A felfázás az alsó húgyutak, azon belül is általában a húgyhólyag gyulladásának hétköznapi neve. Legjellegzetesebb tünete a gyakori vizelési inger, amit égő, csípő érzés is kísér. Nőknél sokkal gyakrabban fordul elő – a rövidebb húgycsövük miatt ugyanis fogékonyabbak a húgycsőnyílás közelében elszaporodó baktériumok okozta fertőzésre –, de olykor a férfiakat is érinti.
A problémával nem csupán azért fontos foglalkozni, mert kellemetlen panaszokkal jár, hanem azért is, mert az alsó húgyutakat érintő kezeletlen gyulladás akár szövődményes vesemedence-gyulladáshoz is vezethet.
Cikkünkben összefoglaljuk, hogy tulajdonképpen mikor is beszélhetünk felfázásról, mik a lehetséges kiváltó okai és tünetei, hogyan előzhető meg a baj, illetve mit tehetünk a már kialakult felfázás ellen. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a gyógyteák szerepére a probléma kezelésében.
A felfázás (orvosi nevén cisztitisz, másik közismert nevén pedig hólyaghurut) a húgyhólyag nyálkahártyájának bakteriális fertőzés miatti gyulladását jelenti. Meglehetősen gyakori egészségügyi problémának számít, hiszen a statisztikák szerint minden nő átesik rajta életében legalább egyszer, de gyakoribb, sokkal több alkalommal – akár rendszeresen, krónikus formában – is.
Annak ellenére, hogy a gyakorisága miatt hétköznapi kórképnek számít, érdemes komolyan vennünk, hiszen megfelelő kezelés híján a veséket is érintheti. Ebben az esetben komolyabb orvosi kezeléssel és hosszabb gyógyulási idővel lehet számolni.
Mint számos betegségnek, a hólyaghurutnak is többféle fajtája létezik. Általában az egyszerű (heveny) hólyaggyulladást szokták felfázásnak hívni. Ami a felfázás okait illeti, többnyire úgy alakul ki, hogy a végbél környékéről a gáton át a húgycsőnyíláshoz kerülnek a baktériumok – nők esetében például úgy, hogy hátulról helytelenül előre irányuló törlő mozdulattal használják a toalettpapírt.
A hólyaghurut másik formája a komplikált, vagyis szövődményes hólyaggyulladás, ami többnyire lassúbb lefolyású, és nehezebben is gyógyul. Oka éppúgy lehet a legyengült immunrendszer, mint a vizeletelvezető rendszer kóros, vizeletpangást eredményező eltérése (felnőtteknél például kő, daganat, szűkület, gyermekeknél pedig fejlődési rendellenesség), ami táptalajt biztosít a baktériumok megtelepedéséhez. Nőknél nőgyógyászati gyulladás társbetegsége lehet, férfiaknál pedig a prosztata megnagyobbodása következtében a hólyagban kialakuló vizelet pangás miatt.
Mivel rendkívül gyakori problémáról van szó, érthető, hogy egyre többen szeretnék természetes gyógymódokkal, házi praktikákkal megoldani a megelőzést vagy akár a kezelést is. Bár ezek sokszor valóban hatékonyak lehetnek, vannak olyan tünetek, amik arról árulkodnak, hogy érdemes minél előbb orvoshoz fordulni: ilyen a láz, a hidegrázás, a véres vizelet vagy a hányás, de a gyakori vizelési inger és az alhasi diszkomfortérzet súlyosbodása esetén is célszerű urológust felkeresni.
A felfázás tünetei az egészen enyhéktől az egészen erősekig terjedhetnek – utóbbi esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az enyhe panaszok természetes módszerekkel, házilag is hatékonyan kezelhetőek.
A legjellemzőbb panaszok:
A gyakori vizeletürítési ingerhez hozzátartozik, hogy akkor is úgy érezhetjük, hogy ki kell mennünk a mosdóba, ha nemrég voltunk, és csak kis mennyiség tud ürülni. A gyakori éjszakai vizelés is a felfázás tünetei közé tartozik, mint ahogy az irritált nyálkahártya miatt kifejezetten sürgető vizelési inger is, amit égő érzés vagy fájdalom kísér.
Vegyük sorra, hogy milyen természetes módszerekkel előzhető meg a felfázás, és miért fontos a megelőzés!
Esett már szó arról, hogy a pangó – vagyis túl kevés vizelet – fertőzések melegágyává teheti a húgyutakat. Megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással szerencsére könnyedén gondoskodhatunk arról, hogy ez ne következhessen be. Felnőtteknek általában napi két liter folyadék bevitele javasolt, ám az igényt növelheti a fizikai terhelés, a túl meleg környezet vagy akár a hasmenés is.
A bevitt folyadék minősége sem mindegy: szervezetünk számára a tiszta víz és a gyógyteák a leghasznosabbak, míg a kávéban található koffein például vízhajtó hatású, így a reggeli feketénk mellé különösen ajánlott vizet inni, hogy fenntartsuk a folyadékháztartásunk egyensúlyát.
Nem véletlen, ha a tüneteink gyakrabban jelentkeznek ősszel és télen, vagyis a hűvösebb időszakban. Réteges öltözködéssel, a derék és a lábak melegen tartásával sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért a leghidegebb időben is. Nők számára különösen fontos erre odafigyelni, hiszen akár nőgyógyászati gyulladást is meg lehet vele előzni – főleg azoknál, akik egyébként is hajlamosak a felfázásos megbetegedésekre. Az öltözködési tudnivalókhoz hozzátartozik, hogy nyáron is könnyen felfázhatunk, ha strandolás közben sokáig magunkon hagyjuk a vizes fürdőruhát. Az év minden szakában sokat segíthet, ha műszálas fehérnemű helyett pamutot választunk.
Mivel a felfázást a legtöbbször bakteriális fertőzés okozza, adott a kérdés, hogy hogyan kerülhetjük el a baktériumok bejutását a húgyutakba. Az intim higiéniához nem csupán a kellően gyakori tisztálkodás tartozik hozzá, hanem az intim részek törlésének helyes iránya mosdóhasználat után. Fontos, hogy a kislányok minél előbb jegyezzék meg: mindig elölről hátra töröljék meg magukat, ne pedig hátulról előre, hiszen utóbbi esetben akár egyetlen mozdulattal is eljuthatnak a végbél környékén tanyázó baktériumok a húgycső nyílásához.
Az immunrendszerünk erősítésének kulcsszerepe van a fertőzések megelőzésében. A kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás mind segíti a testünk védekező mechanizmusait, mint ahogyan a napi szintű C-vitamin pótlás is. Emellett D-vitaminnal, probiotikumokkal, rostban gazdag táplálkozással, valamint növényi antioxidánsokkal – polifenolokkal és flavonoidokkal – is támogathatjuk az immunrendszerünket.
A következőkben áttekintjük a gyógyteákat és az egyéb természetes, házi gyógymódokat, amelyek hozzájárulhatnak a felfázás sikeres kezeléséhez.
A gyógynövények évezredes tapasztalatok alapján járulhatnak hozzá az egészségünk helyreállításához. Felfázásra főleg kifejezetten a húgyutak működését támogató, gyulladáscsökkentő gyógynövényeket szoktak alkalmazni.
Ilyen például az aranyvessző, ami értékes flavonoidokat, cserzőanyagot, szaponinokat és fenolos glikozidokat is tartalmaz, így remek gyulladáscsökkentő, vizelethajtó és görcsoldó. A tea elkészítéséhez öntsünk le egy evőkanál szárított aranyvesszőfüvet egy bögre (2,5 dl) forró vízzel, majd hagyjuk állni lefedve negyedórát. Leszűrve, iható hőmérsékletűre hűlve már fogyasztható is, lehetőleg napi 3 alkalommal!
Hasonlóan hatékony vízhatjó gyógyteát tudunk készíteni felfázás ellen cickafarkfűből, mezei zsúrlóból vagy csalánból, mivel ezek segítik „kimosni” a baktériumokat a szervezetből. A kamilla és a lestyán is hasznos lehet gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően, a medveszőlőlevél pedig az egyik leghatékonyabb alsó húgyúti fertőtlenítő. Megkönnyítheti a választást – és a gyógynövények szakszerű kombinálását –, ha eleve húgyúti fertőzések kezelésére összeállított teakeveréket vásárolunk.
A gyógyteák elkészítése és fogyasztása során mindenképpen figyeljünk oda a csomagoláson szereplő útmutatásra, hiszen ha nem megfelelően készítjük el, az jelentősen csökkentheti a hatékonyságot! Bizonyos esetekben – például várandósság, szoptatás vagy fennálló más diagnózisok, például szívbetegség mellett – egyes gyógynövények alkalmazása nem ajánlott, ám megkönnyíti a helyzetet, hogy általában ez is szerepel a csomagoláson. Bizonytalanság esetén kérhetjük egy gyógynövények alkalmazásában jártas fitoterapeuta vagy gyógyszerész segítségét.
Szerencsére számos vény nélkül kapható, felfázás elleni készítmény közül válogathatunk a patikában, amelyeknek jelentős része gyógynövény alapú. A tőzegáfonya-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők népszerűsége nem véletlenül töretlen, elvégre a leggyakrabban és legeredményesebben használt felfázás elleni készítményeknek számítanak – persze, a tőzegáfonyalé mellett.
A gyógyteák alkalmazásán kívül érdemes megfontolni a gyógynövényes ülőfürdőt is. Esténként ajánlott például cickafarkból, kamillából és/vagy kakukkfűből ülőfürdőt készíteni, amihez az egyik recept, hogy 3 ek. szárított kamillavirágot és ugyanennyi szárított cickafark virágot öntsünk le másfél liter forró vízzel, és 20 percig hagyjuk állni lefedve, hogy aztán kellemes hőmérsékletűre hűlés után beleüljünk nagyjából szintén 20 percre. A kakukkfüves ülőfürdőhöz 6 ek. kakukkfüvet érdemes leöntenünk ugyanennyi forró vízzel.
Ne feledjük, hogy elhúzódó vagy súlyosbodó panaszok esetén forduljunk mielőbb orvoshoz! A láz, a véres vizelet vagy a hányás is intő jele lehet annak, hogy orvos által előírt antibiotikumos kezelés szükséges.
A felfázás az alsó húgyutak, azon belül is általában a húgyhólyag gyulladásának hétköznapi neve. Többnyire a gyakori vizelési ingerről lehet felismerni, amit égő, csípő érzés is kísér. Nőknél akár tízszer gyakrabban is előfordulhat, mint férfiaknál – sőt, becslések szerint minden nő átesik rajta legalább egyszer élete során.
Noha hétköznapi problémának számít, érdemes rá odafigyelni, mert kezelés hiányában akár súlyos szövődményekkel is járhat, többek között vesemedence-gyulladással. Megelőzéséért sokat tehetünk rendszeres folyadékfogyasztással, megfelelő öltözködéssel, a személyes higiéniára való odafigyeléssel és az immunrendszerünk általános erősítésével.
Már kialakult felfázás esetén segíthetnek a húgyutak működését támogató, gyulladáscsökkentő, vízhajtó gyógyteák, úgymint az aranyvessző, a cickafarkfű, a mezei zsúrló, a csalán vagy a kamilla. Hatékony meleg ülőfürdőt készíthetünk cickafarkból, kamillából vagy kakukkfűből. A tőzegáfonya leve vagy kivonata is remek megoldás lehet.
Elhúzódó vagy súlyosbodó tünetek (pl. véres vizelet, láz vagy hányás) esetén forduljunk orvoshoz, mert antibiotikumos kezelésre lehet szükség!