A csalán – más néven urtica dioica – az egyik leghatásosabb gyógynövény. Főleg az északi féltekén terjedt el, méghozzá azokon a területeken, ahol nitrogénben gazdag élőhelyekkel találkozhatunk. Annak ellenére, hogy minden részének van gyógyító hatása, tavasszal a felső hajtásvégeket, míg ősszel a gyökerét ajánlott felhasználni. Vízhajtó hatás mellett méregtelenítő is, csökkenti az ízületi gyulladást, enyhíti a szénanáthát, mérsékeli a vérnyomást, feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, továbbá rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. További előnye, hogy számos módon fel lehet dolgozni: készíthetünk belőle teát, pestot, főzeléket vagy akár szörpöt is.
Cikkünkben közelebbről is bemutatjuk a csalánt, illetve az abból készülő tea hatásait.
A csalán eleinte nem gyógyításra, hanem szövésre használták. Míg azonban a bronzkorban előszeretettel készítettek csalánszövetet, az ókori görögök már felismerték pozitív hatásait, és kígyóharapást is gyógyítottak vele, belsőleg pedig növényi mérgezések esetén alkalmazták. A korai természetgyógyászok az asztma egyik ellenszereként tekintettek rá.
A csalánvirágúak rendjébe és a csalánfélék családjába tartozik ez az északi féltekén őshonos gyógynövény. Főleg nedves, vízparti területeken fordul elő, de az erdei vágásokban is megtalálható. Leginkább az enyhén meszes és tápanyagokban gazdag talajt szereti ez a kétlaki, évelő, lágyszárú növény. Kúszó gyöktörzzsel és maggal is tud szaporodni.
A csalán az egyik legerősebb vértisztító növény, leveleiben rengeteg hatóanyag található – így C-vitamin, B-vitamin, K-vitamin, szerves savak, flavonoidok, illóolajok, szteroidok, kálium, kalcium és kovasav is. A gyökerek főleg növényi szterolokat, lecitint, lignánt és poliszacharidokat tartalmaznak. A leveleken és gyökereken kívül a csalánszőrről sem szabad megfeledkeznünk, azokban olyan értékes anyagok rejlenek, mint a hisztamin, a szerotonin, a hangyasav és az acetilkolin.
Rengeteg jótékony hatása mellett a csalán kellemetlenségeket is tud okozni, hiszen csípése következtében vörös, viszkető, szabálytalan alakú duzzanatok keletkeznek a bőrön. A jelentkező fájdalom általában pár percen belül enyhül, de ritkán akár napokon át is eltarthat. Kezelését tekintve a legjobb, ha az első 10 percben nem érünk az érintett területhez, így ugyanis megakadályozzuk, hogy az irritációt kiváltó anyagokat a mélyebb bőrrétegekbe is bedörzsöljük. Ezután szappanos vízzel mossuk le az érintett területet. Amennyiben nagy testfelületet érint a csípés, vagy ha az otthoni kezelés ellenére sem enyhülnek a panaszok a következő 24 órában, keressünk fel egy orvost.
Artritiszre, azaz ízületi gyulladásra már nagyon régóta (ókori Egyiptomban és Rómában) használják a csalánt, méghozzá annak gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása miatt.
Gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatásánál fogva képes enyhülést hozni ízületi gyulladások, de akár prosztata problémák esetén is, sőt, akár a prosztata-megnagyobbodás enyhébb formáira is megoldást nyújthat. Ezen kívül jótékony hatással van a májra a benne rejlő antioxidánsoknak köszönhetően. Ezek mellett remek vízhajtó, vércukorszint csökkentő hatása is van, továbbá az allergiás betegségeknél jelentkező panaszokat is enyhíti.
Számos különböző termék tartalmaz csalánt: teák, homeopátiás szerek, alkoholos tinktúrák, samponok, bőrápolási készítmények, vitaminok.
A csalánból készíthetünk teát, használhatjuk gargalizálás céljából, de főzhetünk belőle ételeket, például főzeléket vagy pestót is. Természetesen külsőleg is alkalmazhatjuk: készítsünk belőle ülő- vagy lábfürdőt, de akár hajápolásra is használhatjuk.
A csalánnak számos jótékony hatása van, így több betegség gyógyítására vagy a panaszok enyhítésére lehet használni. Ezek közé soroljuk a következőket: nátha, influenza, köhögés, narancsbőr, Crohn-betegség, különféle bőrbetegségek (dermatitisz, ekcéma, seborrhea), candida, endometriózis, lép-, máj- és vesebántalmak, PCOS, prosztatamegnagyobbodás, vérszegénység, ízületi gyulladás, reumatikus fájdalmakat, allergiák, faggyúmirigy túltermelés és húgyúti panaszok.
Bizonyos tünetek enyhítésére is ajánlott fogyasztani a csalán teát: legfőképpen láz, ekcéma, székrekedés, hajhullás, vashiány, ödémák és menstruációs panaszok esetén.
Az előbb említetteken kívül a csalán tea remek méregtelenítő, tisztítja a bőrt, csökkenti a szervezet folyadékvisszatartását, megelőzi az érelmeszesedését, hatékonyan fellép a hajhullás ellen, serkenti a fejbőr vérellátását, továbbá túlsúly esetén, illetve szoptatási időszakban is érdemes fogyasztani.
Amennyiben nem megelőzés céljából, hanem már meglévő panaszok és betegségek miatt szeretnénk kúraszerűen fogyasztani a csalán teát, akkor ezt 6 héten át érdemes rendszeresen megtennünk. Ez azt jelenti, hogy ezekben a hetekben mindennap el kell fogyasztanunk 1 liter csalán teát. Egy ilyen csalán tea kúrát ki lehet egészíteni például egy csalános lábfürdővel is, amit friss csalánból ajánlott elkészíteni. Ehhez 5 liter vízbe tegyünk 2 marék friss csalánt, pontosabban az egész növényt – tehát a gyökerét, a szárát és a leveleit is. Ezeket hagyjuk egy éjszakán át ázni a vízben, másnap forraljuk fel, és miután egy kicsit kihűlt, tegyük bele a lábunkat 15-20 perc erejéig. Nagyon fontos, hogy a víz jó meleg legyen, ugyanis ennek hatására tágulnak ki a pórusok, melyeken keresztül jutnak be a szervezetünkbe a hatóanyagok. Annak ellenére, hogy egy lábfürdőről beszélünk, hatására enyhülhet a fejfájás, illetve jótékonyan hathat különböző vérkeringési problémákra is.
Amennyiben nem akarunk lábfürdőt készíteni, akkor az is jó megoldás, ha a friss csalánnal masszírozzuk át a beteg testrészünket. Ez főleg lumbágónál, ízületi problémáknál és isiásznál hozhat enyhülést.
Fontos megemlíteni, hogy mielőtt belekezdünk egy csalán tea kúrába vérvizelés, akut vizeletretenció, cukorbetegség, alacsony vagy magas vérnyomás esetén, kérjük ki orvosunk véleményét.
Annak ellenére, hogy a csalán tea fogyasztása rengeteg előnnyel jár, fontos leszögezni, hogy mellékhatásai is lehetnek. Különösen az alábbiak:
A csalánt a kertünkben vagy akár az erdőben is szedhetünk. Ehhez természetesen tudnunk kell, hogy mit keressünk. A csalánt szerencsére nem nehéz felismerni, hiszen magas (50-150 cm), az egész növényt beborítják a csalánszőrök, szögletes hajtású és indás. A csípős csalán levelei nagyon aprók, míg a nagy csaláné jelentősen nagyobbak, pontosabban mindig hosszabbak a levélnyélnél. Mindkettő gyógynövény, hasonló a hatásuk is, de a nagy csalán sokkal elterjedtebb.
Ha családi mennyiségben szeretnénk csalánt termeszteni, akkor szükségünk lesz egy félreeső, árnyékos vagy félárnyékos területre. Mivel kertészetekben nem igazán kapható, két lehetőségünk van:
A levelek gyűjtésére már tavasszal sort keríthetünk, de ekkor még csak zöldségnövényként lehet felhasználni. Amennyiben kifejlett levelekre van szükségünk szárítási célra, akkor nyár elején vagy a nyár folyamán gyűjtsük.
Ha a csalán gyökérzetét szeretnénk felhasználni, akkor ezt tavasszal és ősszel tehetjük meg.
Nagyon fontos, hogy függetlenül attól, hogy melyik részét gyűjtjük a csalánnak, minden esetben kesztyűben, hosszúujjú felsőben és hosszú nadrágban gyűjtsük azt be, hiszen ezek megvédenek minket a csípéstől.
Amennyiben szárított csalánt használunk a tea elkészítéséhez, akkor 2 dl forró vízhez adjunk 1-2 teáskanálnyi szárított levelet, a teát kb. 3 percig hagyjuk állni, szűrjük le, majd óvatosan kortyolgassuk el.
Friss csalánlevelek esetén ugyanilyen módon kell elkészíteni a teát, azonban ebben az esetben kevesebb levél is elegendő, hiszen a frissnek sokkal intenzívebb az íze.
A csalán teát ízesíthetjük egy kevés citromlével, de akár ízesítés nélkül is ihatjuk.
A csalán teát nyugodtan váltogathatjuk aranyvesszőfű teával, de a gyermekláncfűből és a kisvirág füzikéből készült főzet is remek választás mellé.
Természetesen nem csupán teát készíthetünk a csalánból, de számos más finomságot is. A csalánleves is egy remek fogás, aminek elkészítése egyszerű. Szükségünk lesz 1 kg csalánra, 3 gerezd fokhagymára, 2 dl tejfölre, 2 evőkanál lisztre, illetve sóra, borsra és némi ecetre. A csalánt megforrázzuk, és sós vízben, a fokhagymákkal együtt megfőzzük. A tejfölt a liszttel behabarjuk, és 10 percig főzzük. Sóval, borssal és ecettel ízesítsük.
Ezen kívül főzeléket is lehet belőle készíteni, amit pirítóssal vagy főtt tojással tálalhatunk. A hozzávalók tekintetében a következőkre lesz szükségünk: 1 kg csalán, 3 gerezd fokhagyma, 1 vöröshagyma, 2 dl tejföl, 3 evőkanál liszt, ½ liter alaplé, továbbá só, bors és ecet. A fokhagymát és a hagymát vágjuk apróra, kicsit pirítsuk meg, majd adjuk hozzá a felszeletelt csalánt. Pár percig kevergessük, öntsük fel az alaplével, majd főzzük. Miután megfőtt, botmixerrel pürésítsük le. Attól függően, hogy milyen sűrűre szeretnénk, behabarhatjuk tejfölbe kevert liszttel. Tetszés szerint ízesítsük ecettel, sóval és borssal.
A levesen és főzeléken kívül készíthetünk csalánból akár lekvárt, pizzát, gnocchit, palacsintát vagy raviolit is.
Mindenki ismeri a csalánt, de csak kevesen szeretik, hiszen zömében rossz emlékeket kötünk ehhez a gyógynövényhez. Pedig a növénynek számos jótékony hatása van. Alkalmazhatjuk például nátha, köhögés, láz, influenza, ízületi panaszok, Crohn-betegség, de akár vérszegénység esetén is. Gyógyhatásai mellett az íze miatt is ajánlott esélyt adni neki, hiszen rendkívül különleges ételeket készíthetünk belőle, legyen szó egy egyszerű csalánlevesről vagy csalánlekvárról. Amennyiben előnyben részesítjük a csalán teát, azt fogyaszthatjuk akár kúraszerűen is. Fontos azonban megemlíteni, hogy vannak olyan élethelyzetek vagy betegségek, melyek esetében nem ajánlott a csalán alkalmazása. Erről mindenféleképp kérjük ki orvosunk véleményét.