ilyenkor az sem biztos, hogy ténylegesen melegkiütések alakultak ki a bőrünkön, így feltétlenül keressünk fel egy szakembert. Ezen kívül akkor is kérjünk orvos segítséget, ha az érintett terület megduzzad, fáj, esetleg genny szivárog a hólyagokból, egyre intenzívebb a viszketés, légzési nehézségeket, hányingert, lázat, hőemelkedést, esetleg szédülést tapasztalunk.
A napallergia esetén sokan azt gondolják, hogy az érintetteknél nagyobb eséllyel alakulhat ki bőrrák. Azonban a napallergiában szenvedők sokkal óvatosabbak, továbbá inkább kerülik a napsütést, ami érdemben csökkenti a tényleges rákos megbetegedések arányát. Ennek ellenére ez egy komoly betegség, ami nagymértékben befolyásolhatja az érintettek életminőségét.
Abban az esetben javasolt felkeresnünk egy szakorvost, ha begyullad a bőr, nagyon kellemetlen a viszketés, esetleg felülfertőződés alakul ki, melyet baktériumok vagy gombák okozhatnak. Ilyenkor a szakember megvizsgálja a bőrelváltozásokat, és felveszi az anamnézist, meghatározza a kezelést.
Mindemellett mi magunk is sokat tehetünk a tünetek enyhítésére: húzódjunk mielőbb árnyékba, langyos vízzel zuhanyozzunk, így el tudjuk távolítani a verejtéket és hűsítjük a bőrünket, tartsuk szárazon a bőrt, viseljünk jól szellőző, pamutból vagy lenből készült ruhákat. Emellett mellőzzük az alkoholt, a kávét, a csípős fűszereket, figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, igyunk minél több vizet vagy zsályateát, ugyanis utóbbi illóolajai mérséklik a verejtékezést, tegyünk hideg borogatást az érintett területekre, továbbá fokozottan figyeljünk arra, hogy ne vakarjuk a kiütéseket, ugyanis akkor begyulladhatnak.
Amennyiben az előbb felsoroltak nem hoznak javulást, akkor használhatunk különféle gyógykészítményeket is. A kortizontartalmú készítmények szintén csökkentik a gyulladást és a viszketést. Egyes esetekben az orvos az antihisztamin szedését is javasolhatja, amely hatékonyan fellép a viszketéssel szemben. Amennyiben bakteriális gyulladásról van szó, akkor antibiotikumos kezelésre is szükség lehet, pontosabban antibiotikumot tartalmazó kenőcsök használatára, míg gombás fertőzés esetén az antimikotikum hatású krémek ajánlottak.
Természetesen a megelőzés is rendkívül fontos, hiszen ha odafigyelünk pár dologra, akkor nagy eséllyel nem kell a melegkiütések okozta kellemetlenségekkel szembenéznünk. Ebből a célból kerüljük a közvetlen napsütést és a nagy meleget, viseljünk bő ruhákat, használjunk illat- és tartósítószermentes, maradéktalanul beszívódó fényvédőkrémeket, forróságban pedig kerüljük a fizikai megterhelést. Tartsuk szárazon a bőrünket, langyos vízzel tusoljunk, mellőzzük a tusfürdő használatát, hiszen az is irritálhatja a bőrt, zuhanyzás után kenjük be magunkat egy könnyed testápolóval, illetve rendszeresen használjunk lágy peelingeket, melyekkel el tudjuk távolítani az elhalt hámsejteket.
Amennyiben trópusi országba utazunk, készítsük fel a bőrünket a magas páratartalomra: az első napokban kerüljük a közvetlen napsütést, ne végezzünk fizikailag megterhelő tevékenységeket, és viseljünk légáteresztő, pamutból vagy lenből készült lenge ruhákat.
Amikor megjelennek a bőrünkön a napallergia tünetei, akkor maradjunk távol a naptól, azaz semmiféleképpen se érjenek minket közvetlen napsugarak. Amennyiben ez nem megoldható, akkor használjunk magas faktorszámú fényvédőkrémet, továbbá takarjuk a bőrünket ruhákkal. A napallergia bizonyos típusainál az allergiát kiváltó anyagokat is kerülnünk kell. Súlyos esetekben gyógyszerekkel is enyhíthetőek a panaszok, például antihisztaminok szedésével vagy ilyen hatású krémek használatával, melyek enyhítik a viszketést. A kortizontartalmú készítmények is rendkívül hatékonyak, ugyanis csökkentik a gyulladásokat.
Súlyosabb eseteknél a fototerápia is szóba jöhet, melynek alapelve, hogy segít felkészíteni a bőrt a napfényre. Ehhez több alkalomra is szükség van, melyek során egyre több UV-fénynek teszik ki a bőrt.
Szerencsére a napallergia esetén is megelőzhetjük a kellemetlen tünetek kialakulását. Ehhez mindig szükséges megfelelő ruházat viselése. Ez azt jelenti, hogy olyan darabokat hordjunk, melyek elfedik a bőrünket, illetve nem engedik át a fényt és az UV-sugarakat, viseljünk kalapot, továbbá délben ne menjünk ki a szabadba.
A melegkiütés és a napallergia során keletkező hólyagok látszólag nagyon hasonlóak, de kialakulásuk okai eltérőek. Amennyiben hólyagok keletkeznek a bőrünkön, és nem vagyunk biztosak a kiváltó okokban, esetleg pár nap múlva sem tűnnek el, akkor keressünk fel egy orvost, aki meg tudja állapítani, hogy pontosan mi áll a háttérben, és segít a megfelelő kezelésben.
A napfényre érzékenyen reagáló személyek számára rendkívül fontos, hogy ne csak tavasszal és nyáron védekezzenek a napsugarakkal szemben, hanem egész évben. Ennek oka nagyon egyszerű: nemcsak nyáron vannak jelen a káros UV-sugarak, hanem a hideg hónapokban is. Válasszunk kifejezetten ilyen típusú bőrre kifejlesztett termékeket, melyek nem csak védik, de ápolják is a bőrünket. Természetesen ez a legkisebbek esetén is érvényes, sőt mi több, az ő esetükben még fokozottabban kell figyelnünk a napvédelemre, hiszen az ő bőrük még nem tud megfelelően védekezni a napsugarak ellen.