A hasmenés kellemetlenségein mit sem enyhít a tudat, hogy a leggyakoribb egészségügyi panaszok közé tartozik. Általában olyan probléma áll a hátterében, mint egy bakteriális vagy vírusos fertőzés, a túlterhelt bélrendszer, étel-intolerancia vagy egy ételmérgezés, de akár stressz is okozhatja, éppúgy, mint gyógyszerek mellékhatása vagy túlzott ásványianyag-bevitel.
Akár alkalomszerűen jelentkezik a hasmenés, akár rendszeresen, mindenképpen megnehezíti a mindennapi életünket: akadályozhat bennünket a munkavégzésben, a háztartási teendők ellátásában, a hascsikarás miatt nem tudunk kimozdulni, és általános rossz közérzet kísérheti.
Cikkünkben bemutatjuk a vízszerű hasmenés okait, lehetséges kezelési módjait, valamint azt is, hogy mikor érdemes a szövődmények kockázata miatt orvoshoz fordulni.
Vegyük sorra, milyen esetekben léphet fel híg széklet, főként vízszerű hasmenés, és milyen egyéb kísérőtünetekkel járhat!
A legfontosabb, hogy a hasmenés egy tünet, ami jelzi, hogy valami nincs rendjén a szervezetben. Akkor beszélünk hasmenésről, ha megváltozik a széklet állaga: hígabb lesz a szokásosnál, és sok esetben gyakrabban is kell ürítenünk, sürgetőbb ingerrel.
Jelentkezhet önmagában is, de például kísérheti láz, hányás, diszkomfort érzés, hasi görcs és számos más egyéb tünet is, amelyek felismerése segíthet a kiváltó tényező megállapításában. A legfontosabb kérdés tehát hasmenés esetén, hogy mi okozza, hiszen ettől függ a terápiás javaslat is.
A vízszerű hasmenés felnőtteknél és gyermekeknél is gyakran vírusos fertőzések (például rotavírus vagy norovírus) következménye. Ezek gyakori okai a hirtelen fellépő hasmenésnek, és rendszeresen járványokat okoznak közösségekben. Nemcsak a munkahelyen lehet elkapni, hanem például úgy is, hogy óvodából, iskolából viszik haza a gyerekek a fertőzést.
Számos esetben bakteriális fertőzés (például szalmonella, E. coli, Campylobacter) áll a hátterében. Ezek élelmiszerrel vagy vízzel terjedő fertőzések, és súlyos hasmenést és hányást okozhatnak. Éppúgy elkaphatjuk ismeretlen eredetű táplálék útján, mint a saját otthonunkban, esetleg nem megfelelően tárolt élelmiszerek miatt, de akár a tengerben fürdőzve is.
A romlott vagy fertőzött élelmiszerek fogyasztása hasmenést és egyéb gyomorpanaszokat válthat ki, amit a köznyelvben ételmérgezésnek is szokás hívni.
Fontos szót ejtenünk a különböző parazitákról (Giardia, Entamoeba histolytica) is, amelyek gyakran szennyezett vízzel terjednek, és krónikus hasmenést okozhatnak. Ezek miatt is érdemes figyelni arra, hogy külföldi utazás alkalmával győződjünk meg a csapvíz ihatóságáról, vagy lehetőleg fogyasszunk biztonságos, palackozott vizet. Az eddig felsorolt esetekben – kórokozók, paraziták miatti hasmenés esetén – székletminta laboratóriumivizsgálatával lehet a kiváltó okot feltárni.
Gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet vizes hasmenés. Antibiotikumok, savlekötők, rákellenes szerek, valamint bizonyos vérnyomáscsökkentők ugyanis mellékhatásként hasmenést okozhatnak. Ha gyanítjuk, hogy nálunk ilyen összefüggés állhat fenn, akkor a betegtájékoztató elolvasását követően egyeztessünk a kezelőorvosunkkal!
A napjainkban sajnos igen gyakorinak számító ételintolerancia (pl. laktóz érzékenység, glutén szenzitivitás) vagy ételallergia (pl. tej, tojás, olajos magvak, tenger gyümölcsei) egyik legjellegzetesebb tünete a hasmenés. Étkezési napló vezetésével vagy célirányos vizsgálatokkal könnyedén fény derülhet ezekre.
A különböző gyulladásos bélbetegségek is járhatnak vízszerű hasmenéssel. Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy krónikus állapot, amely váltakozó hasmenést és székrekedést okozhat, gyakran stressz vagy bizonyos ételek hatására. A Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) ugyancsak eredményezhetnek vizes hasmenést, bár ilyenkor a beteg általános állapota nagyon rossz, és a colitis ulcerosánál a széklet többnyire véres is. Endokrinológiai betegség, így például a pajzsmirigy túlműködés is okozhat vizes hasmenést.
Nem szabad megfeledkeznünk a stressz és a szorongás okozta hasmenésről és az úgynevezett ozmotikus hasmenésről sem. Utóbbi olyan tápanyagok (például magas cukortartalmú ételek vagy mesterséges édesítők) fogyasztása nyomán alakul ki, amelyeket a bélbolyhok nem tudnak felszívni, így vizes formában felhalmozódva kiürülnek. Laktóz intolerancia esetén is a fel nem szívódott laktóz ozmotikus hatása révén okoz hasmenést.
Az „utazási hasmenés” pedig nem más, mint szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztása idegen környezetben, különösen fejlődő országokban, ami hasmenést válthat ki – különösen az utazás miatti stresszel kombinálva.
Tudnunk kell továbbá, hogy mérgezés vagy toxinoknak (például nehézfémeknek vagy vegyi anyagoknak) való kitettség jele is lehet a vízszerű hasmenés
A kellemetlen panaszok szerencsére sok esetben házilag is kezelhetőek. A megfelelő terápia függ attól, hogy mi váltotta ki a bajt, de általánosan is vannak ajánlások a vízszerű hasmenés kezelésére.
Vízszerű hasmenés esetén hatványozottan nő a kiszáradás veszélye, így kulcsfontosságú a folyadékpótlás és a kiürült ásványi anyagok visszapótlása. Különösen nagy szolgálatot tehetnek ilyenkor a különböző, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek (tápszerek), a csipet sóval dúsított víz, vagy akár a különböző sportitalok is.
Fizikai állapotunktól és aktivitási szintünktől függően a kímélő étrend vagy az 1 napos böjt is alkalmas lehet a vízszerű hasmenés enyhítésére. A kímélő étrend ebben az esetben zsírszegény, durva rostoktól mentes, lehetőleg tejtermékek nélküli, nem fűszeres táplálkozást jelent, a feldolgozott élelmiszerek kerülésével. Népszerű a „BRAT” diéta is, ami banán, alma, rizs és pirítós fogyasztását jelenti, neve pedig ezen ételek angol nyelvű elnevezéséből ered. Az egynapos böjt pedig az emésztőrendszer teljes pihentetését jelenti, kizárólag víz és gyógyteák fogyasztásával. A koffein és az alkohol mindenképpen kerülendő!
Mivel a hasmenés hátterében gyakran fertőzés áll, a környezetünk fokozott fertőtlenítéssel – gyakori kézmosással, a szokásosnál is alaposabb konyhai és fürdőszobai higiéniával – jó eséllyel sokat tehetünk a tünetek csillapításáért.
A székletnapló segíthet feltári a vízszerű hasmenés étrendi okait. Étkezési naplóval együtt vezetve már viszonylag rövid idő alatt is rájöhetünk, hogy milyen élelmiszerek okoznak nálunk hasmenést, illetve milyen ételintolerancia gyanúja állhat fenn.
A patikában rengetegféle vény nélkül kapható készítmény található hasmenésre, melyek a betegtájékoztató elolvasása után, gyógyszerész javaslatára nyugodtan alkalmazhatóak otthoni keretek között is. Természetesen nemcsak hasfogó vagy görcsoldó gyógyszerek, hanem gyógyteák között is válogathatunk: a kamilla, a borsmenta, a gyömbér, a fehér mályva, a zsálya és a cickafark is kitűnő hasmenés ellen.
A probiotikumok hatékonyan segíthetnek a bélflóránk egyensúlyának helyreállításában, így a hasmenés kezelésében, mielőbbi csillapításában, és utóhatásainak enyhítésében is. Probiotikumot bármikor vásárolhatunk gyógyszertárban, de akár élőflórás élelmiszerekből (joghurtból, kefírből) is bejuttathatjuk a szervezetünkbe, amennyiben az étrendünk megengedi ilyenek fogyasztását.
A hasmenést semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni. Veszélyei, szövődményei közé tartozik a kiszáradás, az alultápláltság, a szédülés, a rossz közérzet, a zavartság, és akár magas lázzal is járhat. Ritka esetben előfordulhat, hogy a hasmenés daganatos megbetegedésre utal.
Visszatérő hasmenés esetén javasolt a laborvizsgálat (vérkép és széklettenyésztés), illetve szükség esetén allergiavizsgálat vagy gyulladásos bélbetegség gyanúja esetén a vastagbél endoszkópos vizsgálata is.
Abnormális hasmenés esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz! A véres széklet, a nyálkás széklet orvosi figyelmet igényel, mint ahogyan a fekete, kátrányos, olajos, zsíros vagy szokatlanul bűzös széklet is.
Az, hogy a vizes hasmenés meddig tart, általában attól függ, hogy mikor szűnik meg a kiváltó ok. Ha 2-3 nap után sem enyhülnek a panaszaink, forduljunk orvoshoz!
A hasmenés a leggyakoribb és egyúttal legkellemetlenebb egészségügyi panaszok egyike. Speciális formája a vízszerű hasmenés, ami a széklet lényegében teljesen folyékony állagát írja le.
Oka felnőtteknél lehet vírusos fertőzés (például rotavírus vagy norovírus), bakteriális fertőzés (többek között szalmonella, E. coli vagy Campylobacter), parazita (például Giardia, Entamoeba histolytica), illetve romlott vagy fertőzött élelmiszerek fogyasztása is. Számos esetben ételintolerancia vagy -allergia áll a hátterében, ám irritábilis bél szindróma (IBS), Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) tünete is lehet. Stressz vagy szorongás is kiválthatja.
Vízszerű hasmenés esetén kulcsfontosságú a folyadékpótlás és a kiürült ásványi anyagok visszapótlása, a kímélő étrend vagy 1 napos böjt folytatása, a környezet fokozott fertőtlenítése, valamint gyógyhatású készítmények és probiotikumok bevitele.
A hasmenés veszélyei közé tartozik a kiszáradás, az alultápláltság, a szédülés, a rossz közérzet és a zavartság. 2-3 napnál tovább elhúzódó panaszok vagy véres, nyálkás széklet esetén mielőbb forduljunk orvoshoz!