Blog's Menu

A fejfájás okai és kezelése

2025. április 8.

A fejfájás időnként mindenkit utolér – legyen szó egy fárasztó munkanapról, kevés alvásról vagy éppen egy front közeledtéről. Sokszor pont a legrosszabbkor érkezik: vizsga előtt, fontos megbeszélés közben vagy egy pihenésre szánt hétvégén. Ilyenkor az első gondolatunk a gyors segítség – de valóban csak tüneti kezeléssel érdemes próbálkozni? A válaszhoz érdemes megismerni a fejfájás lehetséges okait és típusait.

 

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a fejfájás fő típusait, azok okait, jellemzőit, majd rátérünk a különböző kezelési lehetőségekre is. Végül áttekintjük, mikor érdemes orvosi segítséget kérni. Célunk, hogy mindenki számára érthető módon segítsünk eligazodni a fejfájások sokszínű világában, és irányt mutassunk a megelőzéshez, valamint a kezeléshez.

 

A fejfájás lehetséges okai és típusai

 

A fejfájás az egyik leggyakoribb neurológiai panasz: mindenki találkozott már vele legalább egyszer az életben. A fejfájás típusok sokfélék: a fájdalom lehet enyhe és tompa, de akár súlyos és lüktető is. A fejfájás helye változatos lehet – például homloktáji fejfájás, tarkótáji fájdalom vagy féloldali nyomás. Időtartama is széles skálán mozoghat néhány perctől akár több napig.

 

A fejfájásokat két nagy csoportba soroljuk: primer (elsődleges) és szekunder (másodlagos) típusokra.

 

Primer fejfájások

 

A primer fejfájások önálló betegségek, nem vezethetők vissza más alapbetegségre.

 

Tenziós fejfájás

A leggyakoribb típus. Nyomó, szorító érzéssel jár, gyakran kétoldali lokalizációval. Legalább 30 percig tart, de elhúzódhat napokig is. Nem fokozódik fizikai aktivitásra. Három altípusát különböztetjük meg:

 

  • Ritka epizodikus: havonta kevesebb mint egy alkalom
  • Gyakori epizodikus: 1–14 nap havonta
  • Krónikus: legalább 15 nap havonta, legalább 3 hónapig

 

Okai között szerepel a stressz, az alváshiány, a dehidratáltság vagy a feszes nyaki izmok. A tenziós fejfájás általában fokozatosan kezdődik, és a nap végére erősödik. Leggyakrabban a halánték, a homlok és a nyak hátsó része érintett. Előfordulhat, hogy a beteg „szorító abroncsként” írja le az érzést, amely a fej körül húzódik.

 

Tenziós fejfájást kiválthat továbbá a rossz testtartás, huzamosabb számítógéphasználat, kevés mozgás vagy éppen a fokozott szellemi terhelés. Fontos tudni, hogy bár enyhébb, mint a migrén vagy a cluster fejfájás, krónikussá válva jelentősen rontja az életminőséget.

 

Migrén

Jellegzetesen féloldali, lüktető, rohamokban jelentkező fejfájás. Egy-egy epizód 4-72 órán át tarthat.

 

Gyakran kísérik egyéb tünetek:

 

  • Fény- és hangérzékenység
  • Hányinger, hányás
  • Szédülés és fejfájás
  • Érzékenység szagokra, ízekre
  • Fáradékonyság, koncentrációzavar

 

Több típus ismert:

 

  • Menstruációs migrén: hormonális változásokhoz kötődik
  • Retinális migrén: idegi eredetű, átmeneti látásvesztést is okozhat
  • Krónikus migrén: legalább 15 napos előfordulás havonta, három hónapon keresztül
  • Aurás migrén: roham előtt érzékcsalódás, látászavar jelentkezik (pl. villanások, hullámzó képek)

 

A migrén gyakrabban fordul elő nőknél, és genetikai hajlam is szerepet játszhat a kialakulásában. Egyeseknél az aura olyan intenzív lehet, hogy átmenetileg beszédzavar vagy zsibbadás is jelentkezhet. A migrént kiválthatják bizonyos ételek (pl. csokoládé, érlelt sajtok, citrusfélék), valamint alváshiány, koffeinmegvonás, frontátvonulás, hormonális változások és stressz is. Külön figyelmet érdemel a hormonális migrén, amely menstruációhoz, terhességhez vagy fogamzásgátló szedéséhez köthető.

 

Cluster fejfájás


A legritkább, de leghevesebb fejfájástípus. Féloldali, szinte mindig homloktáji fejfájás. Görcsös, égető fájdalom, amely akár naponta többször is jelentkezhet hetekig. Főként éjszaka lép fel, és a fekvés rontja.

 

Kísérőtünetei:

 

  • Szem kivörösödése, könnyezése
  • Orrdugulás, orrfolyás
  • Szemhéj csukódása

 

A cluster fejfájás férfiaknál gyakoribb, és gyakran előfordul, hogy ugyanabban az időszakban tér vissza évente. Egy-egy roham 15–180 percig is eltarthat, és hirtelen tör rá az érintettre.

 

Sokszor olyan erős a fájdalom, hogy a beteg nyugtalanná válik, mozogni kezd, dörzsöli a fejét – ellentétben a migrénnel, ahol inkább a pihenés segít. A háttérben állhat alvásritmus-zavar, dohányzás vagy alkohol, de a pontos kiváltó ok sokszor ismeretlen.

 

Szekunder fejfájások

 

Másodlagos fejfájásról akkor beszélünk, ha valamilyen alapbetegség vagy külső hatás váltja ki a fájdalmat.

 

Gyakori okok:

 

  • Alkoholfogyasztás
  • Napszúrás
  • Fejsérülés, agyrázkódás
  • Gyógyszerek mellékhatásai
  • Éjszakai fogcsikorgatás
  • Pszichés problémák (szorongás, depresszió)
  • Időjárásváltozás (hidegfront, melegfront)
  • Ételek, italok (pl. csokoládé, sajt, glutamát)

 

Szervi betegségek is állhatnak a háttérben:

 

  • Pajzsmirigy-problémák
  • Emésztőrendszeri gondok
  • Agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás
  • Magas vagy alacsony vérnyomás
  • Cukorbetegség
  • Fénytörési zavar (közel- vagy távollátás)
  • Orrmelléküreg gyulladás
  • Agydaganat (ritka, de kizárandó)

 

A szekunder fejfájás felismerése kulcsfontosságú, mivel ilyenkor maga a fejfájás nem betegség, hanem egy másik kórkép tünete. Ezért mindig érdemes orvoshoz fordulni, ha a fejfájás hirtelen jelentkezik, szokatlanul erős, vagy társul hozzá láz, zavartság, görcs. A fejfájás helye is utalhat az okokra: ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a fejfájás helye és a fejfájás típusok című cikkeinket.

 

A fejfájás kezelése

 

A fejfájás kezelése mindig a típusának megfelelően történjen. Fontos a kiváltó okok felismerése, a megelőzés és a tünetek enyhítése – akár életmódbeli változtatásokkal, akár gyógyszeres úton. A fájdalomcsillapítók szerepe sem elhanyagolható, de nem mindig elegendő. Az egyes fejfájástípusok eltérő kezelést igényelnek.

 

Tenziós fejfájás tüneteinek enyhítése

 

  • Bőséges folyadékfogyasztás
  • Megfelelő alvás és pihenés
  • Stresszkezelés, relaxációs technikák (pl. meditáció, légzőgyakorlatok)
  • Könnyű testmozgás (pl. séta, jóga)
  • Hideg vagy meleg borogatás a nyakra, vállra
  • Gyógynövények és illóolajok (pl. levendula, borsmenta, rozmaring)
  • Megfelelő testtartás, ergonomikus munkakörnyezet kialakítása
  • Akupunktúra, masszázs
  • Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók

 

A preventív megközelítés különösen fontos, hiszen a rendszeresen ismétlődő tenziós fejfájás esetén a mindennapi szokások megváltoztatása sokkal hatékonyabb lehet, mint a gyakori gyógyszerhasználat.

 

Szekunder fejfájás csillapítása

 

  • Az elsődleges cél az alapbetegség vagy kiváltó ok kezelése
  • Kiegészítő módszerek: pihenés, borogatás, nyakmasszázs
  • Orvosi kivizsgálás és célzott terápia szükséges lehet (pl. magas vagy alacsony vérnyomás kezelése, endokrinológiai vizsgálat és hormonkezelés)

 

A szekunder fejfájásokat nem elegendő tünetileg kezelni – a hosszú távú megoldás kulcsa az alapbetegség felderítése és egy célzott terápiája. Ugyanakkor a fejfájás enyhítésére alkalmazhatóak a fent említett módszerek is, amíg a kiváltó okot kezelik.

 

Migrénes fejfájás csillapítása

 

  • Fekvés sötét, csendes szobában
  • Halánték, nyak masszírozása
  • Hideg vizes borogatás
  • Rendszeres napirend (alvás, étkezés)
  • Stressz csökkentése, relaxációs gyakorlatok
  • Kiváltó ételek, alkohol, koffein kerülése
  • Nyilvántartás vezetése a rohamok idejéről, kiváltó tényezőkről
  • Migrénspecifikus gyógyszerek (triptánok, ergotaminok)

 

Súlyosabb esetekben neurológus javasolhat megelőző kezelést is: például béta-blokkolók, antidepresszánsok vagy antiepileptikumok adását, amelyek csökkenthetik a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását.

 

Cluster fejfájás ellen

 

  • Fizikai aktivitás (enyhíti a fájdalmat)
  • Szükség esetén oxigén belélegzése (inhalációs terápia)
  • Speciális gyógyszerek: roham alatt injekció vagy orrspray (pl. sumatriptan)
  • Preventív kezelés: pl. verapamil, kortikoszteroidok

 

A cluster fejfájás kezelése szakorvosi segítséget igényel. Az oxigénterápia gyors enyhülést nyújthat a roham alatt, míg a megelőző kezelés célja a klaszterperiódusok megrövidítése vagy elkerülése. A rendszeres követés és a beteg edukációja szintén része a hatékony terápiának.

 

 

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

 

A neurológia foglalkozik a fejfájások kivizsgálásával és kezelésével. Mindenképpen forduljunk szakorvoshoz az alábbi esetekben:

 

  • A fejfájás korábban nem volt jellemző, de most gyakori.
  • A fájdalom jellege megváltozott, intenzívebb vagy más lokalizációjú (máshol érezhető) lett.
  • Hirtelen, villámcsapásszerű erősséggel jelentkezik.
  • Tartós, állandó fejfájás.
  • Nem segítenek a fájdalomcsillapítók.
  • Naponta több gyógyszert kell bevenni a csillapításhoz.
  • Hirtelen fellépő tarkótáji, ütésszerű fájdalom.
  • Magas lázzal, görcsökkel, zavartsággal, epilepsziával társuló fejfájás.
  • Ismert daganatos betegség mellett alakul ki.
  • Gyanú van migrénre vagy cluster fejfájásra.
  • Ha a fejfájás mellett újonnan jelentkezik látászavar, beszédzavar, gyengeségérzés vagy mozgáskoordinációs probléma.
  • Ha a fejfájás fokozatosan súlyosbodik, és egyre gyakrabban tér vissza.
  • Ha baleset után, vagy fejtrauma következményeként lép fel.

 

A korai diagnózis sok esetben megelőzheti a súlyos szövődményeket, ezért érdemes a tüneteket komolyan venni és időben segítséget kérni!

 

Összegzés

 

A fejfájás okai rendkívül sokrétűek – lehet szó enyhe tenziós fejfájásról, hormonális eredetű migrénről vagy akár ritka cluster fejfájásról is. A lokalizáció (például homloktáji fejfájás, tarkótáji fejfájás) gyakran utal az okra, de a szédülés és a fejfájás együttes jelentkezése szintén árulkodó lehet. A fejfájás kezelése függ a típustól, a kiváltó tényezőktől és az egyéni érzékenységtől. A fejfájás csillapítása érdekében életmódbeli változtatásokra, természetes módszerekre és esetenként fejfájás gyógyszer alkalmazására is szükség lehet. Fejfájás ellen sokat tehetünk megelőzéssel is – különösen, ha gyakori fejfájás vagy erős fejfájás a panasz. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a figyelmeztető jeleket, és szükség esetén kérjünk orvosi segítséget!