Az esti vagy éjszakai magas vérnyomás azért veszélyes, mert amellett, hogy megterheli a szervezetet, még a pihentető alvást is gátolja. Alvászavarokat, fáradékonyságot és szédülést okozhat, amelyek minden életkorban alaposan megnehezíthetik a mindennapokat. Cikkünkben bemutatjuk az esti magas vérnyomás okait és megelőzési lehetőségeit, illetve azt is, hogy mikor érdemes a panaszokkal orvoshoz fordulni.
Különösen fontos tudni, hogy az esti magas vérnyomás okozta kellemetlenségekkel nem muszáj együtt élni, hiszen egyszerűen – 24 órás vérnyomásméréssel – diagnosztizálható és jól kezelhető egészségügyi problémáról van szó. Annál is inkább érdemes orvosi segítséget kérni, mert a kezeletlen magas vérnyomás vesebetegséghez, szívinfarktushoz vagy stroke-hoz is vezethet.
Az esti magas vérnyomásértéknek számos oka lehet. Ezek közül soroljuk fel a leggyakoribbakat, amelyeknek az ismerete segíthet a probléma felismerésében és megoldásában.
Az alvási apnoe légzéskimaradással jár, amely nemcsak éjszakai magas vérnyomást okozhat, hanem szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásához is vezethet. Becslések szerint minden hetedik ember érintett lehet.
A betegség legnagyobb veszélye, hogy az alvási apnoéban szenvedő gyakran nem is tud róla, hiszen az alvás állapotában nem keletkeznek emlékei, így csak azok figyelik meg a jelenséget, akikkel egy szobában pihen. Súlyosabb esetben akár szívritmuszavart és stroke-ot is okozhat, ezért mindenképpen kezelni kell. Egyetlen lélegzetvétel kimaradása 80-100 Hgmm-es vérnyomásemelkedéssel is járhat hirtelen, és mivel egy éjszaka alatt ez negyvenszer is előfordulhat, nem ritka eset, hogy az alvási apnoe egész éjszaka magas vérnyomást tart fenn.
Egyik fajtája a centrális alvási apnoe, amikor az agy „elfelejti” kiadni a légzésre vonatkozó parancsot, a másik pedig az obstruktív alvási apnoe, aminek a garat elzáródása áll a hátterében. Megfelelő kezelés esetén jó eséllyel megszűnik az éjszakai magas vérnyomás. Ilyenkor a vérnyomáscsökkentő terápia önmagában – a kiváltó ok, tehát az alvási apnoe kezelése nélkül – nem elég hatékony.
Az állandóan szedett vérnyomáscsökkentő készítmény dózisa vagy a többi gyógyszerrel való helytelen kombinációja is gondot okozhat. Ennek a helyreállításában kizárólag a kezelőorvos segíthet, ezért tanácsos őt minél hamarabb felkeresni. Szerencsére sokféle vérnyomáscsökkentő áll rendelkezésre, így bármilyen mellékhatás jelentkezésekor van lehetőség váltani – szigorúan orvosi utasításra, a dózisbeállítási időszakban fokozott figyelemmel.
A jó vérnyomás beállításhoz elengedhetetlen a 24 órás vérnyomás monitorizálás, hiszen ilyenkor figyelembe lehet venni azt is, melyik napszakban van jelentős vérnyomás-kiugrás, és annak megfelelően lehet beállítani a vérnyomás-csökkentő gyógyszerek adásának időpontját és dózisát.
Noha a túlzott sóbevitel semmilyen körülmények között nem egészséges, tény, hogy ha a vacsora során túl sok sót fogyasztunk, az szintén magas vérnyomáshoz vezethet az esti és éjszakai órákban. Egy felnőtt napi ajánlott maximális sóbevitele 5 gramm, ami nagyjából egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. Sajnos ezt igen könnyű túllépni, ha sok feldolgozott élelmiszert vagy készételt fogyasztunk, amelyekből akár a többszöröse is bevihető szinte észrevétlenül.
A sóbevitel figyelemmel kíséréséhez célszerű egy hétig étkezési naplót vezetni, amiben rögzítjük az elfogyasztott élelmiszerek sótartalmát (ez minden esetben kötelezően szerepel a címkén). A legegyszerűbb megoldás, ha a lefekvés előtti órákban már tudatosan minimalizáljuk a sófogyasztást, például nem sózzuk meg az ételt az asztalnál, és kerüljük a sós rágcsálni valókat.
A következő néhány tanács megfogadásával máris jelentősen csökkenthetjük az esti vagy éjszakai magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
Az alváshigiénés szokásaink rendbetételével stabilizálhatjuk a vérnyomásunkat. Az állandó napirend elősegíti a szervezet megfelelő működését, ráadásul biztosítja a kellő mennyiségű és minőségű pihenés mellett biztosítja a rendszeres táplálkozást is.
Gyakori gond, hogy a hétköznapi teendők közepette éppen az alváson vagy az étkezésen szeretnénk időt spórolni, holott a fizikai és mentális egészséghez, illetve a kellő hatékonyságú munkavégzéshez is elengedhetetlen ezeknek az alapvető szükségleteknek a kielégítése. A napirendnek természetesen nem feltétlenül kell szigorúnak lennie: az az ideális, ha egyaránt illeszkedik a teendőinkhez és az egyéni bioritmusunkhoz, így viszonylag könnyű betartani.
Noha naponta 1-2 csésze kávé még jótékonyan serkentő hatást fejthet ki az egészséges szervezet számára, az is igaz, hogy koffeint akár teljes mértékben is kizárhatjuk az életünkből, ha túlzottan megemeli a vérnyomásunkat. Az alkohol ugyancsak negatívan hat az alvásra – tulajdonképpen akadályozza a pihentető mélyalvást, ezáltal a szervezet regenerációját –, túlzott fogyasztás vagy érzékenység esetén pedig a vérkeringésre is. Éjszakai magas vérnyomás esetén tehát javasolt ezeket elkerülni.
Sportolni, edzeni is inkább a délelőtti vagy kora délutáni órákban érdemes, hiszen a mozgás ugyancsak serkenti a vérkeringést. Könnyebben „lenyugszik” a vérnyomás akkor, ha ezek a teendők időben nagyobb távolságra helyezkednek el a lefekvés időpontjától.
A magas sóbeviteltől ugyanis megemelkedik a vérnyomás, hiszen a só megköti a vizet, így megnő az erekben keringő vér térfogata. Mivel azonban a bevitt sómennyiség négyötöde feldolgozott élelmiszerekből kerül be a szervezetünkbe, a címkék nyomon követésével valóban egyszerű nyomon követni az értékeket.
A stressz azonnali vérnyomásemelkedéshez vezet. Feszült helyzetben a szervezetünk felkészül rá, hogy megküzdjön a veszélyforrással, vagy éppen elmeneküljön előle. A hosszú távon fennálló stressz azonban állandósult magas vérnyomással járhat, ami sajnos az esti vagy éjszakai órákban sem feltétlenül csökken. A stresszcsökkentés és a tudatos stresszkezelés mindenki számára hasznos lehet, ám a magas vérnyomással élők számára egyenesen kulcsfontosságú a sikeres terápiában.
Vérnyomásmérő készülék segítségével mindennap képet kaphatunk az aktuális vérnyomásunkról. Ha a vérnyomás reggeli első értéke – vagy éppen a lefekvés előtti utolsó – magas (a szív összehúzódásakor mért 140-es szisztolés érték és az elernyedéskor mért 90-es diasztolés érték jelenti a felső határt), akkor az éjszakai magas vérnyomás gyanúja áll fent. Ettől már jelentkezhetnek a magas vérnyomás tünetei, s magasabb az érrendszeri betegségek kockázata.
Ugyanakkor senkitől sem várható el, hogy éjszaka felkeljen vérnyomást mérni – arról nem is beszélve, hogy a rendkívüli ébredés önmagában is befolyásolhatja a vérnyomás értékét. Erre szolgál az úgynevezett 24 órás vérnyomásmérés, amikor egy folyamatosan viselt készülék gondoskodik az értékek rögzítéséről, és anélkül történhet meg a diagnózis felállítása, hogy maga a mérés beleavatkozna a napirendbe.
Az esti vagy éjszakai magas vérnyomás különösen veszélyes, mert megterheli a szervezetet és gátolja a pihentető alvást. A diagnózis felállítása rendszeres vagy 24 órás vérnyomásmérés segítségével történik. Kiváltó oka lehet az alvási apnoe (légzéskimaradás), a nem megfelelő vérnyomáscsökkentő terápia, vagy akár a túlzott sóbevitel.
Esti vagy éjszakai magas vérnyomás gyanúja esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Kezelése egészéges életmóddal – megfelelő napirenddel, kellő mennyiségű alvással, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres testmozgással –, illetve megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel történik. Az esti vagy éjszakai magas vérnyomás összességében egyszerűen diagnosztizálható és könnyen kezelhető egészségügyi problémát jelent, ami viszont hosszú távon súlyos szövődményekkel járhat a terápia elmaradásának esetén.