A diófa egy igencsak értékes fa, amit főként termésének köszönhet. A dió a világ legegészségesebb ételei közé tartozik, hiszen számos antioxidánst tartalmaz, remek omega-3 zsírsav forrás, javítja a bélműködést, jót tesz az agyműködésnek, továbbá az étvágyat és a testsúlyt is képes szabályozni.
A diófának azonban nem csupán a termését lehet felhasználni, hanem a levelét is, amivel még gyógyítani is lehet, köszönhetően annak, hogy gomba- és baktériumölő hatással bír, továbbá emésztési problémák kezelésére is alkalmas. Ezeket a jótékony hatásokat a benne található cserzőanyagoknak, a flavonoidoknak és juglonoknak köszönhetjük.
Cikkünkben közelebbről is szemügyre vesszük, mire használhatók a diófa egyes részei, melyek a diófa levél tea jótékony hatásai, és hogyan néz ki annak elkészítése.
A diót már a magyar honfoglalók is használták, továbbá több nép történetében is nagy hagyományokkal bír. Míg egyes népeknél a termékenység szimbóluma volt, addig másoknál egy gyermek születésekor ültettek diófát. Már csak azért is, mert a diófa számos különböző részét fel lehet használni, ugyanis számos jótékony hatással bír.
A dióbelet ne csupán kellemes íze miatt fogyasszuk. Bár magas az energiatartalma (100 gramm 600 kalóriát tartalmaz), növeli a szerotonin-szintet, továbbá segíti megfékezni az étvágyat. Ezen jótékony hatásokon túl a közönséges dió (Juglans regia) tartalmazza a legtöbb, emberi szervezet számára hasznosítható és egészséges olajat, főként telítetlen zsírsavakat, például omega-3-at. Utóbbinak köszönhetően mérsékelni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, illetve javítja az erek állapotát, ezáltal képes csökkenteni a magas vérnyomást, valamint a koleszterin- és vércukorszintet. Ha figyelnünk kell a fehérjebevitelünkre, akkor érdemes sok dióbelet ennünk, ugyanis 100 grammjában 8,6 gramm fehérje van.
A dióbél vitamintartalmáról is érdemes szót ejteni: A-, C-, E- és többféle B-vitamint is tartalmaz. Mindössze 5 dió elfogyasztásával már fedezzük a napi szükségletünket. A B1- és B6-vitamin idegrendszer erősítő hatású, a tiamin (B1-vitamin) pedig ideg- és izomvédő.
Az összes dióféle közül a dió tartalmazza a legtöbb antioxidánst. Ennek köszönhetően megvédi a szervezetünket a szövetkárosító molekuláktól és szabadgyököktől, ami egyben azt jelenti, hogy mérsékli a rák kialakulásának esélyét.
A benne található folsav remek ellenszere a vérszegénységnek, a sok kálium segíti a vérképzést, a magnézium pedig stresszoldó. A foszfor javítja a memóriát, a kálcium erősíti a csontjainkat és fogainkat, a szelén pedig nem csak immunerősítő, de szívizomgyengeség ellen is kiváló választás, továbbá növeli a nemi vágyat és teljesítőképességet.
A zölddióról valószínűleg kevesebben hallottak, pedig rendkívül pozitív hatással van az egészségünkre. C-vitamin tartalma kilencszer nagyobb, mint a csipkebogyóé. Ennek köszönhetően remek immunerősítő, így jó választás meghűlés és torokgyulladás esetén. Ezen kívül tisztítja a májat és a vért, fertőtlenítő hatása van, segíti az emésztést, hatásosan fellép a levertség és fáradtság ellen, segít a vérszegénység megelőzésében, továbbá gyomor- és bélhurut esetén is jó szolgálatot tesz.
A diófa kéregnek hasonló hatásai vannak, mint a diófalevélnek, azaz enyhülést hozhat emésztési zavarok, homlok-, orr-, fül- és arcüreggyulladás esetén, de hatékonyan fellép bőrbetegségek, szájpenész vagy torokgyulladás ellen is.
A diókopáncsban megtalálható a diófa összes hatóanyaga, csak koncentráltan. A dió zöld burkát bátran használhatjuk külsőleg a sebek gyógyítására.
A dióbélben található válaszfal nem csupán szív-, de cukorbetegség ellen is hasznos.
A diót nem csak íze, de jótékony hatásai miatt is előszeretettel használják a gasztronómiában, így például készítenek belőle zöld dió befőttöt, lekvárt, pestot, olajat, dióbarka bort, zölddió pálinkát, de a zölddiót akár be is lehet pácolni.
A diófának számos részét fel szoktuk használni, azonban a leveléről ritkán esik szó, pedig annak szintén számos jótékony hatása van. Sok cserzőanyagot, fenolos savat és juglonszármazékot tartalmaz. A cserzőanyagoknak hála kórokozó- és féregellenes hatása van, továbbá gyulladáscsökkentő is. Ezen tulajdonságainak hála alkalmazása ajánlott bélférgesség, bőr- és szájüregi gyulladások vagy fertőzések esetén.
A diófalevél (Juglandis folium) jótékony hatásait a benne rejlő juglonnak, hidrojuglonnak, cseranyagoknak, flavonoidoknak és illóolajoknak köszönheti. A juglonnak hála van gyulladáscsökkentő és antibakteriális ereje. Emellett azonban azt is érdemes megemlíteni, hogy el tudja színezni a bőrt és a ruhákat.
Annak ellenére, hogy az egészségünkre nézve számos jó tulajdonsággal bír, nem szabad megfeledkeznünk a diófalevél allelopatikus hatásáról sem. Ez azt jelenti, hogy a falevelek a fa körüli növényzetet károsítják, méghozzá úgy, hogy gátolják a növények nagy részének csírázását és fejlődését.
A diófalevélben található cseranyag összehúzó hatású, így csökkenti az izzadás mértékét, a juglonnak hála pedig nem keletkeznek kellemetlen szagok. Emellett kórokozó- és féregellenes hatásuk is van, továbbá helyi gyulladáscsökkentők.
A fent említett anyagokon kívül a diófalevél flavonoidokat, illóolajat is tartalmaz. Utóbbiak adják a levél kellemes, édeskés illatát.
A diófalevélből készült tea nem csak belsőleg, hanem külsőleg is alkalmazható, így számos problémára nyújt gyógyírt.
A diófalevél tea hatékonyan fellép a különféle paraziták ellen, ezért jó választásnak bizonyul bélférgesség esetén, illetve az emésztési problémákat is képes enyhíteni. Amennyiben gyomorfájdalom gyötör minket, vagy gyomor- és bélhurutunk van, akkor is ajánlott az alkalmazása. Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően a szájüregi gyulladások és fertőzések ellen is hatékony, sőt mi több, még a torokfájást is enyhítheti. Amennyiben aranyeres panaszaink vannak, vagy szükségünk van gyomorerősítésre és a máj támogatására, esetleg általános gyengeséget érzünk, akkor is érdemes diófalevél teát fogyasztanunk.
A diófalevél küldőleg alkalmazva is számos problémát képes enyhíteni: például a szemgyulladás kezelése esetén jószolgálatot tesz, de különféle bőrgyulladások, kelések és ekcéma ellen is javasolt a használata. Amennyiben fekélyes lábra és sebekre vagy másmilyen bőrbetegségekre keresünk valamilyen természetes gyógymódot, akkor szintén érdemes diófalevél teával próbálkoznunk. Ezeken kívül olyan nőgyógyászati panaszokon is képes segíteni, mint a fehérfolyás, a méhgyulladás és a ciszta. Korpásodásnál és hajhullásnál is érdemes esélyt adni a teának, de külsőleg alkalmazva lábfürdőként is megállja a helyét, főleg abban az esetben, ha izzadáscsökkentőre van szükségünk.
Amennyiben a fogíny betegségeinek, esetleg foglazulásoknak a kezelésére szeretnénk alkalmazni, akkor egy csésze diófalevél teával ajánlott öblögetnünk a szájbelsőt. Kelések, fagyások vagy aranyérbántalmakra egy sűrű forrázatot kell készítenünk, majd ezzel kell az érintett területet borogatni. A diófalevélből továbbá készíthetünk szappant, krémet, de akár fürdőadalékot is. Ebben az esetben 100-200 gramm diófalevelet vágjunk apróra, és áztassuk be 2,5 dl forró vízbe. Ezután egy szűrőn át öntsük a fürdővízhez. Az így elkészült víz frissít, méregtelenít és erősít is.
Ha reumás panaszokra szeretnénk használni, akkor készíthetünk belőle olajat. Ehhez szükségünk lesz 10 kanál tört szárított diófalevélre, amit adjunk hozzá 1 liter étolajhoz. Hagyjuk benne az olajban a levélaprólékot 1 hónapig, majd szűrjük le. Ezzel az olajjal a reumás testrészt bátran masszírozzuk át.
A diófa szárított levelét június végétől egészen augusztusig tudjunk gyűjteni. Arra figyeljünk, hogy csak ép leveleket szedjünk össze. Ezután szárítsuk meg és vágjuk össze ezeket, majd páramentesen, egy jól szellőző, de száraz helyen tároljuk. Amennyiben figyelünk a helyes szárításra, akkor az év későbbi részében is fel tudjuk használni a szárított diófalevelet.
A tea elkészítéséhez 2 teáskanál apróra vágott levélre van szükségünk. Ezeket tegyük 2,5 dl hideg vízbe, forraljuk fel, majd 10-30 percen át, lassú tűzön lefedve főzzük tovább, végül pedig szűrjük le. Arra figyeljünk, hogy ehhez ne fémszűrőt használjunk. Ezt követően hagyjuk állni a teát további 15 percig. Az elkészült főzetet használhatjuk borogatáshoz, lemosáshoz, de akár a fürdővízbe is beleönthetjük. Amennyiben belsőleg szeretnénk inkább alkalmazni, akkor naponta 2-3 bögrével igyunk belőle, 1-2 héten keresztül. Ha gyenge a gyomrunk, esetleg refluxunk van, akkor csak étkezés után fogyasszuk el.
Annak ellenére, hogy számos jótékony hatással bír a diófalevél tea, vannak olyan helyzetek, amikor nem ajánlott a fogyasztása. Terhesség és szoptatás alatt, valamint 12 éves kor alatti gyerekeknek nem tanácsos diófalevél teát inni, ami annak erős hatóanyagkoncentrációjára vezethető vissza. Ugyanebből az okból nem javasolt túl sokáig, azaz 1 hétnél tovább sem fogyasztani.
Amennyiben a bőrgyulladás kiterjedt, ne alkalmazzuk a teát. Nyílt sebre szintén nem javasolt, illetve 18 év alattiak esetében sem. De általánosságban véve érdemes megfogadni, hogy külsőleg se alkalmazzuk túl sokáig, ugyanis foltos lehet tőle a bőrünk.
Összességében elmondható, hogy előzetesen érdemes egy orvos tanácsát kérni, akár belsőleg, akár külsőleg szeretnénk alkalmazni a diófa leveléből készült teát.
A diófának elsősorban a termését szoktuk használni, a levelének számos jótékony hatása van. Készíthetünk belőle teát, főzetet vagy borogatást, azaz nem csak belsőleg, hanem külsőleg is élvezhetjük jótékony hatásait. A diófalevél teáját igyuk emésztési problémák vagy szájüregi panaszok esetén, külsőleg pedig fekélyekre, bőrgyulladásokra és ekcémákra ajánlott használni. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy mint minden gyógyhatású növénynek, a diófalevélnek is vannak mellékhatásai is, így tudatában kell lennünk annak, hogy mikor nem javasolt a használata – így például ellenjavalt várandós nők, szoptató anyukák és a 18 év alattiak esetében.