A terhesség alatt nem csak az ilyenkor gyakori rosszullétek kínozhatják a nőket, hiszen náluk is ugyanúgy jelentkezhet fejfájás, fogfájás vagy más gyakori – nem a várandóssághoz köthető – panasz a 9 hónap alatt. Ebben az időszakban azonban nem feltétlenül folytatható a korábban megszokott fájdalomcsillapító stratégia, elvégre a születendő gyermek egészségét is szem előtt kell tartani.
Cikkünkben bemutatjuk a kismama és a magzat szervezetének kapcsolatát, a terhesség alatt biztonságos vagy kerülendő fájdalomcsillapítási lehetőséget – az alternatív megoldásokkal együtt –, valamint azt is, hogy mikor szükséges orvoshoz fordulni.
Minden, amit a kismama bevisz a szervezetébe, a magzatra is hatással van! A terhesség alatti fájdalomcsillapítás kulcsa tehát az, hogy a baba egészségének veszélyeztetése nélkül lehessen enyhíteni a kellemetlen panaszokat.
Amint a megtermékenyített petesejt osztódásnak indul, hogy létrejöjjön belőle maga az embrió és a placenta, vagyis a méhlepény. Ez a kapcsolat természetesen egészen a terhesség végéig kitart, és utána sem szűnik meg, hanem minden szinten átalakul. Szoptatáskor továbbra is adott a szoros fiziológiai kapcsolat, mivel az anyatejen keresztül ugyancsak átáramlanak a bevitt anyagok a kismama szervezetéből a csecsemőébe, így ez az időszak a gyógyszeres kezelések szempontjából hasonló körültekintést igényel.
A szoros kapcsolódás miatt minden kismamának érdemes odafigyelnie a stressz tudatos oldására és kezelésére, az elfogyasztott ételek, italok minőségére és mennyiségére, továbbá a terhesség alatt szedhető gyógyszerek megismerésére.
Ha a várandósság idején olyan fájdalmat tapasztalunk, ami nem kifejezetten az állapotunkkal kapcsolatos – például fejfájást vagy fogfájást –, bizonyos irányelveket fontos szem előtt tartanunk. Vannak ugyanis olyan gyógyszerek, amelyek ilyenkor is teljesen biztonságosak (akár a terhesség első vagy utolsó szakaszában), míg egyes készítmények szedését ilyenkor mindenképpen kerülni kell.
Az első kérdés, hogy mennyire erős a fájdalom. Enyhe vagy közepes panaszok esetén előfordulhat, hogy gyógyszer nélküli megoldások, vagyis természetes fájdalomcsillapítók is hatékonynak bizonyulnak, úgymint a relaxáció, a légzőgyakorlatok, az enyhe testmozgás, a gyógytorna, az akupunktúra, esetleg a hideg- vagy melegvizes borogatás. Ha mindezek ismeretében is úgy tűnik, hogy biztosan szükséges a gyógyszer, akkor a legfontosabb kiindulópont, hogy milyen fájdalomcsillapítót javasol az orvosunk, valamint a várandósság mely időszakában járunk.
A paracetamol-tartalmú gyógyszerek egyetemesen elfogadottnak számítanak a terhesség alatti fájdalomcsillapításra, ám a használatukról ettől függetlenül érdemes megkérdezni az orvost.
Nem-szteroid gyulladásgátlók (például az ibuprofén, naproxén vagy diklofenák hatóanyagúak) csakis és kizárólag a terhesség első és második harmadában (trimeszterében) szedhetőek, csak orvosi javaslatra. Ezek a gyógyszerek gyorsan és hatékonyan csillapítják a fájdalmat.
Minden olyan gyógyszer kerülendő, aminek a betegtájékoztatóján szerepel, hogy várandósság alatt nem ajánlott a szedése. Az aszpirin megfontolandó, mert befolyásolja a véralvadást, így vérzési problémákhoz vezethet mind a kismamánál, mind pedig a magzatnál – kis dózisban azonban vélhetően nem okoz problémát. A napjainkban egyre népszerűbb kannabidiol (CBD) és tetrahidrokannabinol (THC) az általános tudományos állásfoglalás szerint egyáltalán nem ajánlott a terhesség alatt még akkor sem, ha az adott országban legálisnak számít az alkalmazása. Az erős fájdalom ellen alkalmazott ópiátok pedig felvetik ilyenkor a magzati függőség kialakulásának kockázatát , így ezek csak elkerülhetetlen helyzetekben, kizárólag orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatók.
Mielőtt bármilyen fájdalomcsillapítót használnánk a terhesség bármelyik szakaszában, az a legjobb, ha minden alkalommal megkérdezzük az orvosunktól, mit ajánl. Amennyiben nem ismert a fájdalom oka, és köze lehet a terhességhez (pl. hastáji fájdalom, görcsök, vérzés), haladéktalanul értesíteni kell a szakembert. Az erős fejfájás, a test bármely pontján jelentkező görcsök, az ödéma és a látászavar mind olyan tünetek, amelyek várandósság idején fokozott figyelmet igényelnek.
Aranyszabály, hogy amennyiben felmerül a kérdés, hogy valamit megkérdezzünk-e az orvostól, akkor célszerű inkább feltenni a kérdést, hiszen abból nem lehet baj. Előfordulhat, hogy a szakember megnyugtató válasza már önmagában is hozzájárul a fájdalom enyhüléséhez.
A fájdalomcsillapítás terhesen körültekintést kíván, mivel a kismama szervezete fiziológiailag is összeköttetésben áll a magzatéval, a szervezetbe juttatott anyagok tehát a méhlepényen keresztül a gyermekhez is eljutnak.
A fájdalomcsillapítás bizonyos esetekben természetes módszerekkel is megoldható, például akupunktúrával, légzőgyakorlatokkal, hideg- vagy melegvizes borogatással, aromaterápiával vagy enyhe testmozgással.
Ha a fájdalom erőssége indokolja a gyógyszerbevételt, a paracetamol-tatalmú készítmények általánosságban elfogadottnak számítanak. Nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő szedése kizárólag az első két trimeszterben ajánlott, a terhesség utolsó szakaszában nem. Bármilyen fájdalomcsillapító használata előtt érdemes megkérdezni az orvost – csakúgy, mint akkor, ha huzamosabb ideig fennállnak a panaszok, vagy akár súlyosbodnak is.
A terhesség alatti fájdalomcsillapítás kulcsa az ilyenkor megengedett gyógyszerek ismeretében rejlik, amelyek lehetővé teszik, hogy a kismama a lehető legpozitívabban élje meg ezt a gyönyörű időszakot.