Az immunrendszerünk feladata, hogy megvédje szervezetünket a különféle külső kórokozóktól, mint például baktériumok, vírusok vagy gombák. Ezt a feladatot általában kiválóan teljesíti, ám előfordulhat, hogy olyan anyagokra is reagál, melyek valójában nem jelentenek veszélyt. Ilyenkor beszélünk allergiáról – egy téves immunválaszról, amely különféle tüneteket okoz a szervezetben.
Allergiás reakciókat bárki megtapasztalhat, és ezeknek számos típusa ismert – a pollenallergiától kezdve az étel- vagy gyógyszerallergiáig. Egyes típusok szezonálisan jelentkeznek, míg mások egész évben fennállhatnak. Cikkünk célja, hogy bemutassa az allergia fogalmát, típusait, tüneteit, valamint a lehetséges kezelési módokat, így segítve a tudatosabb megelőzést és a hatékonyabb allergia elleni védekezést.
Az allergia az immunrendszer túlzott, téves reakciója olyan anyagokra – azaz allergénekre –, melyek egy egészséges embernél semmilyen immunválaszt nem váltanának ki. Ilyen anyag lehet például a pollen, az állatszőr, egyes ételek fehérjéi vagy akár egyes fémek.
Amikor az allergén bejut a szervezetbe, az immunrendszer veszélyes betolakodónak érzékeli azt, és beindítja a védekező mechanizmusokat. Ez olyan tünetekhez vezet, mint a tüsszögés, szemviszketés és bőrkiütés, súlyosabb esetekben pedig akár életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami megfelelő beavatkozás nélkül fatális is lehet.
Az allergia pontos okai nem teljesen ismertek, de a kialakulásában több tényező is szerepet játszhat:
Bár maga az allergia nem öröklődik, a hajlam igen – ezért is fordul elő gyakran, hogy egy család több tagjánál is jelen van valamilyen allergiás reakció.
Az allergia tünetei igen változatosak lehetnek – a tüsszögéstől a bőrkiütéseken át az életveszélyes anafilaxiáig. Az allergének típusa alapján többféle allergiát különböztethetünk meg. A következőkben a leggyakoribb formákat ismertetjük, részletes tüneteikkel együtt. Az allergia szezon különösen azok számára kihívás, akik érzékenyek a virágporokra vagy a poratkákra, de egész évben fennálló panaszok is előfordulhatnak.
Az ételallergia gyermekeknél gyakoribb, de a felnőttek körében is egyre elterjedtebb. A tünetek már kis mennyiségű allergén elfogyasztása után is jelentkezhetnek. A leggyakoribb allergének: tehéntejfehérje, tojás, mogyoró, dió, eper, szója, halak és kagylófélék. A családi halmozódás gyakori, és más allergiás betegségekkel együtt is megjelenhet.
Fontos különbséget tenni ételallergia és ételintolerancia között. Utóbbit nem az immunrendszer, hanem legtöbbször valamelyik tápanyag nem megfelelő lebontása okozza az emésztőrendszer zavara miatt. Ilyen például a laktóz intolerancia. Bár a tünetek hasonlóak lehetnek – hasi fájdalom, puffadás, hasmenés –, az allergia súlyosabb, és akár anafilaxiás reakciót is kiválthat. Ételintolerancia esetén előfordul, hogy kisebb mennyiség nem okoz tüneteket.
Jellemző tünetek:
A fémallergia jellemzően kontaktallergia: a bőr érintkezik az allergénnel, például ékszerek, órák, övcsatok, gombok vagy piercingek révén. A leggyakoribb allergén a nikkel, de előfordulhat érzékenység kobaltra, krómra, rézre vagy platinára is. A fogászati anyagok (például az amalgám) is válthatnak ki allergiás reakciót.
Tünetek:
A gyógyszerallergia gyakran hirtelen alakul ki és nehezen kiszámítható. A penicillin az egyik legismertebb allergéntípus, de bármely gyógyszer – akár vitamin, fájdalomcsillapító vagy érzéstelenítő – válthat ki reakciót.
Tünetek:
A pollenallergia – ismertebb nevén szénanátha – a szezonális allergiák legismertebb képviselője. A fák, füvek és gyomnövények virágpora a levegőbe kerülve megtapad az orr, a torok és a szem nyálkahártyáján, kiváltva az allergiás reakciót.
A leggyakoribb allergének:
Tünetek:
A porallergiát nem maga a házipor, hanem a benne élő poratkák ürüléke okozza. Ezek mikroszkopikus élőlények, amelyek az elhalt emberi hámsejtekkel táplálkoznak, és különösen ágyneműben, szőnyegekben, kárpitokban szaporodnak el.
A porallergia tünetei gyakran éjszaka vagy reggel jelentkeznek, amikor az allergén koncentrációja magasabb.
Tünetek:
Az állatallergia nem csak a szőrre korlátozódik – a bőr pikkelyei (hámpikkelyek), a nyál és a vizelet is allergének lehetnek. Allergiát a leggyakrabban macska, kutya, nyúl és madarak okozhatnak. Az allergének a ruházatra és tárgyakra tapadva passzívan is továbbvihetők, így allergiás reakciók akkor is felléphetnek, ha éppen nincs állat a közelben.
Tünetek:
Egyes rovarok – leggyakrabban méhek, darazsak, hangyák – csípése súlyos allergiás reakciót válthat ki. Ezek az esetek azonnali orvosi ellátást igényelhetnek.
Tünetek:
A nedves környezet kedvez a penészgombák elszaporodásának, amelyek spórái belélegezve válthatnak ki allergiás tüneteket. Különösen veszélyes, ha a lakásban rendszeres a magas páratartalom vagy nem megfelelő a szellőzés.
Tünetek:
Az allergia kezelése összetett feladat, amely mindig az allergia típusától, súlyosságától, illetve az egyéni érzékenységtől függ. A cél elsősorban a tünetek enyhítése, a kiváltó allergének elkerülése és – ha lehetséges – hosszú távon a szervezet érzékenységének csökkentése. A megfelelő allergia vizsgálat elvégzése minden esetben az első lépés, hiszen ennek segítségével határozható meg, milyen típusú allergén váltja ki a reakciót.
Az allergiavizsgálat történhet bőrpróbával (Prick-teszt), vérvizsgálattal (IgE szint), illetve provokációs teszttel. A bőrteszt során kis mennyiségű allergént juttatnak a bőr felszínére, és megfigyelik a reakciót. A vérvizsgálat az allergénspecifikus ellenanyagok jelenlétét méri. Ezek kombinációja adja a legpontosabb képet.
Az egyik legfontosabb lépés az allergén elkerülése – még akkor is, ha ez nem mindig egyszerű. Például ételallergia esetén az összetevők alapos ellenőrzése elengedhetetlen, míg porallergia esetén a lakókörnyezet átalakítása válhat szükségesé. Pollenallergiánál a szezonális allergia idején érdemes minél többet beltérben tartózkodni a virágpor csúcsidőszakaiban.
Az életmód módosítása sokat segíthet a tünetek csökkentésében:
Sok természetes készítmény és módszer is segíthet az allergiás panaszok enyhítésében:
A különféle allergia gyógyszer készítmények az allergiás tünetek enyhítésére szolgálnak. Ezeket az orvos vagy a gyógyszerész javaslata alapján érdemes kiválasztani.
Antihisztaminok
A leggyakrabban alkalmazott szerek. A hisztamin hatását blokkolják, amely az allergiás reakció során szabadul fel. Segít enyhíteni a tüsszögést, orrfolyást, szemviszketést és bőrreakciókat.
Kortikoszteroidok
Erőteljes gyulladáscsökkentők, amelyek csökkentik az immunreakció intenzitását.
Kromoglikát
Gátolja a hízósejtekből történő hisztaminfelszabadulást.
Szteroidmentes orrcseppek és orrspray-ek
Adrenalin injekció
Súlyos allergiás reakció (anafilaxia) esetén életmentő lehet.
Immunterápia – hosszú távú megoldás
Az immunterápia (hiposzenzibilizálás) egyedülálló kezelési lehetőség: nemcsak a tüneteket enyhíti, de az allergiás reakció kiváltó okát célozza meg. A kezelés során a beteg szervezetébe rendszeresen, kis mennyiségben juttatják az adott allergént (pl. pollen, poratka, méhcsípés), amihez így az immunrendszer idővel hozzászokik, és nem vált ki reakciót.
Az allergiás reakciók kialakulásához több tényező járulhat hozzá, és számos formában jelentkezhetnek – az ételallergiától kezdve a porallergián, pollenallergián és állatszőr allergián át egészen a gyógyszerallergiáig. A leggyakoribb allergiás tünetek közé tartoznak a szemviszketés, az orrfolyás allergia miatt, a bőrallergia jelei, valamint a légúti allergia tünetei. A szénanátha és más szezonális allergia típusok különösen gyakoriak tavasszal és nyáron. Az allergia kezelése minden esetben a pontos diagnózissal, például allergiateszt elvégzésével kezdődik. Ezután alkalmazhatóak természetes módszerek, életmódváltás vagy szükség esetén allergia gyógyszer. Súlyosabb esetekben az immunterápia is szóba jöhet, amely az immunrendszer „átképzésével” segíthet hosszabb távon, gátolva az allergiás reakció kialakulását Fontos, hogy mindenki megtalálja a számára leghatékonyabb stratégiát az allergia ellen.