A mell tejmirigyekből, azok kivezető csöveiből, valamint az ezeket körülvevő zsírszövetből áll, mely utóbbi biztosítja az emlő alakját és tapintatát. A mell alatti rétegben található a nagy mellizom, amelynek a kar mozgatásában is nagy szerepe van. Bizonyos tényezők hatására, mint például a terhesség (amikor a tejmirigyek átmenetileg megnagyobbodnak), a gyors fogyás vagy az öregedés során a gravitáció hatására a bőr és a kötőszöveti rostok kinyúlnak. Ez a mell megereszkedését, más kifejezéssel lógását eredményezheti.
Fontos tudni, hogy az implantátumok felhasználásának a célja a mell méretének a növelése. Az implantátum önmagában nem oldja meg a mell terhesség vagy gyors fogyás során fellépő megereszkedését. A plasztikai sebész a mellnagyobbítással egyidejűleg a mell felvarrását is ajánlhatja, hogy elérje a kívánt mellalakot.
A női mellek az anyaság szimbólumai, de genetikailag nem mindenkinek adatik meg, hogy dús keblekkel rendelkezzen.
Az implantátumoknak több fajtája létezik, de a legelterjedtebb a sóoldattal töltött és a szilikon géllel töltött implantátum. Alapvetően egyik sem befolyásolja a szoptatási képességet ám az első implantátumoknál sok nő tartott attól, hogy az implantátum kiszakadása esetén szilikon gél juthat az anyatejbe. Ezeket a félelmeket a tudomány természetesen eloszlatta. Az amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a mellimplantátumok nem jelentenek ellenjavallatot a szoptatásra.
Az 1960-as években kezdték el használni a szilikon mellimplantátumokat. Az 1990-es években, azonban a szilikon implantátumokkal kapcsolatos aggodalmak miatt ideiglenesen felfüggesztették a szépészeti célú felhasználásukat. Azóta a technológia fejlődött, és a modern implantátumok biztonságosabbak. A tévhitekkel ellentétben vizsgálatok igazolták, hogy a szilikon nem toxikus, nem allergizál. Szilikonból készülnek a szemlencsék, kanülök, különböző implantátumok (pl. kéz), műszívbillentyű.
Ugyanebben az időszakban merült fel az is, hogy a szilikon implantátummal történő szoptatás veszélyeztetheti a csecsemőt. Tanulmányok igazolták azonban, hogy a szilikon molekulák túl nagyok ahhoz, hogy a tejcsatornába és a mellmirigy állományába kerüljenek. További, az FDA (az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által támogatott kutatások során próbálták felmérni a szilikon implantátumok hatását betegségek kialakulására. A korábbi kutatások nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a mellimplantátumok autoimmun betegségeket okoznának, de újabb kutatások szerint a szilikon mellimplantátumok növelhetik bizonyos autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. Azonban ez nem egyértelműen bizonyított, és extrém ritka komplikációról van szó.
A mellimplantátumoknak nincs konkrét "szavatossági idejük" a hagyományos értelemben, de általánosságban elmondható, hogy a modern mellimplantátumokat úgy tervezték, hogy sok éven át tartósak és biztonságosak maradjanak. Ez az időszak akár 15-20 évet is jelenthet, de ez nem jelenti azt, hogy az implantátumok ezen időszak után "lejárnak". Ennyi idő elteltével a test változik meg annyira, hogy cserére vagy eltávolításra szorulnak a mellimplantátumok. Ezért évente szükséges a kontroll vizsgáltat, illetve a rendszeres otthoni mellvizsgálat (ezt egyébként minden nőnek javasolt menstruáció után elvégezni magának).
A szoptatással kapcsolatban nagy jelentősége van annak, hogy melyik műtéti technikát választotta a páciens, mert például, ha a mellbimbó körüli metszés mellett döntött, előfordulhat, hogy a heg zavarja a tejcsatornákat. Az izom alá helyezett implantátum esetében a legkevésbé valószínű, hogy szoptatási nehézségei lesznek a műtét után, mert esetleg sérülnének a tejcsatornák.
Nem árt azonban tisztában lenni vele, hogy adódhatnak kellemetlenségek a szoptatás során.
Három fő metszési hely van: hónalji (axilláris), emlőbimbó udvar körüli (periareoláris) vagy a mell alatti áthajlási redőben haladó (inframammáris/ submammáris).
A mellimplantátumot részben, vagy egészben a nagy mellizom alá (izom alatti elhelyezés), vagy az izom fölé, az emlőmirigyek alá (emlőmirigyek alatti elhelyezés) lehet beültetni.
Masztitisz a mell gyulladása, mely fertőzést generálhat, ha nem kezelik elég gyorsan.
Teljesen váratlanul is kialakulhat.